adozona.hu
BH 1997.1.35
BH 1997.1.35
Ha a részvénytársaság által elhatározott alaptőke-emelés során a zártkörűen kibocsátott részvényeket jegyző által befizetett pénzt a részvényjegyző által alapított egyszemélyes társaságnak - a részvényjegyzésre irányuló megállapodás felbontását követően - nyomban átadják, a részvényjegyzés nem tekinthető törvényesnek, az alaptőke-emelést a cégbíróság a cégjegyzékbe nem jegyezheti be [1988. évi VI. tv. 262. § (2) bek. c) pont és (3) bek., 266. § (4) bek., 303. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az SZ. Rt. igazgatósága az 1992. június 9-én, illetve június 15-én megtartott igazgatósági ülésén az rt. alapszabályának 34. pontjában foglalt felhatalmazás alapján alaptőke-emelést határozott el, az rt. alaptőkéjét
61 100 000 Ft-tal határozta el felemelni új részvények zártkörű kibocsátása útján. A határozat meghatározta az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 302. §-ának (1) bekezdésében, illetve a 303. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat. A részvényjegyzésre az igazgatósági határozatban megjelölt ...
BH 1997.1.35 Ha a részvénytársaság által elhatározott alaptőke-emelés során a zártkörűen kibocsátott részvényeket jegyző által befizetett pénzt a részvényjegyző által alapított egyszemélyes társaságnak - a részvényjegyzésre irányuló megállapodás felbontását követően - nyomban átadják, a részvényjegyzés nem tekinthető törvényesnek, az alaptőke-emelést a cégbíróság a cégjegyzékbe nem jegyezheti be [1988. évi VI. tv. 262. § (2) bek. c) pont és (3) bek., 266. § (4) bek., 303. § (1) bek. a) pont].
Az SZ. Rt. igazgatósága az 1992. június 9-én, illetve június 15-én megtartott igazgatósági ülésén az rt. alapszabályának 34. pontjában foglalt felhatalmazás alapján alaptőke-emelést határozott el, az rt. alaptőkéjét61 100 000 Ft-tal határozta el felemelni új részvények zártkörű kibocsátása útján. A határozat meghatározta az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 302. §-ának (1) bekezdésében, illetve a 303. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat. A részvényjegyzésre az igazgatósági határozatban megjelölt időtartamon belül 1992. szeptember 9-én került sor, az igazgatósági határozatban megjelölt cég az RSG I. GmbH részéről, mely cég az SZ. Rt. számlájára összesen 65 377 000 Ft-ot 1992. szeptember 18-án át is utalt.
Az SZ. Rt. 1992. szeptember 28-án rendkívüli közgyűlést tartott, ezen tájékoztatás történt az alaptőke-emelés megvalósulásáról, a közgyűlés ennek megfelelően, illetve egyéb kérdésekben az rt. alapszabályát módosította. Sor került továbbá két igazgatósági tag és egy felügyelőbizottsági tag lemondásának elfogadására, valamint új igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagok megválasztására. Az rt. a fenti változások bejegyzése iránti kérelmét 1992. október 6-án nyújtotta be a cégbírósághoz.
1992. november 2-án az RSG I. GmbH jogi képviselője az RSG I. GmbH és az SZ. Rt. között 1992. október 12-én létrejött újabb megállapodást nyújtott be a cégbírósághoz. Eszerint a szerződő felek a részvényjegyzésről szóló megállapodást a megállapodás aláírásának napjával felbontják, az SZ. Rt. ugyanezen nappal a részvények ellenértékét kamattal együtt az RSG számlájára átutalja.
Az SZ. Rt. 1992. december 17-én újabb rendkívüli közgyűlést tartott, az ekkor hozott 2/1992. (XII. 17.) számú határozatával úgy döntött, hogy az RSG I. GmbH-tól követelni kell, hogy hajtsa végre a közgyűlési határozatot, és záros határidőn belül a lejegyzett alaptőkét utalja vissza az SZ. Rt.-nek. A közgyűlés nem fogadta el három igazgatósági tag lemondását.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1993. január 29. napján kelt végzésével az alaptőke-emelést és az igazgatósági, valamint a felügyelőbizottsági tagok személyében bekövetkezett változást bejegyezte. Erre irányuló kérelem hiányában nem foglalt állást az 1992. december 17-i közgyűlésen hozott azokról a határozatokról, amelyekben az igazgatósági tagok lemondását a közgyűlés nem fogadta el. E végzés ellen nyújtott be fellebbezést az ÁVÜ mint részvényes. Ebben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének alaptőke-emelés bejegyzésére vonatkozó részét változtassa meg, s e tekintetben az 1992. október 12-én kötött megállapodásra tekintettel a bejegyzési kérelmet utasítsa el. Egyben a bíróság rendelje el E. S. és dr. P. H. cégjegyzésre jogosultnak törlését, akik az 1992. december 17-i közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint lemondtak.
