adozona.hu
BH 1996.12.665
BH 1996.12.665
A közkereseti társaság munkáltatóként alanya lehet a munkaviszonynak. Ebből következően nincs jogi akadálya, hogy jogutódlás folytán munkáltatói jogai és kötelezettségei legyenek, és nincs jelentősége annak, hogy a közkereseti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [1988. évi VI. tv. 1. § (2) bek., 2. § (2) bek., 68. §, 338. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az alperes jogelődjének, a T. Á. G.-nek az alkalmazásában álltak, és 1985-től kezdődően az M. Á. G. Sz. Á.-nál dolgoztak. A szakszolgálati állomást 1985. június 26-án jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként - az 1978. évi 4. tvr. 45. §-a alapján - tizenhárom állami, illetve tangazdaság alapította, amelynek egyik tagjaként - a T. Á. G. volt a gesztora. A szakszolgálati állomást a gesztor állami gazdaság üzemeltette, és a dolgozói is a gazdasággal álltak munkavisz...
BH 1996.12.665 A közkereseti társaság munkáltatóként alanya lehet a munkaviszonynak. Ebből következően nincs jogi akadálya, hogy jogutódlás folytán munkáltatói jogai és kötelezettségei legyenek, és nincs jelentősége annak, hogy a közkereseti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [1988. évi VI. tv. 1. § (2) bek., 2. § (2) bek., 68. §, 338. § (1) bek.].
A felperesek az alperes jogelődjének, a T. Á. G.-nek az alkalmazásában álltak, és 1985-től kezdődően az M. Á. G. Sz. Á.-nál dolgoztak. A szakszolgálati állomást 1985. június 26-án jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként - az 1978. évi 4. tvr. 45. §-a alapján - tizenhárom állami, illetve tangazdaság alapította, amelynek egyik tagjaként - a T. Á. G. volt a gesztora. A szakszolgálati állomást a gesztor állami gazdaság üzemeltette, és a dolgozói is a gazdasággal álltak munkaviszonyban. A szakszolgálati állomást a tagjai az 1989. december 7-én kelt társasági szerződéssel M. Sz. és T. Sz. nevű közkereseti társasággá alakították át. A felpereseket változatlan feltételek mellett a közkereseti társaság továbbfoglalkoztatta.A felperesek módosított kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a munkaviszonyuk 1991. január 1-jén, illetve 1992 februárjában is a T. Á. G.-nél fennállt. Az előbbiek megállapítását a felperesek azért kérték, mert ez esetben az 1991. évi XXV. törvény 17. §-a alapján személyenként 20 AK értékű termőföldre válnak jogosulttá.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperesek munkaviszonya a szakszolgálati állomás átalakulását követően változatlan feltételek mellett a jogutód közkereseti társaságnál állt fenn a Legfelsőbb Bíróság MK 154. számú állásfoglalásában foglaltak szerint bekövetkezett jogutódlás alapján.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperesek munkaviszonya az alperesnél 1991. január 1. és 1992. február 14. között folyamatosan fennállt. Kifejtette, hogy a közkereseti társaság a szakszolgálati állomásnak lett a jogutóda, mivel a nem jogi személy közkereseti társaság a jogi személy állami gazdaságnak jogutóda nem lehet. Ezért álláspontja szerint tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság az MK 154. számú állásfoglalásra, mert a felperesek nem a szakszolgálati állomással, hanem az alperesi jogelőd állami gazdasággal létesítettek munkaviszonyt, amelyet sem áthelyezéssel, sem felmondással a felek nem szüntettek meg, és a közkereseti társaság sem kötött a felperesekkel új munkaszerződést. Ezért megállapította a felperesek munkaviszonyának a T. Á. G.-vel való fennállását a perbeli időpontokban.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében téves jogi következtetés miatt, törvénysértésre hivatkozva támadta a jogerős ítéletet, amelynek hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetét elutasító új határozat hozatalát kérte. Kifejtette, hogy a közkereseti társaság ugyan nem jogi személy, de a társaság saját cégneve alatt jogalanyisággal bír, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Így az Mt. 73. §-a szerint - mivel jogképes - munkáltató lehet. Ezért tévesnek tartotta a másodfokú bíróságnak azt a következtetését, hogy jogi személyiség hiányában nem lehet a közkereseti társaság jogutód. Álláspontja szerint a társaságba való belépés és vagyonbevitel, valamint a munkavállalók folyamatos továbbfoglalkoztatása folytán - az MK 154. számú állásfoglalásban kifejtettek szerint - a munkáltatói jogutódlás az adott esetben bekövetkezett. Ebből következően a felperesek munkaviszonya az állami gazdaságnál megszűnt, és a közkereseti társaságnál állt fenn.
