adozona.hu
BH 1997.4.201
BH 1997.4.201
A szövetkezet cégbejegyzését követően - hatáskör hiányában - a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a nyitómérlegben feltüntetett adatok (pl. a tagok üzletrészeinek nagysága) nem vizsgálhatók, illetőleg a bejegyzéskor már vizsgált adatok felül nem bírálhatók [1992. évi II. tv., 1995. évi LXII. tv. 7. §, 1989. évi 23. tvr. 18/B. §, 20. § (1) bek. e) és f) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont, GK 69.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezet a törzskönyvi nyilvántartás adatai szerint 1949. november 30-án jött létre. Az új szövetkezetté átalakítás feladatait három közgyűlésen hajtották végre. Az 1992. április 15-i közgyűlésen a vagyonnevesítésről, az 1992. november 6-i közgyűlésen a vagyonmegosztásról döntöttek, az 1992. december 18-án megtartott közgyűlésen pedig elfogadták az 1992. évi I. törvénynek megfelelő alapszabály-módosítást. A cégbíróság ezt 1993. február 12-én jogerőre emelkedett végzésével bejegyezte a cé...
BH 1997.4.201 A szövetkezet cégbejegyzését követően - hatáskör hiányában - a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a nyitómérlegben feltüntetett adatok (pl. a tagok üzletrészeinek nagysága) nem vizsgálhatók, illetőleg a bejegyzéskor már vizsgált adatok felül nem bírálhatók [1992. évi II. tv., 1995. évi LXII. tv. 7. §, 1989. évi 23. tvr. 18/B. §, 20. § (1) bek. e) és f) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont, GK 69.].
A szövetkezet a törzskönyvi nyilvántartás adatai szerint 1949. november 30-án jött létre. Az új szövetkezetté átalakítás feladatait három közgyűlésen hajtották végre. Az 1992. április 15-i közgyűlésen a vagyonnevesítésről, az 1992. november 6-i közgyűlésen a vagyonmegosztásról döntöttek, az 1992. december 18-án megtartott közgyűlésen pedig elfogadták az 1992. évi I. törvénynek megfelelő alapszabály-módosítást. A cégbíróság ezt 1993. február 12-én jogerőre emelkedett végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe.A kérelmezők 1993. február 24-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be az elsőfokú bírósághoz. A beadványukban előadták, hogy fele-fele arányban örökösei édesapjuk szövetkezeti üzletrészének. Kifogásolták, hogy a nyitómérlegben, valamint a bejegyzési kérelemben a szövetkezet az általuk örökölt üzletrészt saját vagyonaként tüntette fel annak ellenére, hogy az új szövetkezetbe ők nem léptek be, vagyoni tulajdonukat nem ruházták át, és annak hasznosításába sem egyeztek bele. Indítványozták, hogy a bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §-ában írt ellenőrzési kötelezettségének tegyen eleget, és az APEH-hel vizsgáltassa felül a nyitómérleget. Továbbá azt kérték, hogy az elsőfokú bíróság a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján függessze fel a szövetkezet működését, illetve nyilvánítsa azt megszűntnek. Az ellenérdekű szövetkezet a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre tett észrevételében a törvényességi kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a szövetkezet vagyonértékelése - az 1992. évi II. törvénynek megfelelően - szakértő közreműködésével jogszabályok alapján készült el. Észrevételében utalt arra is, hogy az örökhagyó a kiválási szándéka bejelentése után meghalt, így a vagyonmegosztó közgyűlésen az egyezség kötésében már nem vehetett részt. Továbbá a tag halála a tagsági viszony megszűnését eredményezi, mert a tagsági jog nem örökölhető, és az örökös kívülálló üzletrész-tulajdonosaként nem jogosult az örökhagyó tagjogán vagyonkivitelre. Az elsőfokú bíróság az 1993. június 15-én hozott határozatában "megállapította, hogy a szövetkezet - a kérelmezők vonatkozásában - a vagyonnevesítés során törvénysértést nem követett el". Indokolásában kifejtette, hogy a kérelmezők édesapja a törvényes határidőn belül bejelentette a szövetkezetből való kiválási szándékát, de ennek véghezvitelére azért nem kerülhetett sor, mert időközben elhalálozott. Ezzel kapcsolatban a cégbíróság úgy foglalt állást, hogy a kiválási szándéknak a bejelentése a tagságot nem szüntette meg, így az örökösök az örökhagyó halála következményeként csak az üzletrészt örökölték meg.
A végzés ellen a kérelmezők nyújtottak be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, a nyitómérleggel kapcsolatosan igazságügyi könyvszakértői iroda kirendelését és a Ctvr. 28. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételét kérték. Előadták továbbá, hogy ők csak az Igazságügyi Könyvszakértői Iroda kirendelését indítványozták, és ezért a cégbíróság olyan ügyben döntött, amelyre nem adtak be kérelmet. Kifogásoltak azt is, hogy a tulajdonosi jogaikat nem gyakorolhatták, és a szövetkezet a tőkejegyzésről jogellenesen döntött.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1995. április hó 24. napján hozott végzésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a Pp. 227. §-a alapján az elsőfokú bíróság a saját határozatához kötve van, ezért a jogerősen elbírált bejegyzési kérelem tárgyában cégbejegyzés után a cégbíróság ismételt felülvizsgálatot nem végezhet. Kifejtette továbbá, hogy a kérelem nem a cég működésével kapcsolatban hozott határozat megváltoztatására, hanem a mérlegadatok felülvizsgálatára és az erre irányuló szakértői eljárás lefolytatásának elrendelésére vonatkozott. Erre pedig a Ctvr. 18/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a cégbíróságnak nincs hatásköre.
