adozona.hu
BH 1997.4.209
BH 1997.4.209
A jövedéki bírság összegét illetően a törvény a bírság minimumát határozza meg, egyébként a bírság összege a bírságalap 150%-a [1993. évi LVIII. tv. 69. § (4) bek. c) p.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal 1994. január 21. napján a háztartási tüzelőolaj forgalmazásának szabályszerűségét ellenőrizte a felperesi benzinkútnál. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a kútkezelők összesen 33 db hamisított 100 literes HTO-utalvány elfogadásával 3300 liter HTO-t értékesítettek. Mivel nem volt megállapítható, hogy ténylegesen melyik kútkezelő és kinek mikor szolgált ki hamis utalványra HTO-t, így a vámhivatal a felperesi kft.-t vonta eljárás alá. A hatóság megállapította, ...
BH 1997.4.209 A jövedéki bírság összegét illetően a törvény a bírság minimumát határozza meg, egyébként a bírság összege a bírságalap 150%-a [1993. évi LVIII. tv. 69. § (4) bek. c) p.].
Az elsőfokú vámhivatal 1994. január 21. napján a háztartási tüzelőolaj forgalmazásának szabályszerűségét ellenőrizte a felperesi benzinkútnál. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a kútkezelők összesen 33 db hamisított 100 literes HTO-utalvány elfogadásával 3300 liter HTO-t értékesítettek. Mivel nem volt megállapítható, hogy ténylegesen melyik kútkezelő és kinek mikor szolgált ki hamis utalványra HTO-t, így a vámhivatal a felperesi kft.-t vonta eljárás alá. A hatóság megállapította, hogy a hamis utalványok sarkában lévő világoskék csipkeszerű rozetta törési vonala az eredetinél durvább, továbbá a lángnyelv által körülzárt terület színe nem világos okker, hanem kék. Az UV-lámpa alatt a hamis utalványok teljes felületükben fehér színűek voltak, míg a valódiak ennél sötétebb barnás színezetűek, továbbá a lángnyelvek az eredeti utalványon vakítóan világítanak, míg a hamisított utalványokon alig vehetők észre. Az elsőfokú vámhatóság határozatával megállapította, hogy a felperes a hamis utalványokra történt kiszolgálással jövedéki törvénysértést követett el, ezért 321 750 Ft bírság megfizetésére kötelezte.A döntés ellen a felperes fellebbezett, az alperes azonban az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte
Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének helyt adott, az alperes által hozott határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolás szerint a jogszabály megfogalmazásából a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotó a bírság mértékének alsó és felső határát határozta meg, és ezen belül adta meg a lehetőséget az egyéniesítés, az elkövetési körülmények és más tények figyelembevételére a közigazgatási eljárásban. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a törvény nem akképpen rendelkezik, hogy a bírság mértékénél a bírságalap 150%-át kell kiszabni, ami egy imperatív törvényi szabályozás lenne, ezért mód van az egyéniesítésre. A döntés ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint a törvényalkotó csupán a minimum összeget kívánta meghatározni arra az esetre, ha az egységár és a mennyiség szorzata nem éri el az 50 000 Ft-ot.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A felperes álláspontja egyezik a városi bíróságéval, véleménye szerint a rögzített szabályozás keretet ad oly módon, hogy a bírság felső határa a bírságalap 150%-a, míg a törvényi minimum 50 000 Ft. Ugyanilyen keretet ad a törvény 69. §-ának (6) bekezdése azzal a különbséggel, hogy ott a felső határ nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen kifejezett. A felperes álláspontja szerint a törvényalkotó szándéka nem irányulhatott az egyéniesítés kizárására ebben az esetben, hiszen az egyéniesítés hiányában ugyanolyan elbírálás alá esne az az elkövető is, aki a legkörültekintőbb eljárás ellenére sem volt képes felismerni az utalvány hamis jellegét.
Az alperes ellenkérelmében rámutatott, hogy sem maga a tényállás, sem a bírság mértékének meghatározása nem enged méltányossági alapon szubjektív körülményeket figyelembe venni, így kizárólag az objektív tényeknek, valamint a hozzájuk kapcsolt kategorikus számítási módnak van jelentősége.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1993. évi LVIII. törvény 67. §-ának f) pontja értelmében jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül az a HTO, amit hamisított HTO-utalványra szolgáltak ki. A törvény 69. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a 67. § f) pontjában foglalt esetekben a háztartási tüzelőolaj után a (2) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak a 150%-a, de legalább 50 000 Ft a jövedéki bírság mértéke. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a felperesi benzinkútnál a jövedéki terméket hamisított HTO-utalványra szolgálták ki, így a kft. a törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedéki alannyá vált. Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a törvény 69. § (4) bekezdésének d) pontjában foglalt szóhasználat arra utal, hogy a törvényalkotó csupán a minimum összeget kívánta meghatározni arra az esetre, ha az egységár és a mennyiség szorzata nem éri el az 50 000 Ft-ot. A törvényhely helyes értelmezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bírság a bírságalap 150%-a, de minimum 50 000 Ft, és ettől jogszerűen nem lehet eltérni. Amennyiben a jogalkotó a felső határt is meg kívánta volna határozni, úgy a legfeljebb vagy a "tól-ig" kifejezést alkalmazta volna, amint erre a megyei bíróság ítélete ugyancsak helyesen utal.
A bírság mértékének meghatározása tekintetében tehát méltányossági alapon a szubjektív körülményeket a vámhatóság nem vehette figyelembe, ezért törvénysértés nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. I. 27 651/1995. sz.)