adozona.hu
BH 1997.6.308
BH 1997.6.308
A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr.* 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását - mint elkésetten előterjesztett kifogást - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés indokolásában megállapította, hogy a hitelező 1993. május 21-én 2 237 120 Ft összegű követelést jelentett be a felszámolóhoz, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárásról szóló - időközben hatályát vesztett, de az ügyben még irányadó - 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 30. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint sorolt be. Erről a felszámoló 1994. n...
BH 1997.6.308 A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr.* 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását - mint elkésetten előterjesztett kifogást - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés indokolásában megállapította, hogy a hitelező 1993. május 21-én 2 237 120 Ft összegű követelést jelentett be a felszámolóhoz, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárásról szóló - időközben hatályát vesztett, de az ügyben még irányadó - 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 30. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint sorolt be. Erről a felszámoló 1994. november hó 15. napján értesítette a hitelezőt, aki 1994. november 25-én kelt kifogásában a követelésnek a 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján való besorolását kérte. Bár a törvényerejű rendelet 26 §-ának (2) bekezdése a kifogás előterjesztésére határidőt nem állapít meg, a Legfelsőbb Bíróság más ügyben hozott végzése értelmében - figyelemmel a törvényerejű rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidőre is - a kifogást az ügyben 8 napon belül kellett volna előterjeszteni, a hitelező tehát kifogása előterjesztésével elkésett.A hitelező fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A jogerős végzés indokolása szerint az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet a kifogás előterjesztésére nem állapít meg határidőt, de a törvényerejű rendelet 4. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a felszámolási eljárásra - eltérő rendelkezés hiányában - a Pp. szabályait kell alkalmazni. A felszámolási eljárás jellegéből következik, hogy a Pp.-ben általában 15 napban meghatározott jogorvoslati határidők még rövidebbek. Ezzel kapcsolatban az indokolás utal arra, hogy az 1986. évi 1l. törvényerejű rendelet 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a kifogás felől a bíróságnak 8 napon belül kell határoznia, és végzése ellen is csak 8 napon belül van helye fellebbezésnek. Ennek folytán - az indokolás értelmében - a hitelezőnek a kifogást legkésőbb 8 napon belül elő kellett volna terjesztenie, amint ezt a hatályos jogszabály - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény - elő is írja.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzése hivatkozik arra, hogy a hitelező a felszámoló reá nézve sérelmes értesítését 1994. november 15-én kapta meg, kifogása azonban november 25-én kelt, és azt a hitelező november 29-én adta postára. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az elkésetten benyújtott kifogást elutasította.
A jogerős végzéssel szemben a hitelező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak kifogása érdemi elbírálására való utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint az ügyben eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg, de okfejtésük nem helytálló, megállapításukkal "a jogalkotó feladatát vették át". A kifogás nem valamely határozat elleni jogorvoslat kezdeményezése a nem peres eljárásban, hanem az eljárás megindítására irányuló kérelem, amelyre - mert a jogszabály eltérő határidőt nem állapít meg - az általános elévülési idő az irányadó. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet ugyanis - amely más vonatkozásokban jelöl meg eltérő határidőket - a kifogás előterjesztésére határidőt nem írt elő, az 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit viszont - a törvény 82. §-ának (2) bekezdése folytán - az ügyben nem lehet alkalmazni. A felülvizsgálati kérelem utal arra is, hogy a módosított 1991. évi IL. törvény 51. §-a a kifogás tárgyában hozott bírósági határozat ellen előterjeszthető fellebbezés 8 napos határidejét "meghosszabbította" 15 napra.
A felülvizsgálati tárgyaláson a hitelező felülvizsgálati kérelmét fenntartotta. Az adós képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és írásban sem terjesztett elő ellenkérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzése jogszabálysértő.
Az adós ellen még 1991. évben indult felszámolási eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 82. §-a értelmében - az ott meghatározott kivételekkel - a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, amely a 84. § a) pontja alapján - 1992. január hó 1. napjával - hatályát vesztette. Az 1991. évi IL. törvény 82. §-ának (2) bekezdése a törvénynek a kifogás intézményét szabályozó 51. §-át nem sorolja fel azoknak a rendelkezéseknek a meghatározása során, amelyeket a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell, ezért a hitelező által előterjesztett kifogásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 26. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a felszámoló tevékenységével kapcsolatos érdeksérelem, jogsérelem esetén a hitelezők - elsősorban képviselőjük útján - kifogással élhetnek a bírósághoz, s ez a jog az adós gazdálkodó szervezetet is megilleti. A 27. § pedig szabályozza a bíróság eljárását abban az esetben, ha az erre jogosultak kifogást terjesztenek elő. A kifogás benyújtására határidőt a törvényerejű rendelet nem állapít meg.
Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 4. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felszámolási eljárásban - az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben, a törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel - a nem peres eljárás és a Polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből sem következik azonban, hogy jogszabály a kifogás előterjesztésére határidőt állapított volna meg. A nem peres eljárás és a Polgári perrendtartás szabályai ugyanis tartalmaznak határidőket [pl. a Pp. 107. §-ának (1) bekezdése az igazolási kérelem, a 234. § (1) bekezdése a fellebbezés előterjesztésével kapcsolatban], de a bírósági eljárás megindításának általános érvényű határidejét nem jelölik meg. A kifogás benyújtása pedig nem peres eljárás kezdeményezését jelenti.
Mivel a jogszabályok a felszámoló tevékenységével kapcsolatos kifogás benyújtására határidőt nem állapítottak meg, ilyen határidőt - az utóbb hatályba lépett 1991. évi IL. törvény 51. §-ában foglalt rendelkezések analógiaként való alkalmazásával - a bíróság nem határozhat meg. A jogerős végzés ezért jogszabálysértő.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság mind másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a hitelező kifogását érdemben kell elbírálni. (Legf. Bír. Gfv. X. 30 071/1996. sz.)
* Az 1986. évi 11. tvr. az 1991. évi IL. törvény 84. §-a folytán hatályát vesztette; a tétel az 1986. évi 11. tvr. alapján folyamatban levő eljárásokra vonatkozóan ad iránymutatást.