adozona.hu
BH 1997.4.195
BH 1997.4.195
A szövetkezeti törvény rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint a közgyűlés a tagsági viszony feltételéül szabhatja a tagok személyes munkavégzését a szövetkezetben [1992. évi I. tv. 3. §, 42. § (3) bek., 45. §, 46. § a) pont, 48. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B.-i Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) 1992. november 13-án alapszabály módosítása és az új tisztségviselők megválasztása tárgyában közgyűlést tartott. A közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a határozatképes közgyűlés minősített szótöbbséggel (99 igen, 15 nem, 21 tartózkodás) - a 16/1992/2. (XI. 13.) számú közgyűlési határozatával - elfogadta a szövetkezet egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát.
Az alapszabály III/1. pontjában...
BH 1997.4.195 A szövetkezeti törvény rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint a közgyűlés a tagsági viszony feltételéül szabhatja a tagok személyes munkavégzését a szövetkezetben [1992. évi I. tv. 3. §, 42. § (3) bek., 45. §, 46. § a) pont, 48. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek.].
A B.-i Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) 1992. november 13-án alapszabály módosítása és az új tisztségviselők megválasztása tárgyában közgyűlést tartott. A közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a határozatképes közgyűlés minősített szótöbbséggel (99 igen, 15 nem, 21 tartózkodás) - a 16/1992/2. (XI. 13.) számú közgyűlési határozatával - elfogadta a szövetkezet egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát.Az alapszabály III/1. pontjában - többek között - ez olvasható: "a szövetkezet tagja kizárólag az a természetes személy lehet, aki személyesen közreműködik a szövetkezet céljainak elérésében, és a tagsági viszony megszűnik, ha a tag személyes közreműködése bármely okból megszűnik." A szövetkezet az 1993. május 21-én megtartott közgyűlésen a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezést a városi ügyészség indítványára - kiegészítette azzal, hogy "nem értve ezen természetesen a keresőképtelen állapotot, a gyes, a gyed, illetve a sorkatonai szolgálat időtartamát". Cs. B. szövetkezeti üzletrész-tulajdonos 1992. december 9-én benyújtott törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében az 1992. november 13-án tartott közgyűlésen hozott - az alapszabály-módosításról és tisztségviselők megválasztásáról szóló - határozatok megsemmisítését indítványozta. Kérelme indokolásában sérelmezte, hogy csak egyetlen alapszabály-tervezetről szavaztak, a módosító indítványokat tehát nem tárgyalta meg a közgyűlés, és azt is csak másodszori szavazás alkalmával fogadták el. Törvénysértőnek találta továbbá, hogy a tagság feltétele a személyes közreműködés, hogy a hátrányos helyzetbe került tagoknak nincs jogorvoslati lehetőségük, és hogy a tisztségviselők megválasztásában sem vehettek részt.
A megyei főügyészség a törvényességi felügyeleti eljárásban fellépve indítványozta: az 1992. november 13-i alapszabály-módosításról szóló közgyűlési határozatnak töröljék azon rendelkezését, hogy a személyes közreműködés megszűnésével a szövetkezeti tagsági viszony is megszűnik. Indokolásában kifejtette, hogy az alapszabály ezen rendelkezése ellentmond a szövetkezetekről szóló többször módosított 1992. évi I. törvény (Szvt.) 42. §-a (1) bekezdésének, a 45. §-a (1) bekezdésének és 59. §-a (1) bekezdésének. Álláspontja szerint a tagoknak csak joga, de nem kötelessége a személyes közreműködés.
A szövetkezet a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását és az alapszabály változásának bejegyzését kérte arra hivatkozva, hogy mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. Utalt arra, hogy az 1993. május 21-én megtartott közgyűlésen az alapszabályt a városi ügyészség által előterjesztett indítvány alapján kiegészítették.
A megyei bíróság mint cégbíróság az 1993. november 10-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Indokolása szerint jogszabálysértést nem észlelt. Az alapszabály nem tartalmaz az Szvt. rendelkezéseivel ellentétes szabályokat. Ha a szövetkezet adottsága a vagyoni hozzájárulás, valamint személyes közreműködés terén a tételes szabályozásnál szigorúbb szabályokat követel s ezt a közgyűlés elfogadja, a bíróság - jogszabálysértés hiányában - nem kényszerítheti ki a közgyűlési határozatnak a megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az 1992. november 13-án tartott közgyűlésen hozott - az alapszabály módosításáról és a tisztségviselők megválasztásáról szóló - határozatok megsemmisítését és új határozat meghozatalának elrendelését kérte. Álláspontja szerint a módosított alapszabály jogszabálysértő. Méltánytalan diszkriminációt tartalmaz a nyugdíjas munkanélküli tagokkal szemben, mert megfosztja őket attól, hogy tulajdonuk működtetésére, annak elidegenítésére nézve döntő módon beleszólhassanak a szövetkezet ügyeibe. Az alapszabály III/1. pontja ellentmond a Szvt. szolidaritási alapról szóló 59. §-a (2) bekezdésének is.
Cs. B. a végzéssel szemben fellebbezéssel nem élt.
