adozona.hu
BH 1997.1.47
BH 1997.1.47
A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1992-ben indult felszámolási eljárásban M. F. mint a hitelezői választmány elnöke, dr. P. Gy. mint a hitelezői választmány tagja, továbbá dr. B. T. mint a hitelezői választmány tagja, a hitelezői választmány nevében kifogást terjesztettek elő a felszámoló intézkedése ellen. A kifogás szerint a felszámoló 1994. július 1-jén adásvételi szerződéssel értékesítette az adós teljes vagyonát 350 millió vételárért a G. Kft. vevő részére, s a vevőt birtokba engedte an...
BH 1997.1.47 A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1992-ben indult felszámolási eljárásban M. F. mint a hitelezői választmány elnöke, dr. P. Gy. mint a hitelezői választmány tagja, továbbá dr. B. T. mint a hitelezői választmány tagja, a hitelezői választmány nevében kifogást terjesztettek elő a felszámoló intézkedése ellen. A kifogás szerint a felszámoló 1994. július 1-jén adásvételi szerződéssel értékesítette az adós teljes vagyonát 350 millió vételárért a G. Kft. vevő részére, s a vevőt birtokba engedte anélkül, hogy fizetési biztosítékot igényelt volna. Ez az adásvételi szerződés a hitelezők igényének kielégítését veszélyezteti, ezért kérték a kifogásolt intézkedés megsemmisítését és új felszámolói intézkedés előírását.A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a hitelezői választmány nem tekinthető megalakultnak, mert az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére megalakulását nem jelentette be. Így részéről a kifogás előterjesztésének eljárásjogi akadálya van. Tartalmilag sem helytálló a kifogás, mert az adásvételi szerződés megkötésekor a megfelelő biztosítékokról gondoskodott.
A hitelezői választmány képviseletében dr. B. T. ügyvéd mint a hitelezői választmány tagja bejelentette, hogy a hitelezői választmány megalakításával kapcsolatos okiratok a felszámoló rendelkezésére állnak. A Cstv. - felszámoló által hivatkozott - 39. §-ának (3) bekezdése nincs hatályban. A módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint pedig kifogás előterjesztésére bármely sérelmet szenvedett jogosult. A választmány tagjai valamennyiben hitelezők is. Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a jelen 1993. szeptember 2. előtt indult felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. törvénnyel történt módosítás előtti Cstv. rendelkezései az irányadók. Alaptalanul hivatkozott a kifogást tevő ezért arra, hogy a Cstv. 39. §-ának (3) bekezdése már nincs hatályban. A Cstv. 39. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig a hitelezői választmány megalakítását 3 napon belül be kell jelenti a bíróságnak és a felszámolónak. Ezt a kifogással élő elmulasztotta, ezért joghatályosan nem tud kifogást előterjeszteni. Mindezekre tekintettel a kifogást elutasította a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kifogást tevő fellebbezéssel élt, melyben annak megváltoztatását kérte kifogásának megfelelően. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a módosított Cstv. 51. §-a alapján jogszerűen éltek kifogással a felszámoló intézkedése ellen, nemcsak mint hitelezői választmány, hanem "mint a hitelezők képviselői, azaz egyéb érdekeltek." Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a kifogást előterjesztők egyéb érdekelt státusa fennáll-e. Csatolta a felszámoló 1994. július 27-én kelt visszaigazolásának másolatát, amely szerint dr. B. T. hitelezői igényét nyilvántartásba vette.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a jelen - 1993. szeptember hó 2. napja előtt indult - felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. tv. 44. §-ának (2) bekezdése értelmében az említett törvénnyel történt módosítás előtti Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a csődeljárás lefolytatása esetében nincs helye a felszámolási eljárás hivatalból való elrendelésének, hanem az egyezség meghiúsulása vagy az egyezség létrejötte bejelentésének elmulasztása esetén az eljárást meg kell szüntetni.
A Cstv. 39. §-a a hitelezői választmányról az alábbiak szerint rendelkezett:
- a felszámolási eljárásban a hitelezők - érdekeik védelme céljából - választmányokat alakíthatnak;
- a választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik;
- a választmány megalakítását 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak és a felszámolónak.
A 3 napos bejelentési határidő azonban - a törvény kifejezett rendelkezése hiányában - nem jogvesztő, ezért elmulasztása nem eredményezi, hogy a bejelentés megtörténtéig a bíróság a hitelezői választmány létrejöttét nem tudja figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárásban a hitelezői választmány a Cstv. 39. §-a (2) bekezdésének megfelelően megalakult, a bíróságnak történő bejelentése azonban 3 napon túl, csak a kifogás előterjesztésével egyidejűleg történt, önmagában a 3 napos bejelentési határidő elmulasztása a kifogás elutasítását nem eredményezheti. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a hitelezői választmány a Cstv. 39. §-a (2) bekezdésének megfelelően létrejött-e. E vizsgálathoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a hitelezői választmány a Cstv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint létrejött-e. Amennyiben az állapítható meg, hogy jogszerűen létrejött, érdemben kell vizsgálni a választmány által előterjesztett kifogást. Ha az lenne megállapítható, hogy a hitelezői választmány jogszerűen nem alakult meg, fel kell hívni a választmány nevében kifogást előterjesztő M. F.-et és dr. P. Gy.-t annak közlésére, a kifogást - mint hitelezők - a saját nevükben fenntartják-e [Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése]. A választmány nevében kifogást előterjesztő dr. B. T. a hitelezői minőségét a fellebbezési eljárás során már igazolta. Amennyiben a választmány nevében eljárt és hitelezői minőségüket igazoló hitelezők saját nevükben a kifogást fenntartják, az elsőfokú bíróságnak azt a hitelezők részéről előterjesztett kifogásként érdemben kell vizsgálnia. (Legf. Bír. Fpkf. 33.233/1994. sz.)
*Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. törvény módosította, de a módosítás előtt indult felszámolási eljárásokban a tételben foglaltak továbbra is irányadók.