adozona.hu
BH 1997.6.311
BH 1997.6.311
Márkakereskedők szövetsége nem működhet társadalmi szervezetként [1989. évi II. tv. 2. § (1) és (3) bek., 4. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 103. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező, Magyarországi F. Márkakereskedők Szövetsége kérte a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét. Az alapító okirat és az alapszabály szerint a kérelmező szakmai képviseletet ellátó országos szervezet. Tömöríti azokat az F. gépkocsik értékesítésével és javításával foglalkozó jogi személyeket, akiknek az F. H.-val mint az F. magyarországi generálimportőrével szerződéses kapcsolatuk van. Az alapszabály II. pontja értelmében a szövetség működésének célja, hogy a márkakeresk...
BH 1997.6.311 Márkakereskedők szövetsége nem működhet társadalmi szervezetként [1989. évi II. tv. 2. § (1) és (3) bek., 4. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 103. §].
A kérelmező, Magyarországi F. Márkakereskedők Szövetsége kérte a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét. Az alapító okirat és az alapszabály szerint a kérelmező szakmai képviseletet ellátó országos szervezet. Tömöríti azokat az F. gépkocsik értékesítésével és javításával foglalkozó jogi személyeket, akiknek az F. H.-val mint az F. magyarországi generálimportőrével szerződéses kapcsolatuk van. Az alapszabály II. pontja értelmében a szövetség működésének célja, hogy a márkakereskedők szakmai ismereteinek és tapasztalatainak összehangolásával támogassa az F. H. magyarországi kereskedelmi tevékenységét. A szövetség alapfeladata a tagság szakmai érdekképviselete, a közös feladatok egyeztetése az F. H.-val, valamint az F. szervezeteivel, a kereskedelem, az alkatrészellátás, a javítás és a karbantartás területén. A szövetség kiemelten foglalkozik az F. kereskedői hálózat bővítési vagy csökkentési koncepciójával, a magyarországi marketing és reklám stratégiával, a piacképes specifikációk kialakításával, figyelembe véve a gyár által nyújtott összes lehetőséget, valamint az ár- és finanszírozási kérdésekkel.Az elsőfokú bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét megtagadta. Az indokolás szerint a kérelmező a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 103. §-ában szabályozott egyesülés mint társasági formajogi ismérveinek megfelelő szervezetet hozott létre, ezért a bírósági nyilvántartásba vételre nincs jogszerű lehetőség.
Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező fellebbezett és rámutatott, hogy a kitűzött célok megvalósulására a társadalmi szervezet lazább, a Gt.-ben részletezett társasági jogi és gazdasági kötöttséget nélkülöző szervezet létrehozása megfelelőbbnek tűnt az alapítók számára. A kérelmező megítélése szerint az egyesülési törvény az egyesülés céljaira hasonlító, de valójában azzal nem azonos és szervezeti felépítésében attól különböző társadalmi szervezet megalakítását nem zárja ki. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság döntése olyan társaság létrehozására presszionálja az alapítókat, amelynek létrehozását nem tűzték ki célul. A megtagadás kiterjesztő értelmezése azt jelentené, hogy a kérelmező kénytelen egy bonyolultabb, kötöttebb, szervezeti felépítésében szigorúbb társaságot létrehozni, ha nem akar eredeti céljairól lemondani.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A (3) bekezdés szerint társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása rámutat, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e.
Az egyesülési jog emberi szabadságjog, a társadalmi szervezet létrehozásának és az abban való működésnek a joga azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a jogi személyeket és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket is megilleti. Az egyesülési jog korlátozására, a társadalmi szervezet bejegyzésének megtagadására csak abban az estben kerülhet sor, ha a társadalmi szervezet alapítására olyan célból került sor, amelyet a törvény tilt. Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. Az Etv. idézett rendelkezése kizárja társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából történő alapítását.
Az alapszabály szerint a kérelmező tényleges célja az F. H. magyarországi kereskedelmi tevékenységének támogatása, a közös feladatok egyeztetése, a kereskedelem, az alkatrészellátás, a javítás és a karbantartás területén. A kérelmező kiemelten kíván foglalkozni a marketing-, a reklámstratégiával, a piacképes specifikáció kialakításával, valamint ár- és finanszírozási kérdésekkel. A magyarországi F. márkakereskedők szövetségének elsődleges célja tehát olyan tevékenység végzése, amely gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül, és e tevékenység megfelel a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 103. §-ában szabályozott egyesülés jogi kritériumainak.
Az Etv. rendelkezései és az ítélkezési gyakorlat alapján nincs akadálya annak, hogy a társadalmi szervezet célja elérése érdekében gazdálkodási tevékenységet folytasson, az elsődleges cél azonban semmiképpen sem lehet gazdasági jellegű tevékenység végzése. A kérelmező alapítói a célok meghatározásakor nem vették figyelembe az Etv. rendelkezéseit, noha az alapítók célja kétségtelenül társadalmi szervezet létrehozása volt. Az F. márkakereskedők érdekeik védelme érdekében jogosultak társadalmi szervezet létrehozására, a célok meghatározásakor azonban ügyelni kell arra, hogy a társadalmi szervezet rendeltetése alapvetően eltér a gazdasági társaságok rendeltetésétől, hiszen a társadalmi szervezetek az egyesülési jog alapján hozhatók létre. A kérelmező alapszabálya ugyanakkor lényegében gazdasági tevékenység végzését tűzi ki célul.
Helyesen utalt tehát az elsőfokú bíróság végzésének indokolása arra, hogy az alapszabályban megfogalmazott célokat figyelembe véve a kérelmező nyilvántartásba vételére jelenleg nincs jogszerű lehetőség. Felhívja ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező figyelmét arra, hogy az alapszabály módosításával, a célok újrafogalmazásával elhárulhat a nyilvántartásba vétel akadálya.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. I. 27 701/1996. sz.)