BH 1997.7.329

A gazdasági társaság tagja a társaság ügyvezetőjével szemben saját nevében csak a társaság részére támaszthat kártérítési követelést [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §, 32. §, 188. §, 196. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A peres felek a KL Kft. tagjai, az alperes a kft. ügyvezetője. A társaság által a felperes kizárása tárgyában hozott határozatot jogerős bírói ítélet hatályon kívül helyezte. Tagsági jogai feléledését követően a felperes úgy ítélte meg, hogy az alperes mint ügyvezető nem az elvárható gondossággal járt el, és tevékenységével kárt okozott a társaságnak. A felperes keresetében kártérítés címén 10 000 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését, előbb az 1988. évi VI. tv. ...

BH 1997.7.329 A gazdasági társaság tagja a társaság ügyvezetőjével szemben saját nevében csak a társaság részére támaszthat kártérítési követelést [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §, 32. §, 188. §, 196. § (1) bek.].
A peres felek a KL Kft. tagjai, az alperes a kft. ügyvezetője. A társaság által a felperes kizárása tárgyában hozott határozatot jogerős bírói ítélet hatályon kívül helyezte. Tagsági jogai feléledését követően a felperes úgy ítélte meg, hogy az alperes mint ügyvezető nem az elvárható gondossággal járt el, és tevékenységével kárt okozott a társaságnak. A felperes keresetében kártérítés címén 10 000 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését, előbb az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 32. §-a alapján a társaság javára, majd a Ptk. 318. §-a és 339. §-ának (1) bekezdése alapján a saját részére. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta ezt az ítéleti döntést. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes saját nevében nem jogosult az alperessel szemben a Gt. 32. §-a alapján kárigényt érvényesíteni, hanem erre csak maga a társaság lenne jogosult. A felperes a saját nevében csak a Gt. 196. §-a előírásait betartva érvényesíthetett volna kárigényt a társaság részére, az e címen történő perindítás előfeltételei azonban a perbeli esetben nem álltak fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem értékelték megfelelő módon azt a felróható magatartást, amelyet az alperes a felperes jogellenes kizárásával valósított meg.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes a saját nevében a Gt. 32. §-a alapján nem érvényesíthet kárigényt az alperessel mint a társaság ügyvezetőjével szemben. Az ügyvezetőnek a Gt. 32. §-a szerinti felelőssége a társasággal szemben áll fenn, így az erre alapított kárigényt is a társaság jogosult érvényesíteni. A társaság tagja saját nevében csak a Gt. 196. §-ának (1) bekezdésében írt előfeltételek fennállása esetén érvényesíthet kárigényt, és akkor sem a saját, hanem csak a társaság részére. A felperes a Gt. 196. §-a (1) bekezdésének előírásait nem tartotta be, így keresetindítása feltételei hiányoztak.
Az alperessel mint ügyvezetővel, illetve mint a társaság tagjával szemben a felperes mint a társaság másik tagja a Ptk. 318. §-a és 339. §-ának (1) bekezdése alapján sem volt jogosult a saját részére kárigényt érvényesíteni. A Gt. 17. §-a értelmében a Ptk. rendelkezései csak akkor és annyiban alkalmazhatóak a társasági jogviszonyokra, amennyiben a Gt. nem tartalmaz speciális szabályozást azokra. A Gt. 32. §-a csak a felelősség tartalmára rendeli a polgári jog általános szabályainak az érvényesülését, azt a kérdést azonban maga rendezi, hogy a felelősség kivel szemben áll fenn, és azt ki jogosult érvényesíteni. Eszerint a kárigényt a társaság, a Gt., illetve a 196. §-ának (1) bekezdése előírásainak a megtartása mellett a kisebbség a társaság javára érvényesítheti.
A Gt. alapján arra azonban nincs jogi lehetőség, hogy a kft. egyik tagja a társaságnak - és ezáltal közvetve neki mint résztulajdonosnak - okozott kár saját részére történő megtérítése iránt közvetlenül perelje a kft. ügyvezetőjét, illetve másik tagját. Az ügyvezető a kötelezettsége megszegésével, a tag pedig a társaság érdekeit sértő tulajdonosi döntésével ugyanis közvetlenül a társaságnak okoz kárt, noha kétségtelen, hogy ezáltal közvetve a társaság minden tagja károsodik. A közvetve károsodó tag azonban a Gt. 32. §-án, illetve 188. §-án alapuló kárigényt is csak közvetve, a társaságon keresztül vagy a 196. § előírásainak a megtartásával érvényesíthet.
Az eljárt bíróságok helyesen utasították el tehát a felperes keresetét a perindítás előfeltételeinek (vagyis a felperesi legitimációnak) a hiányára hivatkozással. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.131/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.