A szövetkezet jogi képviselője a fellebbezésre adott észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Észrevételének indokolásában hivatkozott az Szvt. 3. §-ára és a 48. §-ának (2) bekezdésére. Álláspontja alátámasztására megemlítette az Szvt. 42. §-ának (3) bekezdését, amely szerint "az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele". Továbbá előadta, hogy az új jogi szabályozással bevezetett szövetkezeti üzletrész jelentősége az, hogy valakinek úgy is lehet anyagi érdekeltsége egy szövetkezetben, hogy személyesen nem végez munkát, és nem tagja a szövetkezetnek. Indokoltnak tartja ezért, hogy azok rendelkezzenek meghatározó szereppel a szövetkezetben, akik személyesen is közreműködnek a szövetkezet életében. Végül megjegyezte, hogy a tisztségviselők megválasztásáról szóló közgyűlési határozat megsemmisítésének indokait a fellebbezés nem tartalmazta.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1995. március 29-én hozott végzésében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság indokolásában kiemelte, hogy a jogalkotó a szövetkezet fogalmának meghatározásánál is megemlítette a tag személyes közreműködésének a fontosságát. Az Szvt. 42. §-ának (1) bekezdésével, a 46. §-ának a) pontjával és a 48. §-ának (2) bekezdésével az alapszabály rendelkezései nem ellentétesek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, ha a nyugdíjas tagnak a szövetkezetnél üzletrésze van, azt nyugdíjazása után is megtarthatja és az Szvt. 56. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vagyoni vonatkozású döntésekre befolyása lehet. Megállapította, hogy a szövetkezettől megváló taggal az Szvt. 56. §-a alapján el kell számolni, így nem marad olyan vagyon a szövetkezetnél, amelyet úgy működtet, hogy a tulajdonost megfosztja a döntési, rendelkezési jogától. Indokolásában továbbá utalt arra, hogy a szolidaritási alap felhasználása nem hozható összefüggésbe a tagsági viszony megszűnésének egyes eseteivel.
A másodfokú bíróság a határozatában kitért arra is, hogy az első fokú eljárás során az ügyészi indítvány nem érintette a tisztségviselők választásának körülményeit, ezért a fellebbezés ezen részét hivatalból el kellett utasítani.
A megyei főügyészség 1995. július 5-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú bíróság végzése ellen, amelyben a határozat megváltoztatását és a szövetkezet 1992. november 13-án elfogadott és 1993. május 21-én módosított alapszabálya jogszabály-ellenességének a megállapítását kérte. Kérelmében előadta, hogy értelmezése szerint az Szvt. 46. §-ának a) pontja nem a tagsági viszony létesítésének feltételeként, hanem a szövetkezeti tag kötelezettségeként fogalmazza meg a szövetkezetben, s annak önkormányzati szerveiben való közreműködést. Továbbá a másodfokú bíróság indokolására reagálva kifejtette, hogy a volt tag az üzletrész tulajdonát megtarthatja, de az üzlet részhez tapadó jogosítványai beszűkülnek, és a vagyoni döntésekre való befolyása is megszűnik. Az Szvt. a tagoknak tanácskozási és szavazati jogot ad [48. § (1) bekezdés c) pont], az üzletrész-tulajdonosoknak viszont csak tanácskozási jogot [56. § (4) bekezdés]. A kérelmező kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új szövetkezeti törvény tulajdonosi pozíciót erősítő elvét, és leszűkíti a közreműködést egyetlen formára, a munkavégzésre. Álláspontja szerint az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdéséből adódó döntési lehetőség nem sértheti a szövetkezeti tag alkotmányos alapjogait.
A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség felülvizsgálati kérelmét fenntartotta, és a következőkkel egészítette ki: Az Szvt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 46. §-a a tag vállalásához köti a szövetkezet és annak önkormányzati szervei tevékenységében való részvételt. Ebből következően amennyiben a szövetkezeti tag sem vállalkozási jellegű, sem munkaviszony jellegű jogviszony keretében a szövetkezetnél munkát nem végez, ez a tagsági viszonyának létrejöttére és fennmaradására nem hat ki. Álláspontja szerint a 48. § (2) bekezdése szerint az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja, de a megszűnést olyan feltételhez (munkavégzés) nem kötheti, amely nem tartalmi eleme a tagsági viszonynak. Továbbá sérelmezte, hogy a szövetkezet - a törvényességi felügyeleti eljárással érintett - alapszabályi rendelkezéssel visszaállítja a korábbi jogi szabályozás azon joghatását, hogy a munkát nem végző szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnik, és ez - véleménye szerint - nemcsak törvénysértő, de megkérdőjelezi az új szövetkezeti konstrukciót is.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálni kért jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A szövetkezet az 1992. november 13. napján elfogadott és 1993. május 21. napján módosított alapszabályában kimondta, hogy a személyes közreműködés - természetes személynél - a tagság feltétele.
A szövetkezet fogalmának meghatározásáról (Szvt. 3. §) és a tagok jogairól és kötelességeiről szóló (Szvt. 45. § és 46. §) §-ok is külön kiemelik a személyes közreműködést - melynek csak egyik eleme a munkavégzés - mint a szövetkezet létének egyik fontos jellemzőjeként.
A Szvt. 42. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az alapszabály meghatározza azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele. Ebből következően, ha a szövetkezet úgy ítéli meg, hogy működéséhez a tagok személyes közreműködése nélkülözhetetlen, joga van a közgyűlésnek ilyen rendelkezés meghozatalára. Az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdése kifejezetten megengedi, hogy az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének a törvényben nem rögzített további eseteit is meghatározza, ez az említett szakasz erre a törvényi lehetőségre vonatkozóan további szűkítő feltételt nem tartalmaz. A cégbíróság nem vizsgálhatja a közgyűlés ezen döntését sem gazdasági, sem célszerűségi szempontból [Ctvr. 18/A. § (2) bekezdés], a módosított alapszabály pedig megfelel a fentebb tételesen felhozott törvényi rendelkezéseknek.
A módosított alapszabállyal szemben előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasító első- és másodfokú határozat tehát megfelel a jogszabályoknak. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Szvt. 12. §-a, illetve a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 32 236/1995. sz.)