adozona.hu
BH 1997.5.216
BH 1997.5.216
Az általános jogutód felel azokért a következményekért, amelyek jogelődje szerződésszegése folytán keletkeztek [1992. évi I. tv. (Szt.) 79-88. §-ai, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 331-340. §-ai].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet kötelezte az I. r. K. Hanglemezkiadó Kft. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 400 000 forintot és ennek 1990. augusztus 1. napjától járó évi 20%-os kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás szerint a felperesek, valamint a perben nem álló Sz. H. 1989. május 8-án szerződést kötött a K. Hanglemezkiadó Irodával, amelyben megállapodtak, hogy a szerződő felek együttműködnek hang- és videofelvételek elké...
A jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás szerint a felperesek, valamint a perben nem álló Sz. H. 1989. május 8-án szerződést kötött a K. Hanglemezkiadó Irodával, amelyben megállapodtak, hogy a szerződő felek együttműködnek hang- és videofelvételek elkészítésében, gyártásában, kiadásában és forgalmazásában. A felperesekkel szerződést kötő iroda annak a K. Kötőipari Szövetkezetnek a keretében működött, amelynek az általános jogutódja a II. r. K. Ipari és Kereskedelmi Rt. alperes, amely egy betéti társasággal közösen éppen a hanglemez-kiadási és -forgalmazási tevékenységre külön kft.-t, az I. r. alperest hozta létre. Az iratokhoz csatolt szindikátusi szerződésből is megállapítható, hogy az említett tevékenység tekintetében nem a II. r., hanem az I. r. alperes a jogutód, hiszen a II. r. alperes ilyen tevékenységgel nem is foglalkozik. A I. r. alperes a jogutódi minőségét kifejezetten el is ismerte a perben.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy az I. r. alperes jogelődje Z. H.-val szemben jogszerűen állt el a szerződéstől, de az - erre vonatkozó szerződési kikötés hiányában - nem hatott ki a felperesekre. Ezért a jogelőd nem volt jogosult a felperesekkel szembeni elállásra, így ez a magatartása szerződésszegés, amelyért köteles helytállni. A szerződésszegés következményeit illetően nem alapos a felpereseknek a szerződés 15/A. pontjára alapított igénye, mert a szerződés 15. pontja a kiváló tag kártérítési felelősségéről szól. Ezen belül a felperesek által hivatkozott rész azt az esetet rögzíti, amikor valamely tagot - annak szerződésszegő magatartása miatt - az iroda kényszerül elküldeni. A szerződésnek ez a pontja tehát az együttes valamely tagjának és nem az irodának a fizetési kötelezettségét mondja ki. Alapos viszont a felperesek követelése a szerződés 16. pontja alapján, amely szerint szerződésszegés esetén az iroda 40 000 példányos várható értékesítés után fizet kártérítésként royalti díjat.
A jogerős ítélet az indokolásában rámutatott, hogy az elmondottak alapján a II. r. alperes marasztalása sem önállóan, sem az I. r. alperessel egyetemlegesen nem történhet meg; az 1 000 000 forintra indított keresetből a kifejtettek alapján a felperesek követelése 400 000 forint összegben alapos a jogutód I. r. alperessel szemben.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával 1 100 000 forint és járulékai megfizetésére elsődlegesen a II. r. alperes, másodlagosan az alperesek egyetemleges kötelezését kérték. A felülvizsgálati kérelmükben kifejtették, hogy a felperesekkel szerződő iroda annak a szövetkezetnek a keretében működött, amelynek általános jogutódja a II. r.: alperes. Ennek alapján a felperesek követeléséért a II. r. alperes felelős, s a perbeli szindikátusi szerződés ezt a felelősséget nem érintheti. Ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő, továbbá azért is, mert a szerződés téves értelmezésén alapul a felperesek keresetének csupán részben történt teljesítése.
Az alperesek a felülvizsgálati kérelemre nem tettek észrevételt.
A felperesek felülvizsgálati kérelme részben, az alábbiak szerint alapos.
A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati eljárás, amelynek során a jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül [Pp. 275. § (2) bek.], ezért a felülvizsgálat nem vonatkozott a jogerős ítéletnek arra a rendelkezésére, amely az I. r. alperes marasztalásáról szól.
A jogerős ítélet az indokolásában azt a megállapítást tette, hogy a K. Kötőipari Szövetkezet - amelynek keretében a K. Hanglemezkiadó Iroda működött - általános jogutódja a II. r. alperes. E helytálló megállapítás ellenére alap nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli hanglemez-kiadói tevékenységre létrehozott I. r. alperes az adott esetben a jogutód, mert ezt a tevékenységet a szindikátusi szerződés szerint az I. r. alperes folytatja, míg a II. r. alperes ilyen tevékenységgel nem is foglalkozik.
A periratoknál található cégbírósági iratokból megállapítható, hogy a II. r. alperes a K. Kötőipari Szövetkezet jogutódjaként átalakulással jött létre 1992. július l. napjával. Az említett szövetkezet a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 79-87. §-ai alapján döntött az átalakulásról, amelyre a 88. §-ban foglalt rendelkezés értelmében a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 331-340. §-ait, valamint 367-369. §-ait kell megfelelően alkalmazni. Az átalakulás közös szabályai között a Gt., a 338. §-ának (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság - az adott esetben a szövetkezet - általános jogutóda. Eltérő rendelkezés hiányában az általános jogutódlás azt jelenti, hogy a jogutód megszerzi azokat a jogokat, amelyek a jogelődöt illették, és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a jogelődöt terhelték. Miután ettől eltérő megállapodás nem volt, az elmondottakból az következik, hogy a II. r. alperes mint általános jogutód felel azokért a következményekért, amelyek a jogelődje 1990-ben történ szerződésszegése folytán keletkeztek. Ebből pedig az következik, hogy a felperesek követeléséért a II. r. alperes áll helyt. A jogerős ítéletben hivatkozott szindikátusi szerződést azok a tagok kötötték egymással, amelyek az I. r. alperes kft.-t létrehozták, s ez a közöttük létrejött megállapodás - még ha az adott ügyre jellemző tevékenység folytatásáról szól is - nyilvánvalóan nem érinthette a felperesekre kihatóan a II. r. alperes elmondottak szerint fennálló jogutódi minőségét, illetőleg az abból következő helytállási kötelezettségét. A jogutód II. r. alperes felelőssége szempontjából annak sincs jelentősége, hogy ez a társaság az átalakulást követően már nem folytatja azt a tevékenységet, amelynek keretében kötött szerződést a jogelőd a felperesekkel, miként annak sem, hogy a perben az I. r. alperes a jogutódi minőségét elismerte.
A kifejtettek alapján áll tehát fenn a fizetési kötelezettség, amelynek mértékét a jogerős ítélet - az ott kifejtett helyes szerződésértelmezés alapján - jogszabálysértés nélkül állapította meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján az elmondottaknak megfelelően változtatta meg a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében, és a II. alperest a I. r. alperessel egyetemlegesen kötelezte az I. r. alperes terhére megállapított összeg megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. X. 20 528/1996. sz.)