adozona.hu
BH 1997.2.89
BH 1997.2.89
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, és ez kizárja a hiánypótlás elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét, ha a fél személyes meghallgatásán készült, kézzel írott s ezért alig olvasható jegyzőkönyvben elrendelt hiánypótlás nem teljesítése miatt utasítja el a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmet [Pp. 95. §, 107. § (1) bek., 109. § (2) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 1992. június 3-án nyújtotta be bejegyzés iránti kérelmét az elsőfokú bírósághoz az 1992. május 8-án kelt társasági szerződés alapján. Az elsőfokú bíróság az 1994. február 10-én megtartott személyes meghallgatáson szóban közölte a cég ügyvezetőjével a bejegyzés akadályait, és a céget 60 nap alatti hiánypótlásra szólította fel elutasítás terhe mellett. Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésében a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel elutasította a bejegyzési kérelmet.
A ...
BH 1997.2.89 Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, és ez kizárja a hiánypótlás elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét, ha a fél személyes meghallgatásán készült, kézzel írott s ezért alig olvasható jegyzőkönyvben elrendelt hiánypótlás nem teljesítése miatt utasítja el a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmet [Pp. 95. §, 107. § (1) bek., 109. § (2) és (4) bek.].
A cég 1992. június 3-án nyújtotta be bejegyzés iránti kérelmét az elsőfokú bírósághoz az 1992. május 8-án kelt társasági szerződés alapján. Az elsőfokú bíróság az 1994. február 10-én megtartott személyes meghallgatáson szóban közölte a cég ügyvezetőjével a bejegyzés akadályait, és a céget 60 nap alatti hiánypótlásra szólította fel elutasítás terhe mellett. Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésében a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel elutasította a bejegyzési kérelmet.A cég a kézbesítéstől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melynek elbírálását elsődlegesen igazolási kérelemként, másodlagosan fellebbezésként kérte. Kérte az 5. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és a cég bejegyzését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlanul kötelezte a céget az Állami Vagyonkezelő Rt. hozzájáruló nyilatkozatának csatolására. Hivatkozott arra, hogy ezen nyilatkozat beszerzése érdekében húzódott el a hiánypótlás teljesítése. Előadása szerint az elsőfokú bíróság a bejegyzési akadályok közlésekor nem közölte a céggel a hiánypótlási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét. A cég az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg hiánypótlási anyagot csatolt.
Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú végzésében az igazolási kérelmet elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a cég az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl terjesztette elő igazolási kérelmét, így azt a Pp. 107. §-ának (1) bekezdése és a 109. §-ának (2) bekezdése alapján elkésettnek kell tekinteni. Rámutatott arra, hogy a közokiratnak minősülő, személyes meghallgatásról készült jegyző szerint a bíróság nem hívta fel a céget az Állami Vagyonkezelő Rt. hozzájáruló nyilatkozatának csatolására, és egyértelműen kiderül az is a jegyzőkönyvből, hogy a hiánypótlásra a jogkövetkezmények terhével hívta fel a céget.
A cég a 9. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be, kérte annak hatályon kívül helyezését. A korábban előadottakat kiegészítve előadta, hogy az 1994. február 10-i meghallgatásról készült jegyzőkönyvet csak 1995. március 16-án - illetékbélyeg lerovása ellenében, írásban előterjesztett kérelem alapján - vehette át, csak ekkor szerzett tudomást arról, hogy a jegyzőkönyv 4. oldalán szereplő végzés pontosan mit tartalmaz. Előadása szerint a végzést is tartalmazó jegyzőkönyv egy példányát a személyes meghallgatás befejezésekor a bíróságnak át kellett volna adnia részére, így elkerülhető lett volna, hogy a cég félreértés alapján szükségtelen nyilatkozatok beszerzése érdekében eljárjon. Hivatkozott arra is, hogy 1994 augusztusában telefonon kérte a hiánypótlás határidejének meghosszabbítását, és a telefonbeszélgetés során az eljáró ügyintéző úgy tájékoztatta, hogy a bejelentést nem szükséges írásban megerősítenie. Álláspontja szerint nem hat hónapon túl, hanem 15 napon belül terjesztett elő igazolási kérelmet, így az nem késett el.
A 9. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
A Pp. 107. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint az igazolási kérelem előterjesztésének határidejét az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani, és hat hónapon túl igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú végzésében ezen jogszabályhelyet helyesen értelmezte, és helyesen mutatott rá arra is, hogy a személyes meghallgatásról készült bírósági jegyzőkönyv közhitelesen bizonyítja a személyes meghallgatáson elhangzottakat. A személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv alapján azonban azt kell megállapítani, hogy a személyes meghallgatáson elhangzottak nem szolgálhattak sikeres hiánypótlás alapjául. A meghallgatásról kézzel írott, olvashatatlan jegyzőkönyv készült, melynek hét pontjában az elsőfokú bíróság a hiányok pontos megjelölése nélkül, csupán utalásszerűen jelölte meg a bejegyzés akadályait, anélkül, hogy a hiánypótlás elvégzésének módját közölte volna. Így pl. nem állapítható meg, hogy a 7. pontban rögzített "címszó" kifejezésen a bíróság mit ért, mely hiányosság, mily módon történő kiküszöbölését tartja szükségesnek. Értelmezhetetlen a jegyzőkönyv 5. pontjában írt megjegyzés is, mert a társasági szerződésnek nincs 5/15. pontja. Nem állapítható meg, hogy mire vonatkozik a 6. pontban írt "nyilatkozatot általános érvénnyel kell megtenni" utalás stb. Eljárási szabálysértést követett el az elsőfokú bíróság azzal, hogy a hiánypótlásra felhívást ily módon közölte az akkor még jogi képviselet nélkül eljáró ügyvezetővel. Nem róható a cég terhére, hogy az ügyvezető ilyen előzmények után félreértette a meghallgatáson közölteket, különös tekintettel arra is, hogy amikor 1995 márciusában jegyzőkönyvmásolatot kért az elsőfokú bíróságtól, a kézzel írt, szinte olvashatatlan jegyzőkönyvet kapta meg fénymásolatban. Az elsőfokú bíróság így megalapozatlanul döntött az 5. sorszámú végzésében - a hiánypótlás elmaradásának tényére hivatkozva - a bejegyzési kérelem elutasításáról, mert az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértésére tekintettel nem állapítható meg a cég részéről a mulasztás ténye.
Mindezekre tekintettel változtatta meg a Legfelsőbb Bíróság a 9. sorszámú végzést a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, és adott helyt a cég igazolási kérelmének a Pp. 109. §-ának (4) bekezdésében írtak szerint. Ugyanezen jogszabályhely, valamint a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül az 5. sorszámú végzést, és utasította az elsőfokú bíróságot ebben a körben újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak a jelenleg rendelkezésre álló iratok alapján kell - szükség esetén megfelelő hiánypótlási eljárás lefolytatása után - döntenie a cég bejegyezhetősége kérdésében. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.610/1995. sz.)