adozona.hu
BH 1997.6.312
BH 1997.6.312
Házak építése és felújítása mint alapítványi cél nem jelent feltétlenül elsődleges gazdasági tevékenységet [Ptk. 74/A. § (2) bek., 74/B. § (1) bek. c) pont, 115/1992. (VII. 23.) Korm. r. 2. § (1)-(2) bek., KK 2. és KK 7. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alapító képviselője kérte a H. Alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. A becsatolt alapító okirat szerint az alapítvány célja, hogy tevékenységet fejtsen ki a rossz lakáskörülmények megszüntetése érdekében; egyrészt tisztes lakókörzetekben egyszerű új házak építésével és a régiek renoválásával; másrészt az otthonteremtés eszméjének elültetésével az emberek szívében és elméjében azért, hogy a minőségen aluli lakásviszonyok és a hajléktalanság mind erkölcsi, szociális és politikai, mind...
BH 1997.6.312 Házak építése és felújítása mint alapítványi cél nem jelent feltétlenül elsődleges gazdasági tevékenységet [Ptk. 74/A. § (2) bek., 74/B. § (1) bek. c) pont, 115/1992. (VII. 23.) Korm. r. 2. § (1)-(2) bek., KK 2. és KK 7. sz.].
Az alapító képviselője kérte a H. Alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. A becsatolt alapító okirat szerint az alapítvány célja, hogy tevékenységet fejtsen ki a rossz lakáskörülmények megszüntetése érdekében; egyrészt tisztes lakókörzetekben egyszerű új házak építésével és a régiek renoválásával; másrészt az otthonteremtés eszméjének elültetésével az emberek szívében és elméjében azért, hogy a minőségen aluli lakásviszonyok és a hajléktalanság mind erkölcsi, szociális és politikai, mind pedig vallási szempontból elfogadhatatlanná váljanak. Az alapító okirat értelmében amennyiben az alapítványnak bármiféle bevétele vagy nyeresége származna, a bevételt, illetve a nyereséget a kuratórium köteles az alapítvány számlájára utalni, és azt csak az alapítvány céljaira lehet felhasználni. Az elsőfokú bíróság végzésével hiánypótlást rendelt el, és egyebek mellett felhívta a kérelmező figyelmét arra, hogy az alapító célja és a megvalósítás módszerei bővebb kifejtést igényelnek. Az otthonteremtés eszméjét hogyan kívánja "elültetni" az alapítvány? Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában a lakásvásárlás, -építés, -renoválás, -eladás: vállalkozási tevékenység.A kérelmező által becsatolt alapító okirat 4. pontja tartalmazza az alapítvány céljának pontos leírását. Az alapítvány elsődlegesen szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi célokat szolgál. Az alapító szervezet egy non profit (nem nyereségelvű) szervezet, amelynek tágabban értelmezett célja az élet minőségi színvonalának emelése mind egyéni, mind közösségi értelemben, valamint a természetes és épített emberi környezet vonatkozásában egyaránt. Közvetlen célja a szegénység terjedésének akadályozása, a környezetet védő tartós fejlődés elősegítése, az egyéni és közösségi környezet fizikai és szociális értelemben vett felújításával, amely egyben az egyén és a közösség morális és lelki megújulását is magával hozza. Az 5. pont szerint az alapítványi vagyon hasznosításának módját az alapítvány részletes működési szabályzata tartalmazza.
A megyei bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét megtagadta. Az indokolás szerint a hiánypótlás keretében beérkezett alapító okirat módosítása nem érintette a bíróság által kifogásolt és a kiegészítő rendelkezéseket. Változatlanul nem ad az alapító okirat kellő tájékoztatást és információt a kitűzött célokról, azok megvalósítása módjáról és az érintettekkel szembeni elvárásokról. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit nem lehet pótolni, sem ellenkező álláspontot fejtegető beadvánnyal, sem az alapító tevékenységet propagáló kiadványokkal. A rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság azt a következtetést tudta levonni, hogy az alapítvány lényege házak építése azok számára, akiknek lakásra van szüksége, a kitűzött cél egy házépítő program keretében valósul meg, amely elérhetően olcsó lakásokat biztosít. Számít a leendő tulajdonosok aktív részvételére, közmunkájára, akik kamatmentes részletfizetéssel juthatnak a lakáshoz. A megyei bíróság megítélése szerint házak építése és felújítása elsősorban vállalkozási tevékenység, ezt az alapító - az iratokból kitűnőleg az egyik legnagyobb ilyen tevékenységű amerikai vállalkozás - valószínűleg nem tenné vitássá. A döntés értelmében az alapítványi formában történő működtetés az alapító okiratbeli tartalommal és módon nem valósítható meg.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és rendelje el az alapítvány nyilvántartásba vételét. A kérelmező álláspontja szerint az alapító okirat 3. pontja egyértelműen meghatározza az alapítvány általános célját. Az alapítvány segíteni akarja a szerény körülmények között élő, rászoruló emberek otthonteremtését, új házak építése, a régiek renoválása és ezeknek a rászoruló személyek számára történő kedvezmények értékesítésével, anélkül, hogy "az alapítvány ebből profitra vagy nyereségre tenne szert". A kérelmező álláspontja szerint az alapítvány céljának ennél részletesebb taglalását az alapítványokkal kapcsolatos jogszabályok nem követelik meg. Az alapítványokkal kapcsolatos bírói gyakorlat is azt mutatja a fellebbezés szerint, hogy az alapító okiratban elegendő a cél olyan jellegű megfogalmazása, mint a jelen esetben. Ezt dokumentálja a "Házat, Hazát Alapítvány" alapító okirata is, amelynek bírósági nyilvántartásba vételére sor került.