Ugyancsak fellebbezett a tőkeemelésben érdekelt RSG I. GmbH is. Álláspontja szerint a részvényjegyzés felbontásáról szóló megállapodással, valamint a lejegyzett részvények ellenértékének visszautalásával az alaptőke-emelés meghiúsult, így az alaptőke-emelés nem jogszerűen került bejegyzésre.
A bejegyzést kérő a fellebbezésekre tett észrevételében hangsúlyozta, hogy a részvényjegyzést felbontó határozat semmis, mert olyan személyek írták alá azt az RSG I. GmbH képviseletében, akik a bejegyzést kérő nevében is eljárhattak. Az 1992. december 17-i rendkívüli közgyűlésen a közgyűlés az alaptőke-emelésre vonatkozó határozatokat [2-3/1992. (XII. 17.) sz. határozat] megerősítette. Hivatkozott arra, hogy a részvényjegyzés során az RSG I. GmbH által befizetett összeg az R. Részesedési és Befektetési egyszemélyes kft. - mely a részvényjegyző egyszemélyes társasága - számlájára került törzstőke letétként átutalásra. Az igazgatóság pedig felhívta e társaságot, illetve a részvényjegyzőt a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 264. §-ának (1) bekezdése alapján arra, hogy a fenti összeget fizesse vissza. Álláspontja szerint a két külföldi igazgatósági tag lemondását a közgyűlés nem hagyta jóvá, az igazgatóság tagok a cégjegyzékben mint igazgatósági tagok továbbra is szerepelnek, így e személyek még ma is az igazgatóság tagjainak tekintendők. Egyébként per folyik a részvényjegyző ellen a fenti jogügylettel kapcsolatban az illetékes megyei bíróságon.
A B. Megyei Bíróság egyébként jogerős határozatával időközben az rt. fizetésképtelenségét megállapította, felszámolónak egy ügyvédi irodát jelölt ki. A felszámoló is lényegében az észrevételben foglaltakkal egyező álláspontot fejtett ki.
A Legfelsőbb Bíróság 1994. június 20. napján kelt végzésével a benyújtott fellebbezéseket hivatalból elutasította, hivatkozva arra, hogy az ÁVÜ a Legfelsőbb Bíróság hiánypótló végzésében megjelölt határidőn belül a fellebbező képviseleti jogosultságát nem igazolta, míg az RSG I. GbmH a fellebbezési határidőt lekéste. E végzés ellen az RSG I. GmbH igazolási kérelmet terjesztett elő, melynek a Legfelsőbb Bíróság végzésével helyt adott és 3. sorszámú végzését a GmbH fellebbezése vonatkozásában hatályon kívül helyezte.
