adozona.hu
BH 1997.2.90
BH 1997.2.90
A cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során hivatalból nem kell vizsgálnia, hogy a társaság képviselőjeként megjelölt személynél nem áll-e fenn valamely kizáró ok. Ha azonban ilyen okról hivatalból tudomása van, vagy ilyet a tudomására hoznak, ezt a bejegyzési kérelem elbírálásánál figyelembe kell vennie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 6. § (1) bek., 21. §, 28. §, 30. §, 56. §, 63. §, 71. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. (Cvhr.)].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság mint cégbíróság 1994. szeptember 24-én kelt végzésével az egy beltagból és három kültagból álló Szolgáltató és Ingatlanközvetítő Iroda G. Betéti Társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte.
E végzést a főügyészség megfellebbezte, hivatkozva arra, hogy a társasági szerződésben nem állapítható meg, hogy a társaság beltagja vonatkozásában - aki a társasági szerződés rendelkezése szerint az 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéseivel összhangban a társaság üzletvezetője és képvisel...
E végzést a főügyészség megfellebbezte, hivatkozva arra, hogy a társasági szerződésben nem állapítható meg, hogy a társaság beltagja vonatkozásában - aki a társasági szerződés rendelkezése szerint az 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéseivel összhangban a társaság üzletvezetője és képviselője - a Gt. 6. §-a (1) bekezdésében, a 71. §-ában és 63. §-ában meghatározott kizáró ok nem áll-e fenn. Továbbá a főügyészség törvénysértőnek minősítette fellebbezésében azt is, hogy a társasági szerződés nem rendelkezik a vezető tisztségviselő működésének időtartamáról (Gt. 28. §, 30. §). Álláspontja szerint tehát P. B. személyének beltagként és képviselőként történő bejegyzése jogszabálysértő, mely a társasági szerződés kiegészítésével orvosolható, ezért a főügyészség az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a fellebbezésben foglaltakat fenntartotta.
Észrevételében a bejegyzést kérő az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Előadta, nem vitatja, hogy a bejegyzési eljárás során a cégbíróság vizsgálhatja, hogy az üzletvezetésre és képviseletre feljogosított beltaggal szemben nincs-e kizáró ok, de e kérdés nyilatkozat útján is tisztázható. E kérdéskör rendezése nem a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme. Egy beltaggal rendelkező betéti társaságnál pedig indokolatlannak minősítette a képviselői tisztség ellátása időtartamának meghatározását.
A fellebbezés nem alapos.
A betéti társaság társasági szerződésének kötelező tartalmi elemeit a Gt. 21. §-a, valamint 56. §-a határozza meg, taxatíve felsorolva a gazdasági társaságok, ezen belül a betéti társaság társasági szerződésének kötelező tartalmi elemeit. E rendelkezéseket megvizsgálva megállapítható, hogy nem szükséges, és így nem is követelhető meg bejegyzési feltételként annak előírása, hogy a társasági szerződésben szerepeljen egy olyan rendelkezés, mely szerint a képviselővel szemben a Gt.-ben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Ez az okfejtés azonban önmagában nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot a cégeljárásban a képviselőnek kell-e tennie, és azt a cégbejegyzési kérelemhez mellékletként kell-e csatolni. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő.
A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cvhr.) felsorolja azokat a mellékleteket, melyeket gazdasági társaságok, ezen belül a betéti társaságok bejegyzési kérelméhez mellékelni szükséges. A Cvhr. nem írja elő sem általánosságban, sem a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, sem konkrétan a betéti társaságok képviselői vonatkozásában a főügyészség által hiányolt nyilatkozat megtételét. Ebből következően a cégbíróságnak hivatalból nem feladata vizsgálni azt, hogy a betéti társaság képviselője vonatkozásában fennáll-e a Gt.-ben meghatározott kizáró ok, s így az sem kötelezettsége a cégbíróságnak, hogy ilyen tartalmú nyilatkozat csatolására a képviselőt felhívja. Ha ugyanis a jogalkotó általánosságban meg akarta volna követelni az ilyen tartalmú nyilatkozat csatolását, akkor ezt előírta volna, hiszen törvényes képviselője minden egyes cégnek - így minden betéti társaságnak is - van.
Természetesen más a helyzet abban az esetben, ha a cégbíróságnak akár hivatalból, akár bejelentésre a bejegyzési eljárás során tudomására jut a betéti társaság képviselőjével szemben fennálló kizáró ok. Ilyen kizáró okot egyébként nemcsak a Gt.-nek a fellebbezésben hivatkozott paragrafusai, hanem más jogszabályok is tartalmazhatnak. Ilyen esetben tehát a cégbíróságnak nem csak azt kell vizsgálnia, hogy a tisztség ellátása nem ütközik-e a Gt.-nek a fellebbezésben hivatkozott rendelkezéseibe, hanem azt is, hogy nem ütközik-e más kogens jogszabályi rendelkezésbe. E vizsgálódási kötelezettsége a cégbíróságnak azonban nem hivatalbóli, nem minden egyes bejegyzési kérelem esetén áll fenn, hanem csak akkor, ha a konkrét ügyben hivatalból vagy bejelentésre a törvényes képviselővel szemben fennálló bármilyen kizáró ok a tudomására jut. Egyébként a Legfelsőbb Bíróság hasonló álláspontot foglalt el a cégek székhelye jogszerűségének vizsgálatával kapcsolatban is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az sem jogszabálysértő az adott esetben, hogy a betéti társaság képviselőjének működési időtartama a társasági szerződésben nincs meghatározva, mert ez - a már hivatkozott Gt. 21. §-a, illetve 56. §-a rendelkezéseinek megfelelően - nem kötelező tartalmi eleme a betéti társaság társasági szerződésének, különösen nem olyan betéti társaságoknál, ahol csak egy beltag van. Ilyen esetben ugyanis a Gt. rendelkezésével összhangban csak ő lehet a betéti társaság képviselője.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem talált olyan okot, mely alapján az elsőfokú bíróságnak a bejegyzést kérőt további hiánypótlásra kellett volna felhívnia, így megítélése szerint az elsőfokú bíróság a fenti tényállás mellett jogszerűen rendelte el a bejegyzést kérő cégbejegyzését.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a, s a 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 30.587/1995. sz.)