adozona.hu
BH 1997.5.240
BH 1997.5.240
Érvénytelen a szerződés, ha azt a gazdálkodó szervezet képviselőjeként a cégnyilvántartásban feltüntetett személy írta ugyan alá, de a vele szerződést kötő másik gazdálkodó szervezetnek tudomása volt arról, hogy ennek a személynek a képviseleti jogosultsága már megszűnt [Ptk. 29. § (2)-(4) bek., 246. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. § (1) bek., 45. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (4) és (5) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében kérte az alperes részvénytársaság kötelezését 17 246 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a közöttük 1994. március 16-án írásban létrejött lisztszállítási szerződést az alperes megszegte, mert az abban meghatározott mennyiségű lisztet nem vette át, ezért a szerződés I/1. pontja értelmében, mint a meghiúsulásért felelős fél, kötbért tartozik fizetni. Hivatkozott arra, hogy a szerződés aláírásának időpontjában a cégnyilvántartás N. J.-t tüntett...
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Védekezése szerint az 1994. március 16-án megkötött lisztszállítási szerződés az alperes képviseletében eljárt N. J. aláírási jogosultságának hiánya miatt semmis. A felperes részéről a szerződést aláíró ügyvezető igazgató - N. Z. - N. J. aláírási jogosultságának hiányáról tudott, ugyanis jelen volt az 1994. február 28-i alperesi közgyűlésen, melyen N. J. igazgatótanácsi tagságból és N. Z. könyvvizsgálói tisztségből történő visszahívása megtörtént. Viszontkeresetet terjesztett elő az 1994. március 16-án kelt szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt abból az okból, hogy a szerződés lényeges tartalmi hiányosságokban szenved, másrészt a jó erkölcsbe ütközik.
A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a viszontkeresetet pedig érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Tényként állapította meg, hogy a felek által 1994. március 16-án aláírt lisztszállítási szerződés érvénytelen. Az indokolás szerint a szerződés aláírásának időpontjában a cégjegyzék azt tanúsította, hogy az alperes cég önálló jegyzésére egyedül a mindenkori igazgatósági elnök jogosult, s az igazgatóság elnökeként N. J.-t tüntette fel. A felperes azonban nem volt jóhiszemű, és alaptalanul hivatkozott arra, hogy a cégjegyzékben bízva N. J.-t tekintette jogosultnak a perbeli szerződés megkötésére. A felperes képviseletében a szerződést aláíró N. Z. ugyanis mint az alperes cég könyvvizsgálója részt vett az alperes 1994. február 28-i közgyűlésén. Ennek következtében egyértelműen tudnia kellett, hogy N. J.-t a közgyűlés az igazgatósági elnöki tisztéből visszahívta, s ebből eredően 1994. március 16-án az alperes nevében már nem volt jogosult önállóan szerződést kötni. Hivatkozott a Ptk. 29. §-ának (2) és (3) bekezdésére. Utalt arra, hogy kötbérfizetési szankció csak érvényes szerződéshez kapcsolódhat. Mindezekre tekintettel a keresetet elutasította. A viszontkeresetet érdemi vizsgálat nélkül utasította el, megállapítva, hogy az olyan abszolút semmisségi okokra hivatkozott, amelyet a bíróságnak hivatalból is vizsgálnia kell, azért a viszontkereset előterjesztésének nem volt helye. Megjegyezte, hogy miután a szerződés az aláírási jogosultság hiánya okából is érvénytelen, a bíróság mellőzte annak vizsgálatát: jó erkölcsbe ütközik-e vagy sem a szerződés.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően. Az első fokú eljárásban kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni: az alperes 1994. február 28-i közgyűlése minden tekintetben megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és az alapszabálynak. Álláspontja szerint nem, és ezért N. J.-nek az igazgatótanácsi tagságból történő visszahívása is semmisnek minősül. Előadása szerint N. Z.-t - a felperes képviselőjét - olyan mélységben nem érinthette az egyébként is szabálytalan tisztségviselő választás, hogy külön vizsgálat nélkül felismerje az aláírási jogosultság hiányát. N. J. megmaradt vezérigazgatói beosztásában, ezért szabályoznia kellett volna a közgyűlésnek, hogy vezérigazgatói minőségben miként képviselheti a céget. Másodlagosan a felperes arra hivatkozott, hogy a felek között a szállítási szerződés érvényesen létrejött azáltal, hogy 1993. októbertől az alperes által adott írásbeli megrendelések alapján a felperes részéről rendszeres szállítások történtek. Ezeket az alperes elfogadta, és az ellenértéket kifizette. Miután a szállítási szerződés érvényes létrejöttének nem feltétele az írásba foglalás, ezért álláspontja szerint már 1993. októberében szóbeli megállapodás alapján és annak teljesítésével a felek között érvényesen létrejött a szállítási szerződés.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Megismételte az első fokú eljárásban kifejtett védekezését. Hivatkozott arra, hogy N. J. visszahívásának érvényességét a felperes nem vitathatja, tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartásban e változás átvezetése a jogerős cégbírósági határozat alapján már megtörtént.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a Pp. 228. §-ának (3) bekezdése értelmében fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes viszontkeresetét érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezése. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében - csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül.