A fellebbezés értelmében a nyilvántartásba vételt megtagadó végzés indokolásának másik érve pontatlanul interpretálja az alapító okiratban megadott célt. Az alapítvány célja ugyanis, hogy olyan rászoruló, szerény körülmények között élő személyek számára építsen házat, akik számára az önálló otthon a piaci viszonyok világában elérhetetlen lenne. Az alapítvány a vállalkozás logikáját elutasítva nyereségre vagy profitra nem tenne szert, hiszen az építményeket nyereség és profit nélkül adja el. Iratellenesnek minősíti a kérelmező a végzés indokolásában foglalt azt a megállapítást is, amely szerint az alapító az egyik legnagyobb ilyen tevékenységű amerikai vállalkozás. Az alapító valójában támogatásokkal, adományokkal fenntartott nonprofit szervezet, amit az elsőfokú eljárás során becsatolt dokumentumok is igazolnak. Ezt bizonyítja, hogy a szigorú amerikai adóviszonyok között is az alapító adómentességet élvez. Az alapítvány által elért nyereség egyébként az alapító okirat szerint kizárólag az alapítvány céljaira fordítható.
A kérelmező felhívja a figyelmet arra, hogy szükség esetén hajlandó az alapító okirat további módosítására azért, hogy a társadalmi szempontból jelentős célt szolgáló alapítvány bejegyzése lehetővé váljék.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. A (2) bekezdés szerint az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7. számú állásfoglalásával módosított 2. számú állásfoglalása rámutatott, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Az indokolás emlékeztet arra, hogy kizárólag tartós és közérdekű célra rendelt vagyon tekinthető alapítványi vagyonnak, és csak az ilyen célú alapítványokhoz kapcsolódhatnak pénzügyi, adózási kedvezmények. Közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. A közérdekűség fogalmát azonban nem lehet csupán az érintett személyek száma alapján megítélni. Közérdekű lehet a célja annak az alapítványnak is, amely kisszámú közösségvagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsődlegesen jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is álló célt szolgál.
Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. A (2) bekezdés szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathat, és vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapítvány általános célja a szerény körülmények között élő, rászoruló emberek otthonteremtésének segítése. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alapítványi célok megjelölése túlságosan általános, és a homályos megfogalmazás miatt csak nehezen érthető meg a szövegből, hogy mi az alapítvány tényleges rendeltetése. Az alapító okiratokból az is kitűnik, hogy az új házak építéséből és a régiek renoválásából származó bevételeket ugyancsak az alapítvány céljaira kell fordítani, az alapítvány tehát céljait tekintve nem elsődlegesen jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű. Az idézett jogszabályi rendelkezések értelmében az alapítvány a célok megvalósítása érdekében jogosult önállóan gazdálkodni, sőt vállalkozási tevékenységet is végezhet, de alapítványt elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem lehet létrehozni.
Az alapítvány céljai tehát az alapító okiratból megállapíthatóak, de kétségtelen, hogy az alapítványi célok meghatározása nem célratörően történt.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása rámutat, hogy a házak építése és felújítása elsősorban vállalkozási tevékenység. Ennek ellenére nincs akadálya annak, hogy házak építése és felújítása céljából alapítványt hozzanak létre, feltéve, hogy e tevékenység az alapítvány közérdekű céljainak megvalósítását szolgálja. Meghatározó jelentősége annak van, hogy az alapítványi cél az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében álló célt szolgáljon.
A kérelmező bizonyította, hogy az alapító támogatásokkal, adományokkal fenntartott nonprofit szervezet, amely a tevékenységének céljaira figyelemmel adómentességet élvez. Valóban nincs jelentősége annak, hogy az alapító vállalkozásnak minősül-e vagy sem, hiszen a profitorientált vállalkozások is létrehozhatnak alapítványokat.
Az alapítványi célokat figyelembe véve tehát nem lenne akadálya a bírósági nyilvántartásba vételnek, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a bejegyzés feltételei nem állanak fenn maradéktalanul. Az alapítvány céljait ugyanis a becsatolt alapító okirat, valamint a becsatolt módosított alapító okirat fogalmazza meg. Nem tisztázott ugyanakkor a két okirat egymáshoz való viszonya, és figyelemre méltó, hogy sem az alapító okirat, sem a módosító alapító okirat nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket az alapítói vagyon felhasználásának módjáról, noha a Ptk. 74/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. A becsatolt módosított alapító okirat 5. pontja szerint az alapítványi vagyon hasznosításának módját az alapítvány részletes működési szabályzata tartalmazza, ennek becsatolására azonban nem került sor. A törvény értelmében ugyanakkor az alapító okiratban kell megjelölni az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásának módját, amit a kérelmező elmulasztott.
Figyelemmel az alapítvány valóban közérdekű és fontos céljaira, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az alapító okirat módosítása útján lehetővé kell tenni a nyilvántartásba vétel akadályainak elhárítását. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során fel kell hívni a kérelmezőt az alapító okirat módosítására és kiegészítésére a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően. Az alapító okiratban egyértelműen meg kell határozni az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásának módját. Noha az alapítványi cél az alapító okiratból kikövetkeztethető, az alapító okirat módosítása kapcsán lehetőség nyílik az alapítvány céljainak tömör és egyértelmű meghatározására is.
Az alapító okirat módosítását követően ismételten vizsgálni kell, hogy fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei. (Legf. Bír. Kny. I. 28 113/1996. sz.)