A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a másodfokú ítélet hatályban tartását, a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 1. §-ának (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságok - köztük a közkereseti társaságok is - saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők.
A Gt. 68. §-a pedig a közkereseti társaságra mint munkáltatóra vonatkozó további szabályokat is tartalmaz. Egyebek mellett megállapítja, hogy a munkáltatói jogokat a társaság nevében az üzletvezetésre jogosult tagok közül erre kijelölt tag gyakorolja.
Az előbbi szabályok értelmében tehát a közkereseti társaság mint munkáltató a munkaviszony alanya lehet; ebből következően pedig nincs jogi akadálya annak, hogy jogutódlás folytán szerezzen munkáltatói jogokat, kötelezettségeket. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a közkereseti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [Gt. 2. § (2) bek.], és a jogutódlást egyébként az sem érinti, hogy a jogelőd jogi személy-e [erre utal pl. a Gt. 338. §-a (1) bekezdésének az általános jogutódlásra vonatkozó rendelkezése is].
Helytállóan támadta tehát a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet az előbbi szabályokkal ellentétes, törvénysértő megállapítása miatt, amely szerint a közkereseti társaság a felperesek jogi személy munkáltatójának, az állami gazdaságnak nem lehet jogutóda.
Az irányadó tényállás alapján a munkaügyi bíróság megalapozottan következtetett arra, hogy a kifejtettek szerint lehetséges munkáltatói jogutódlás feltételei a perbeli esetben megvalósultak. A felperesek munkáltatója, a T. Á. G. ugyanis az önelszámoló egységeként üzemeltetett szakszolgálati állomás közkereseti társasággá történt átalakításában jelentős pénzbeni és egyéb vagyoni értékű szolgáltatás formájában való vagyonbevitel mellett részt vett, és a társaság üzletvezetéssel megbízott tagjaként az állami gazdaság igazgatóját illette meg a munkáltatói joggyakorlás a társaság munkavállalói felett. A közkereseti társaság a szakszolgálati állomás tevékenységi körét folytatta, és az addig az állomáson foglalkoztatott felpereseket mindenben változatlan feltételek mellett folyamatosan továbbfoglalkoztatta (MK 154. számú állásfoglalás utolsó előtti bekezdése). Az így bekövetkezett munkáltatói jogutódlás folytán minden további munkáltatói intézkedés - a jogerős ítéletben hiányolt áthelyezés, illetve új munkaszerződés - nélkül a felperesek munkaviszonya a közkereseti társaságnál folytatódott.
Mindezeket figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság, amikor tévesen csak annak tulajdonított jelentőséget, hogy a társasági szerződés egyébként a szakszolgálati állomás jogutódjaként jelölte meg az átalakítással létrehozott közkereseti társaságot. Az adott esetben ugyanis ettől függetlenül a korábbi sajátos jogi konstrukció folytán - mivel a szakszolgálati állomásnál gazdasági társulás keretében foglalkoztatott felperesek nem a társulással, hanem annak gesztorával álltak munkaviszonyban - a munkáltatói jogutódlás e gesztor állami gazdaság vonatkozásában következett be. Téves továbbá az a jogerős ítéleti érvelés, hogy a változatlan munkáltatói joggyakorlás is azt támasztja alá, hogy a felperesek munkaviszonya a T. Á. G.-nél a közkereseti társaság létrejöttét követően is fennállt. Az állami gazdaság igazgatója ugyanis mint a kkt. üzletvezetéssel megbízott tagja nem az állami gazdaság, hanem a kkt. nevében gyakorolta a munkáltatói jogokat (Gt. 68. §).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes másodfokú per- és felülvizsgálati eljárási költséget nem igényelt, ezért e tárgyban határozni nem kellett. A másodfokú per- és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.084/1996. sz.)