A jogerős végzéssel szemben törvényes határidőn belül a kérelmezők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben mind az első, mind a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérték. Kérelmük indokolásaként előadták, hogy a szövetkezeti üzletrész a Ptk. 338/C. §-a, az 1990. évi VI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az 1991. évi XC. tv. 3/A. §-ának (1) bekezdése szerint értékpapírnak minősül. Utaltak az Alkotmánybíróságnak e tárgyban hozott 3/1993. (II. 4.) számú határozatára is. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a szövetkezet az 1992. évi I. tv. 57. §-a alapján köteles a szövetkezeti üzletrészt mint értékpapírt nyilvántartani. A kérelmezők mindezeken felül előadták, hogy eljárásjogi szempontból is érthetetlen számukra a jogerős végzés, mert az 1992. évi I. tv. 12. §-a - a Ctvr. 18/B. §-a szerint - kizárólag a cégbíróságot ruházza fel törvényességi felügyeleti jogkörrel. Hivatkoztak az 1991. évi XVIII. tv. 26. §-ának (1) bekezdésére is, amely meghatározza, hogy saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsát a szövetkezet rendelkezésére, valamint a (3) bekezdésre, amely szerint a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke.
Azt kérték, hogy a cégbíróság vizsgálja felül a szövetkezeti üzletrész tőkejegyzési ívét, hogy az mennyiben felel meg az okirati előírásoknak, másrészt, hogy a tulajdonosok által eszközölt jegyzett összeg azonos volt-e a termelőszövetkezetek üzletrészösszegével, illetve az üzletrész tőkeösszege azonos-e az alapszabályban feltüntetett összeggel.
Az ellenérdekű szövetkezet a felülvizsgálati kérelemre benyújtott észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az 1992. április 29-én kelt vagyonnevesítési értesítésében közölte az örökhagyó V. Sz.-szel, majd halála után az örököseivel is, hogy a nevesített vagyon 551 000 Ft. Az örökhagyót, majd halála után az örökösöket meliorációs költség terhelte, amit az örökösök az üzletrészükből is kifizethettek. V. I. élt ezzel a lehetőséggel, ezért 1994. december 31-ével üzletrésze 226 794 Ft-ra csökkent, V. J. üzletrésze viszont változatlan maradt. Mindezek alátámasztására a nyilvántartása másolati példányát is csatolta.
A felülvizsgálni kért jogerős végzés nem jogszabálysértő. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helyesen jutott arra a jogi következtetésre is, hogy a törvényességi felügyeleti kérelmet már az első fokú eljárás során érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A kérelmezők a felülvizsgálati eljárás során nem hivatkoztak olyan jogszabálysértésre, amely a másodfokú határozat megváltoztatását megalapozta volna.
A szövetkezet - az 1992. évi II. tv. előírásainak megfelelően eljárva - 1992-ben új típusú szövetkezetté alakult át, amelynek a bejegyzése az 1993. február 12-én jogerőre emelkedett cégbírósági bejegyzéssel megtörtént. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy a szövetkezet a nyitómérlegben a bejegyzési kérelemben üzletrészüket a saját vagyonaként tüntette fel, és azt indítványozták, hogy a cégbíróság az ellenőrzési kötelezettségének tegyen eleget, és rendeljen ki szakértőt a nyitómérleg megvizsgálására.
A Ctvr. 18/B. §-ának (1) bekezdése (a számozást módosította az 1995. évi LXII. tv. 7. §-a) taxatíve meghatározza, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során a cég működésével kapcsolatosan milyen határozatokat (okiratokat) vizsgálhat meg. Az említett rendelkezés alapján a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba, illetve a cég más, korábban meghozott határozatainak (okiratainak) rendelkezésébe. A kérelem a nyitómérleg felülvizsgálatát kérte a jogerős bejegyzést követően, a működés során.
A nyitómérleg a cég aktíváit és passzíváit tartalmazza a cég megalakulása időpontjában. A cég vagyonának meghatározása a bejegyzési kérelem kötelező tartalmi eleme a 13/1989. (XII. 16.) IM r. (Icr.) 2. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint, nincs azonban ilyen tételes rendelkezés a nyitómérlegre vonatkozóan. A cégbejegyzési eljárás során a cégbíróság - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a Ctvr. 18/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - megvizsgálta a benyújtott okiratokat, így a nyitómérleget is.
Helyesen mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a cég bejegyzése után a bejegyzési eljárásban elbírált kérdésekre vonatkozóan a cégbíróságnak nincs hatásköre a törvényességi felügyeleti eljárásra, amennyiben erre a Ctvr. 21. §-ának (1) és (6) bekezdése nem ad lehetőséget, amint ezt a Legfelsőbb Bíróság GK. 69. sz. állásfoglalásának II/d. pontja kifejti.
A nyitómérleg felülvizsgálatára a felhívott jogszabályok alapján tehát nincs hatásköre a cégbíróságnak, ezért - hatáskör hiányában - a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok alapján történő érdemi vizsgálatra nincs törvényes lehetőség.
Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 30 026/1996. sz.).