adozona.hu
BH 1997.3.154
BH 1997.3.154
A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja [1992. évi XXII. törvény 46. § 2, (3) bek., 47. § (2) bek., 49. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű ellenérdekű fél a B. K. P. Sz.-nél 1995. évben tartott üzemi tanácsi választáskor visszautasította, hogy a kérelmező képviselője a választási bizottságban részt vehessen, illetőleg a kérelmező jelöltet állíthasson, mert a kérelmezőnek az Sz.-nél nincs tagja, ezért más telephelyről jelölt a saját tagjai közül.
A vitában a felek egyeztettek, de az I. és a II. rendű ellenérdekű fél közös határozattal elutasította a kérelmet.
A határozat ellen a kérelmező a munkaügyi bírósághoz ford...
BH 1997.3.154 A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja [1992. évi XXII. törvény 46. § 2, (3) bek., 47. § (2) bek., 49. § (3) bek.].
Az I. rendű ellenérdekű fél a B. K. P. Sz.-nél 1995. évben tartott üzemi tanácsi választáskor visszautasította, hogy a kérelmező képviselője a választási bizottságban részt vehessen, illetőleg a kérelmező jelöltet állíthasson, mert a kérelmezőnek az Sz.-nél nincs tagja, ezért más telephelyről jelölt a saját tagjai közül.A vitában a felek egyeztettek, de az I. és a II. rendű ellenérdekű fél közös határozattal elutasította a kérelmet.
A határozat ellen a kérelmező a munkaügyi bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban a végzésével elutasította a kérelmet, mert az Mt. 43-44. és 49. §-ainak egybevetésével arra következtetett; a munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni hogy az adott részlegnél milyen szakszervezet működik. A kérelmezőnek az adott részlegben nem volt tagja, ezért az Mt. 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogosítvány - az önálló jelöltállítás joga - nem illeti meg.
A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését annak helytálló indokainál fogva helybenhagyta. Utalt arra is, hogy a munkavállalói részvétel célja az üzemi tanács létrehozása útján az adott szervezeti egységnél a munkáltatói döntésekben való részvétel.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben ismételt üzemitanácsi-választás elrendelését és annak - a II. rendű ellenérdekű fél tekintetében - a tűrésre kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése nem szűkíthető le az adott részlegre, mivel az nem munkáltató, a jelöltállítás joga pedig a munkáltatónál működő szakszervezetet illeti meg. A kérelmező nem vitásan működik a munkáltatónál. Az egyes részlegekben létrehozott üzemi tanácsok nemcsak helyi jelentőségű ügyekben adnak lehetőséget a munkáltatói döntésben való részvételre, ráadásul a választásnak jelentősége volt a szakszervezeti vagyon megosztásában is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt.-nek a munkáltatónál működő szakszervezet jelöltállítási jogáról szóló 49. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmezésénél figyelembe kell venni a választhatóságra és választásra vonatkozó rendelkezéseket is.
Az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése szerint üzemitanács-taggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. A választhatóságot összeférhetetlenség miatt a (2) bekezdés szűkíti, az újonnan alakult munkáltatónál pedig a (3) bekezdés szerint a munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni. Az Mt. 47. §-ának (1) bekezdése értelmében az üzemi tanács tagjának választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult.
Ha a felülvizsgálati kérelem érvelésének megfelelően munkáltatón nem az adott részleget, hanem a munkáltató egészét kellene érteni abban az esetben is, ha a munkáltatónál több üzemi tanács működik, ekként kellene értelmezni a választhatóságot és a választójogot egyaránt. Ennek megfelelően a munkáltató bármelyik munkavállalója a munkáltatónál működő bármelyik üzemi tanács tagjává megválasztható lenne, illetőleg mindenütt választhatna. Ez nyilvánvalóan követhetetlenné tenné a választásokat, és ellentmondana a participáció céljának. Ebből a szempontból közömbös, hogy az egyes üzemi tanácsok nemcsak az adott részleg tekintetében vesznek részt a munkáltatói jogkör gyakorlásában, illetőleg a döntésük kihat a munkáltató egészére, netán a munkáltatónál működő szakszervezetek közötti vagyonelosztásra.
A kérelmezőnek a B. adott részlegében nem volt tagja, ezért az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a saját tagjai közül nem állíthatott olyan jelöltet, akit az adott részlegben foglalkoztatnak. A jelöltállítás joga nem ad felmentést a taggá válás feltételei - adott esetben a részlegben való foglalkoztatás - alól. Ellenkező esetben akár olyan személyt is jelölni lehetne, aki bár a munkáltatónál működő szakszervezet tagja, de a munkáltatóval nem áll munkaviszonyban.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 490/1996. sz.)