A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a jogvita elbírálásához szükséges tényállást. Az általa alkalmazott jogkövetkezményekkel a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Az első fokú ítélet indokolását az alábbiakkal egészíti ki: a cégjegyzés a társaság nevében tett jognyilatkozat aláírása. Cégjegyzésre - aláírásra - csak a képviseletre felhatalmazott jogosult. A Ptk. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Az alperes alapító okirata a 9. fejezet 5. §-ában akként rendelkezett, hogy az igazgatóság képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, bíróság és más hatóságok előtt. Az alapító okirat 7. fejezete kimondta, hogy a társaság cégjegyzésére az igazgatóság tagjai továbbá az igazgatóság által kijelölt bármely társasági alkalmazott jogosult. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégnév alá az igazgatóság elnöke a nevét önállóan, míg a többi igazgatósági tag közül bármelyik két igazgatósági tag együttesen írja. A fentieknek megfelelően a cégnyilvántartás - többek között - azt tartalmazta, hogy az igazgatóság elnöke önállóan jegyzi a céget.
A perbeli szerződés megkötésének időpontjában - 1994. március 16-án - a cégnyilvántartás az igazgatóság elnökeként N. J.-t tüntette fel. N. J.-t azonban igazgatósági elnöki tisztségéből az 1994. február 28-i közgyűlés visszahívta, ezért az alapító okirat szerint az alperes képviseletére 1994. október 28-át követően már nem volt jogosult. A Ptk. 29. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a jogszabály jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltozása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. N. J. igazgatósági elnöki tisztségéből történő visszahívását - 1994. február 28. hatállyal - megyei bíróság mint cégbíróság az 1995. február 6-án kelt és 1995. július 14. napján jogerőre emelkedett végzésével 1995. augusztus 7-én jegyezte be. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló - többször módosított - 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet 2. §-ának (4) és (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A cég - a jóhiszemű személyekkel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégnyilvántartásban szereplő adat, jog vagy tény nem felel meg a valóságnak.
A fenti rendelkezések szerint az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta, hogy a felperes jóhiszeműsége az 1994. március 16-i ügyletkötésnél fennállt-e. Helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy nem. Nemcsak abból az elsőfokú bíróság által hivatkozott okból, hogy a felperesi képviselő - N. Z. - részt vett az 1994. február 28-i közgyűlésen, s tudomást szerzett arról: N. J.-t a közgyűlés igazgatósági elnöki tisztéből - amin az egyszemélyi aláírási jogosultsága alapult - visszahívta, hanem a felperesi képviselő rosszhiszeműségét - de legalábbis nem kellő gondosság tanúsítását - támasztja alá az a tény is, hogy a szerződést nem az alperes hivatalos helyiségében, a hivatali órák alatt, hanem N. J. lakásán, az esti órákban írták alá.
A Ptk. 29. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli, hogy az itt megfogalmazott kedvezmény kizárólag jóhiszemű harmadik személyekre vonatkozik. A rosszhiszeműek, akik a változásról tudtak, vagy a megfelelő gondosság tanúsítása esetén tudhattak volna, a nyilvántartásba való bejegyzés elmaradására sikerrel nem hivatkozhatnak.
A fent kifejtettekre tekintettel, miután a felperes az alperes képviseletére és cégjegyzésére már nem jogosult személlyel kötötte meg az 1994. március 16-án kelt lisztszállítási szerződést, s erről a körülményről a felperes törvényes képviselője tudott, illetve kellő gondosság mellett tudhatott volna, a szerződés érvényesen nem jött létre. Ekként az erre alapított kötbérigény alaptalan.
A Ptk. 246. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A felperes kötbérigénye szempontjából ezért közömbös, hogy a lisztszállítási szerződés a felek között 1993 októberében szóban érvényesen létrejött-e vagy sem. Érvényes írásbeli kötbérkikötés hiányában a felperes keresete alaptalan.
A fenti indokolásbeli kiegészítéssel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltak miatt a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott az elsőfokú bíróság mulasztására az alperes N. J.-t tisztségéből visszahívó közgyűlési határozata jogszerűségének vizsgálata körében. Az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 44. §-ának (1) bekezdése és 45. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a bíróság csak a társaság tagjának kérelmére, a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló, a 30 napos jogvesztő határidő alatt benyújtott kereset alapján, erre irányuló perben vizsgálhatja felül a társaság határozatát. Azaz külön erre irányuló perben vizsgálhatja, hogy a társaság határozata a Gt. rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerződésbe (alapító okiratba) vagy az alapszabályba ütközik-e. Mindaddig amíg a bíróság az arra irányuló eljárásban a társasági határozatot hatályon kívül nem helyezi, azt érvényesnek kell tekinteni. A perbeli határozat felülvizsgálata iránt per nem indult. A fentiek miatt a felperes alaptalanul hivatkozott az alperes 1994. február 28-i - N. J.-t igazgatótanácsi tisztségéből visszahívó - határozatának érvénytelenségére. (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság G. 40 095/1994. sz. - Legf. Bír. Gf. VI. 33 251/1995. sz.)