adozona.hu
BH 1997.1.32
BH 1997.1.32
Nem tartozik a polgári bíróság hatáskörbe annak elbírálása, hogy a kártérítés címén megítélt baleseti járadék után kell-e személyi jövedelemadót fizetni (1991. évi XC. tv.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 3 123 016 forintot, valamint 1994. július 5-től havonta előre 11 150 forint járadékot és keresetveszteség-járadék címén havi 43 325 forintot. Kamat megfizetésére is kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a havi 43 325 forint járadék és az 1 161 336 forintos tőkemarasztalás személyi jövedelemadó hatálya alá esik. Tényként állapította meg, hogy az 1968-ban született felp...
BH 1997.1.32 Nem tartozik a polgári bíróság hatáskörbe annak elbírálása, hogy a kártérítés címén megítélt baleseti járadék után kell-e személyi jövedelemadót fizetni (1991. évi XC. tv.).
Az elsőfokú bíróság ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 3 123 016 forintot, valamint 1994. július 5-től havonta előre 11 150 forint járadékot és keresetveszteség-járadék címén havi 43 325 forintot. Kamat megfizetésére is kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a havi 43 325 forint járadék és az 1 161 336 forintos tőkemarasztalás személyi jövedelemadó hatálya alá esik. Tényként állapította meg, hogy az 1968-ban született felperest 1991. május 18-án Esztergom belterületén motorkerékpárjával egy - mintegy 100 km-es sebességgel közlekedő - személygépkocsi elütötte. A felperes igen súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. Munkaképességét 100%-ban elvesztette. Az alperes kárfelelősségét a Ptk. 346. és 339. §-ainak (1) bekezdése alapján látta megalapozottnak.Az elsőfokú ítélet ellen valamennyi peres fél fellebbezett. A felperes az ítélet megváltoztatásával a 2 millió forintban megállapított nem vagyoni kárpótlás összegét 4 millió forintra kérte felemelni. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem adómentességére hivatkozással az elsőfokú bíróságnak az erre vonatkozó rendelkezését úgy kérte módosítani, hogy az 1 161 336 forint tőke és a 43 325 forintjáradék helyett a személyi jövedelemadó hatálya alá csak 261 536 forint tőke és 13 260 forint havi járadék tartozik.
Módosított fellebbezésében az alperes a nem vagyoni kár 2 millió forintos mértékét 800 000 forintra kérte leszállítani.
Az alperes fellebbezése megalapozatlan, a felperesé pedig részben alapos.
Az elsőfokú bíróság helytállóan vette alapul - a káresemény időpontja miatt - a felperes nem vagyoni kárpótlási követelése elbírálásánál a Ptk. 354. §-ának korábbi rendelkezéseit, és vizsgálta az abban foglalt feltételeket. Ennek alapján figyelembe vette a felperes életkorát, a baleset előtti életkörülményeit, a balesetnek azokat a következményeit, amelyek életét tartósan és súlyosan megnehezítik. Értékelte, hogy a súlyos baleset káros fizikai és pszichikai következményei a felperes hátralévő életében fennmaradnak, és ezek a mindennapi tevékenységében igen komolyan akadályozzák, élettevékenységét nagyon nagy mértékben korlátozzák. A döntéshez szükséges mértékben feltárt valamennyi tényező megfelelő mérlegelésével az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy 2 millió forint az az összeg, amely megfelelően alkalmas a felperes nem vagyoni hátrányai enyhítésére, az elnehezült életvitelének megkönnyítésére. Jogszerűen járt el azáltal is, hogy a 2 millió forint után a kamatot a baleset bekövetkezésétől kezdődően állapította meg (Ptk. 360. §).
Fellebbezésében a felperes kellő alappal sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a teljes kiesett és az elmaradó jövedelmével kapcsolatban mondotta ki az adófizetési kötelezettségét. Ilyen értelmű jogszabályi rendelkezés hiányában nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe annak elbírálása, hogy a baleseti járadék vagy annak egyes összetevői után kell-e személyi jövedelemadót fizetni. A kifizető és a jogosult ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény tartalmazza. Vita esetén az adóhatóság dönt, amelynek jogerős határozatát közigazgatási per keretében lehet megtámadni. Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy az adómentesség és az adókedvezmények időről időre történő törvényi változtatása miatt az ilyen ítéleti rendelkezés a jövőbeni végrehajtás során jogszabálysértővé is válhat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részéből mellőzte annak megállapítását, hogy a havi
43 325 forint járadék és az 1 161 336 forintos tőkemarasztalás személyi jövedelemadó hatálya alá esik. (Legf. Bír. Pf. V. 22.561/1994. sz.)