adozona.hu
BH 1997.4.203
BH 1997.4.203
Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51., § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. augusztus hó 2. napján benyújtott kérelem alapján indult és a Cégközlönyben 1993. november 25-én közzétett felszámolási eljárásban Sz. I. hitelező kifogást nyújtott be a felszámoló intézkedése ellen. Kifogása szerint a felszámoló jogsértést követett el azzal a magatartásával, hogy a D. városban levő ingatlan 834/1488-ad tulajdoni hányadát az adós tulajdonaként a vagyonmérlegben nem tüntette fel. Ez ugyanis a felszámolás kezdő időpontjában, az ingatlan-...
BH 1997.4.203 Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51., § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. augusztus hó 2. napján benyújtott kérelem alapján indult és a Cégközlönyben 1993. november 25-én közzétett felszámolási eljárásban Sz. I. hitelező kifogást nyújtott be a felszámoló intézkedése ellen. Kifogása szerint a felszámoló jogsértést követett el azzal a magatartásával, hogy a D. városban levő ingatlan 834/1488-ad tulajdoni hányadát az adós tulajdonaként a vagyonmérlegben nem tüntette fel. Ez ugyanis a felszámolás kezdő időpontjában, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint még az adós gazdálkodó szervezet tulajdona volt.A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Védekezése szerint a vitatott ingatlanra a P. Rt. az általa nyújtott hitel biztosítására úgynevezett opciós szerződést kötött, s még a felszámolási eljárás megindítása előtt élt is a vételi jogával. A felszámolóként történt kirendelése után az opciós szerződést megvizsgálta, és megállapította, hogy nincs lehetősége e szerződésnek az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) alapján történő megtámadására. A megvizsgált iratokból ugyanis megállapítható volt, hogy az opciós szerződés a felszámolás kezdő időpontját több mint egy hónappal megelőzően - 1993. október 15-én - teljesedésbe ment. Ekként a kérdéses vagyontárgy be sem került a felszámolás alá tartozó vagyonba.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Tényként állapította meg, hogy az adós gazdálkodó szervezet az 1992. július 27-i "adásvételi-opciós" szerződésben a szóban lévő ingatlanra vételi jogot engedett, amely az ingatlan-nyilvántartásba - a P. Rt. kérelme alapján - 1993. április 15-én bejegyzést nyert. Vételi joga alapján a P. Rt. 1993. október 15. napján bejelentette, hogy az ingatlant meg kívánja venni. Ezzel az egyoldalú nyilatkozatával az adásvételi szerződést létrehozta. Ugyanakkor az adós gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolási eljárás 1993. november 25. napján indult meg, tehát azt követő időpontban, hogy a szóban lévő ingatlan kikerült az adós gazdálkodó szervezet vagyonából. A Cstv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján ezért - a felszámolás megkezdését megelőző nappal - készült záróleltárban a fenti ingatlan már nem is szerepelhetett. A felszámoló eljárása és intézkedései mindenben megfeleltek a jogszabályi rendelkezéseknek, őt jogszabálysértő intézkedés vagy mulasztás nem terheli.
A kifogást tevőnek a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos okfejtésével kapcsolatban az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy az adásvételi szerződések alapján történő tulajdonszerzés és ennek a ténynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a gyakorlatban időben elkülönül egymástól. S bár helytálló a kifogást tevőnek az az álláspontja, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog-bejegyzés konstitutív hatályú, ez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a tulajdonosváltozás, a tulajdonnak az adós gazdálkodó szervezet vagyonából történő kikerülése az adásvételi szerződés megkötésének időpontjához kötődik. Ez adott esetben annyit jelent, hogy a P. Rt. 1993. október 15-i vételi nyilatkozatával létrehozta az adásvételi szerződést, s az ingatlan ebben az időpontban került ki az adós gazdálkodó szervezet vagyonának a köréből. Ily módon az ingatlannal kapcsolatban a felszámoló nem is intézkedhetett. A kifogás elutasításának jogalapjaként hivatkozott a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésére.
A végzés ellen a hitelező - jogi képviselője útján - fellebbezéssel élt, kérte annak megváltoztatását, a kifogásának történő helyt adást, s a felszámoló marasztalását az eljárás költségeiben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdésében, valamint 373. §-ában foglalt rendelkezéseket. Hivatkozott arra, hogy a vételi jog jogosultja a tulajdonostársakat megilleti elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot már csak a felszámolási eljárás közzétételét követően szerezte be. Ebből eredően az opciós szerződés joghatálya csak a felszámolási eljárás közzétételét követően állt be. Emiatt azt kellett volna megállapítani, hogy a vételi jog jogosultja igényét időben nem érvényesítette. Kérte a jogszabályoknak megfelelő iránymutató döntés meghozatalát.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, s helytálló az arra alapított döntése is, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta az alábbi indokolásbeli kiegészítéssel. A Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolás közzétételének időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a jelen felszámolási eljárás közzétételének időpontjában - 1993. november 25-én - az adós gazdálkodó szervezet rendelkezett-e a perbeli ingatlannal. Ehhez képest jogszabálysértő mulasztásnak minősül-e a felszámolónak az a magatartása, hogy nem intézkedett a kérdéses ingatlannak a felszámolási vagyon részeként történő feltüntetéséről.
A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A Ptk. 375. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A Ptk. 373. §-ának (5) bekezdése értelmében az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell.
Az adott esetben a vételi jog jogosultja és az adós gazdálkodó szervezet között a kérdéses ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényesen létrejött, amikor a vételi jog jogosultja 1993. október 18-án kelt nyilatkozatában közölte az adós gazdálkodó szervezettel, hogy élni kíván opciós jogával. A tulajdonostársak elővásárlási joga kötelmi jellegű igény. Önmagában az elővásárlási jog megsértése nem teszi semmissé az adásvételi szerződést. Az elővásárlásra jogosult arra tarthat igényt, hogy a bíróság állapítsa meg, a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Mindebből következik az is, hogy a vételi jog jogosultja és az adós közötti adásvételi szerződés érvényesen létrejött abban az időpontban, amikor a vételi jog jogosultja kinyilvánította vételi szándékát. Az érvényes adásvételi szerződés létrejöttének időpontját nem befolyásolja az, hogy az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak csak később nyilatkoztak arról, nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló érvényes adásvételi szerződésen felül azonban szükséges a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is. Erre tekintettel a vételi jog jogosultja a kérdéses ingatlan tulajdonjogát az adásvételi szerződés létrejöttének időpontjában - 1993. október 18-án - még nem szerezte meg. A szerződés alapján azonban kötelmi igénye keletkezett arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ugyanakkor az eladó rendelkezési joga az ingatlan felett az adásvételi szerződés megkötésével megszűnt. Ekként az adós gazdálkodó szervezet a felszámolás közzétételének időpontjában - 1993. november 25-én - a jelen eljárásban vitatott ingatlannal már nem rendelkezett, ezért az nem tartozik a felszámolási eljárás körébe. A fentiek szerint nem követett el jogszabálysértő mulasztást a felszámoló, amikor a felszámolás körébe tartozó vagyonként nem tüntette fel a hitelező által hivatkozott ingatlant. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1. Fpk. 258/1993. sz. - Legf. Bír. Fpk. VI. 31 663/1995. sz.)