A GmbH fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság jogszabálysértően járt el, amikor az alaptőke-emelést a cégjegyzékbe bejegyezte. Döntése meghozatalakor, 1993. január 29-én már ismert volt előtte egyrészt az RSG I. GmbH bejelentéséből, másrészt az 1992. december 17-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyvéből, hogy a részvényjegyzés során a részvényjegyzés ellenértékeként befizetett összeg már nem állt az rt. rendelkezésére, mert azt egy 1992. október 12-i megállapodással az R. Befektetési és Részesedési Kft. számlájára átutalták, mely átutalásra igazoltan és senki által sem vitatottan sor került. Az alaptőke bejegyzésének ugyanakkor egyik feltétele a Gt. 303. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében, hogy a részvényjegyzéskor a közgyűlés által részvényenként meghatározott összeget, de legalább a névérték 30%-át befizessék. A befizetett összeggel a Gt. 262. §-a (3) bekezdésének keretei között természetesen a társaság szabadon rendelkezhet, gazdálkodhat, de nincs joga a Gt. 266. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabály megszegésére. Nyilvánvaló ugyanis az adott tényállás mellett, hogy az alaptőke-emelés céljára befizetett összeggel az alaptőke-emelés bejegyzésekor az rt. már nem rendelkezett, azt nem is a gazdálkodása következtében vesztette el, hanem azért, mert a részvényjegyzésről szóló megállapodást felbontatta, és a befizetett összeget a részvényjegyző egyszemélyes tulajdonában álló társaság számlájára átutalta. Így tehát az alaptőke-emelés bejegyzésekor a jogszabály, illetve az igazgatósági határozat által befizetni előírt felemelt alaptőkerész nem állt az rt. rendelkezésére, mégpedig a fent részletezett okból (nem a gazdálkodás következtében). Ezért az alaptőke-emelés jogszerűen nem jegyezhető be. Ezzel ellentétes álláspont elfogadása jelentős érdeksérelemmel járna, hiszen az rt. alaptőkéje harmadik személyek számára rendkívül fontos adat, tényező, így alapvető közhitelességi érdek fűződik ahhoz, hogy az alaptőke-emelés a cégjegyzékbe csak akkor kerüljön bejegyzésre, ha a részvényjegyző a részvényjegyzéssel járó és a közgyűlési, igazgatótanácsi határozatban, illetve a Gt. 303. §-a (1) bekezdésének a) pontjában is meghatározott fizetési kötelezettségének eleget tett, és ez az összeg a részvényjegyzőnek nem gazdasági tevékenységgel összefüggésben került visszafizetésre. Az adott tényállás mellett egyértelmű, hogy az rt. nem a Gt. 262. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között járt el, mikor a részvényjegyzéskor befizetett pénzösszeg visszautalásáról rendelkezett, így az alaptőke-emelés bejegyzése a rendelkezésre álló adatok szerint jogszabálysértő. Ugyanakkor a cégiratokból arra lehet következtetni, hogy a társaság, illetve a részvényjegyző között peres eljárás folyt vagy folyik, melynek feltehető célja a részvényjegyzést felbontó megállapodás semmisségének megállapítása s a visszautalt összeg visszaszerzése kártérítéssel együtt. Ezen peres eljárás eredménye pedig értelemszerűen kihat vagy kihathat a jelen eljárásra.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, s újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban először is tisztázni kell - szükség esetén a peres iratokba történő betekintés útján -, hogy a cégiratok között hivatkozott peres eljárás ténylegesen kik között van folyamatban, és hogy mi a per tárgya. Ha e per az alaptőke-emelés érvényességének megítélésére kihatással van vagy lehet, indokolt lehet a cégeljárás felfüggesztése ezen eljárás befejezéséig, illetve ha az már jogerősen befejezést nyert, annak függvényében kell az alaptőke-emelés bejegyezhetősége kérdésében állást foglalni. Ugyancsak vizsgálni szükséges, hogy a felszámolási eljárás jelenleg milyen stádiumban van, az nem zárja-e ki a bejegyzési kérelem tárgyában hozandó érdemi döntést.
Amennyiben a peres eljárás az alaptőke-emelés jogszerűségének elbírálására nem hat ki, a felszámolási eljárás állása pedig nem zárja ki a bejegyzési kérelem elbírálását, vizsgálni szükséges, hogy a fent írtaknak megfelelően a Gt. 262. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel jelenleg fennáll-e, vagyis a részvényjegyzéskor befizetett összeg, mely a részvényjegyző egyszemélyes társasága részére visszautalást nyert, ismét az rt. rendelkezése alá került-e. Ha ez nem állapítható meg, a tőkeemelés bejegyzésére jogszerűen nem kerülhet sor. A részvényjegyzést, bár a jegyzés és a pénzbefizetés időpontja egymástól eltért, szemben a Gt. 303. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakkal, a Legfelsőbb Bíróság azért tartja elfogadhatónak, és nem a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésbe ütközőnek, mivel mind a részvényjegyzésre, mind a részvények ellenértékének befizetésére az igazgatósági határozatban megállapított, a részvényjegyzésre nyitva álló időn belül került sor. A részvényjegyzést felbontó megállapodással kapcsolatban pedig a Legfelsőbb Bíróság felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét a Ptk. háttérjogszabály jellegére, figyelemmel a Gt. 17. §-ában foglaltakra.
Az 1992. december 17-én lemondott és a közgyűlés által el nem fogadott igazgatósági tagok lemondása tárgyában a Legfelsőbb Bíróság, figyelemmel a Pp. 253. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, nem foglalhatott és nem foglalt állást. (Legf. Bír. Cgf. II. 33.227/1994. sz.)