adozona.hu
BH 1997.3.141
BH 1997.3.141
Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A végrehajtást kérő 1994. december 14-én végrehajtási lap kiállítását kérte az elsőfokú bíróságtól a bíróság jogerős ítélete végrehajtása érdekében. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási lapot a kérelem szerinti tartalommal 1994. december 19-én állította ki. A végrehajtási lap alapján az adóssal szemben a végrehajtás foganatosítása megkezdődött.
A végrehajtást kérő az 1995. október 30-i keltű jogorvoslati kérelmében a végrehajtási lap visszavonását kérte a bírósági végrehajtásról szóló 1994. év...
A végrehajtást kérő az 1995. október 30-i keltű jogorvoslati kérelmében a végrehajtási lap visszavonását kérte a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 211. §-ának (1) bekezdése alapján, mivel álláspontja szerint a végrehajtási lap kiállításával az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett. A végrehajtást kérő előadása szerint az adós ugyanis végelszámolás alatt állt, és ez okból vele szemben az 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79. §-a és 38. §-a alapján végrehajtási eljárásnak nincs helye.
Az elsőfokú bíróság a végrehajtást kérő kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a végrehajtási lap kiállítása jogszabálysértés nélkül történt, mivel a végrehajtást kérő által hivatkozott Cstv. 38. §-a a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetre nem alkalmazható. A végrehajtást kérő által hivatkozott Cstv. 79. §-ának rendelkezését a végrehajtást kérő tévesen értelmezte, ugyanis végelszámolás esetében ez a rendelkezés nem utal a felszámolási eljárásra alkalmazandó, a Cstv. 38. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályra, a végrehajtás megszüntetésének kötelezettségére. Az elsőfokú bíróság végzésében utalt arra is, hogy a Vht. 55. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a végrehajtást kérő a végrehajtást foganatosító városi bíróságtól kérheti a végrehajtás megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a végrehajtást kérő fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával kérte a végrehajtási lap visszavonását. Egyben kérte a bírósági végrehajtónak átutalt költségelőleg részére történő visszautaltatását. Az adós a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
A bíróság végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 221. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtási lapot vissza kell vonni, ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki. Az elsőfokú bíróság a Cstv. rendelkezésének helyes értelmezésével állapította meg, hogy a végrehajtási lap kiállítása során törvénysértés nem történt. A Cstv. 38. §-ában írt rendelkezések csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az adós gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás megindult. A Cstv. rendelkezése azonban nem alkalmazható végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet adós esetében. Amennyiben a végelszámolás nem a hitelezők megfelelő kielégítése útján fejeződik be, a Cstv. rendelkezéseinek megfelelően [22. § (1) bekezdés, 72. § (2) bekezdés] felszámolási eljárás megindításának van helye. Csak ebben az esetben alkalmazható a felszámolási eljárás alatt álló adós ellen folyó végrehajtásra vonatkozó, a Cstv. 38. §-ában írt rendelkezés. Az elsőfokú bíróság a jogszabály helyes értelmezésével mutatott rá arra, hogy a Cstv. 79. §-a nem arról rendelkezik, hogy a végelszámolásban a Cstv. 38. §-ának rendelkezését kell alkalmazni. Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a végrehajtást kérő a jogszabályi feltételek fennállása esetén a végrehajtás megszüntetését kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól, amennyiben a végrehajtáshoz fűződő érdeke időközben megszűnt.
Mivel a végrehajtást kérő által kért jogorvoslat egyértelmű tartalmánál fogva nem a végrehajtás megszüntetésére irányult, a kérelem alaptalansága folytán az elsőfokú bíróság helyesen döntött annak elutasításáról. A fenti indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Vh. 1590/1995. sz., Legf. Bír. Gf. IV. 30 362/1996. sz.)