adozona.hu
BH 1997.5.232
BH 1997.5.232
Amennyiben a személyesen eljáró fél a tárgyi illetékfeljegyzési jogú perben keresetleveléhez a vagyoni, jövedelmi viszonyait tartalmazó nyomtatványt csatolt, a bíróság köteles tájékoztatni, hogy költségmentességet csak erre irányuló kérelemre engedélyezhet [Pp. 3. § (1) bek., 86. § (1) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 62. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1994. szeptember 1-jén benyújtott keresetében a személyesen eljáró felperes államigazgatási jogkörben okozott kár címén 1 121 000 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresetleveléhez mellékelte a költségmentesség engedélyezéséhez rendszeresített nyomtatványt, költségmentesség iránti kérelmet azonban nem terjesztett elő. Az eljárás folyamán 711 960 forintra szállította le a kárigényét.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest arra kötelezte, hogy ...
BH 1997.5.232 Amennyiben a személyesen eljáró fél a tárgyi illetékfeljegyzési jogú perben keresetleveléhez a vagyoni, jövedelmi viszonyait tartalmazó nyomtatványt csatolt, a bíróság köteles tájékoztatni, hogy költségmentességet csak erre irányuló kérelemre engedélyezhet [Pp. 3. § (1) bek., 86. § (1) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 62. § (1) bek.].
Az 1994. szeptember 1-jén benyújtott keresetében a személyesen eljáró felperes államigazgatási jogkörben okozott kár címén 1 121 000 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresetleveléhez mellékelte a költségmentesség engedélyezéséhez rendszeresített nyomtatványt, költségmentesség iránti kérelmet azonban nem terjesztett elő. Az eljárás folyamán 711 960 forintra szállította le a kárigényét.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest arra kötelezte, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 68 700 forint le nem rótt illetéket. Az ítélet indokolásában arra utalt, hogy a per tárgyi költségmentes, az ez okból az állam által előlegezett illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: r.) 13. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles.
A felperes az ítéletnek az illetékfizetési kötelezettségét megállapító rendelkezése ellen nyújtott be fellebbezést. Hivatkozása szerint költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmet terjesztett elő, amelyről az ítélet indokolása nem tesz említést. Arról sincs ismerete, hogy a kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a fizetendő illeték mértékét is tévesen állapította meg, mert az a 711 960 forint kárigény alapján csak 42 718 forint.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Pp. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata szerint a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője, a szükséges tájékoztatással ellátni, és őt jogaira, illetőleg kötelességeire figyelmeztetni. Az 1995. augusztus 29-től hatályos szöveg szerint: "A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője - perbeli jogairól és kötelezettségeiről -, a szükséges tájékoztatással ellátni." A Pp. 95. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
A vagyoni, jövedelmi viszonyokat tartalmazó nyomtatvány benyújtásából az elsőfokú bíróságnak arra kellett volna következtetnie, hogy a felperes költségmentességet kér. A Pp. 3. §-a és 95. §-a (1) bekezdései alapján köteles lett volna a felperest arról tájékoztatni, hogy a Pp. 86. §-ának (1) bekezdése alapján a költségmentességet a bíróság kérelemre engedélyezi; amennyiben tehát ilyen igénye van, úgy azt kifejezetten terjessze elő. Ennek elmulasztásával az első fokú eljárás lényeges szabályait olyan mértékben sértette meg, amely miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján ítéletét abban a részében, amelyre az eljárási szabálysértés vonatkozott, hatályon kívül helyezte, és e vonatkozásban a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a per tárgyi költségmentes, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a feleket a perben illetékfeljegyzési jog illeti meg. Az illetékekről szóló törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen számította ki a le nem rótt kereseti illetéket, mert a felperes a per megindításakor a kárigényét 1 121 000 forintban jelölte meg.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a felperest jövedelmi, vagyoni viszonyainak igazolására, és az alapján kell a költségmentesség iránti kérelmét elbírálnia. Ennek eredményétől függően dönthet majd a le nem rótt kereseti illeték viseléséről. (Legf. Bír. Pf. V. 21 686/1995. sz.)