adozona.hu
BH 1996.12.635
BH 1996.12.635
I. A magánvádra folyó eljárásban az illeték mint bűnügyi költség akkor vehető figyelembe, ha azt a feljelentő ténylegesen lerótta; amennyiben az illeték lerovása elmaradt, a feljelentőt - leletezés terhe mellett - az illeték lerovására kell felhívni [Be. 120. § (1) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 52. § (1) bek.]. II. Ha a magánvádra folyó eljárást a bíróság azért szünteti meg, mivel a személyes meghallgatáson a feljelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg - minthogy a személyes meghallgatás érd
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság a könnyű testi sértés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és kötelezte a feljelentőt 2000 forint le nem rótt illeték mint bűnügyi költség megfizetésére. A végzés indokolásában megállapította, hogy a feljelentő a személyes meghallgatáson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, magát kellően nem mentette ki, ezért a bíróság a Be. 319. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján eljárást megszüntető határozatot hozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a feljelen...
BH 1996.12.635 I. A magánvádra folyó eljárásban az illeték mint bűnügyi költség akkor vehető figyelembe, ha azt a feljelentő ténylegesen lerótta; amennyiben az illeték lerovása elmaradt, a feljelentőt - leletezés terhe mellett - az illeték lerovására kell felhívni [Be. 120. § (1) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 52. § (1) bek.].
II. Ha a magánvádra folyó eljárást a bíróság azért szünteti meg, mivel a személyes meghallgatáson a feljelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg - minthogy a személyes meghallgatás érdemi megkezdéséről nem lehet szó -, a feljelentő a le nem rótt illeték utólagos lerovására nem kötelezhető [Be. 319. § (1) bek., a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. b) pont].
A városi bíróság a könnyű testi sértés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és kötelezte a feljelentőt 2000 forint le nem rótt illeték mint bűnügyi költség megfizetésére. A végzés indokolásában megállapította, hogy a feljelentő a személyes meghallgatáson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, magát kellően nem mentette ki, ezért a bíróság a Be. 319. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján eljárást megszüntető határozatot hozott.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a feljelentő élt fellebbezéssel a bűnügyi költség viselésére kötelezés miatt.
A másodfokú bíróság a Be. 236. §-ának (3) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 268. §-ára is - az elsőfokú bíróság végzésének kizárólag a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését bírálta felül. Arra tekintettel, hogy a Be. 235. §-ának (4) bekezdése szerint a fellebbezés a határozat jogerőre emelkedését abban a részében függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság felülbírál, megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság végzése csak az eljárást megszüntető részében emelkedett jogerőre A megyei bíróság a fellebbezést megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság a feljelentőt a le nem rótt illeték megfizetésére bűnügyi költség címén kötelezte. A Be. 120. §-ának (1) bekezdése taxatív felsorolást ad arról, mi vonható a bűnügyi költség fogalmi körébe. A Be. 120. §-a (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel bűnügyi költségként csak a lerótt illeték kerülhet szóba mint a magánvádlónak az ügyben felmerült készkiadása. Ezért az elsőfokú bíróságnak a 2000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezés helyett fel kellett volna hívnia a feljelentőt, hogy leletezés terhe mellett pótlólag rója le az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 52. §-ának (1) bekezdésében írt 2000 forint büntetőeljárási illetéket. Az Itv. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint azonban illetékmentes a kizárólag magánvád alapján folyó eljárás, ha azt a bíróság a személyes meghallgatás megkezdése előtt megszünteti. Az ítélkezési gyakorlat a személyes meghallgatás megkezdésén - hasonlóan a Be. 196. §-a (1) bekezdésének értelmezéséhez - annak érdemi elkezdését érti. Az adott esetben azonban erre nem kerülhetett sor, mivel a személyes meghallgatáson sem a feljelentő, sem a feljelentett nem jelent meg (BH 1995/452. sz.).
A fenti indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott részét akként változtatta meg, hogy a feljelentőnek a bűnügyi költség megfizetésére kötelezését mellőzte. (Baranya Megyei Bíróság 3. Bf. 75/1996. sz.)