adozona.hu
BH 1996.11.612
BH 1996.11.612
A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós ellen elrendelt egyszerűsített felszámolási eljárást befejezte, az adós gmk-t megszüntette, megkereste a Cégbíróságot a gmk-nak a cégjegyzékből való törlése iránt, megállapította a felszámoló díját, és megszüntette az adós bankszámláját. Rendelkezett a fellebbezéssel élő hitelező javára a rendelkezésre álló 135 000 Ft készpénz átutalásáról. Egyebekben az adós gmk-nak az Sz. városi bíróság előtt folyamatban lévő perbeli követelését az ott I. r. alpereskén...
BH 1996.11.612 A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós ellen elrendelt egyszerűsített felszámolási eljárást befejezte, az adós gmk-t megszüntette, megkereste a Cégbíróságot a gmk-nak a cégjegyzékből való törlése iránt, megállapította a felszámoló díját, és megszüntette az adós bankszámláját. Rendelkezett a fellebbezéssel élő hitelező javára a rendelkezésre álló 135 000 Ft készpénz átutalásáról. Egyebekben az adós gmk-nak az Sz. városi bíróság előtt folyamatban lévő perbeli követelését az ott I. r. alperesként szereplő gazdálkodó szervezet részére engedményezte. A végzésben felsorolt, valamint a végzéshez csatolt, a felszámoló által szakértő közreműködésével készített melléklet 1-19. sorszáma alatt feltüntetett anyagokat - melynek becsült, nyilvántartott s ún. kimentési értékét is tartalmazza a kimutatás - az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjában feltüntetett hitelezők tulajdonába adta az ott feltüntetett %-os arányban, mely szerint abból a fellebbező hitelezőt 5,9% illeti meg.Végzése indokolásában megállapította, hogy a felszámolási zárómérleg szerint a gmk a fellebbező hitelezőnek átutalt készpénzvagyonon felül 2 274 000 Ft összegű vagyontárggyal rendelkezik. A Cstv. 56. §-ának (3) bekezdése folytán a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között a követelésük erejéig az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével osztotta fel a rendelkező részben megjelölt %-os arányban. A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjába sorolt hitelezők követelései részben pénzzel, részben engedményezéssel teljes egészében kielégítést nyertek, míg az f) pontba sorolt hitelezői követelések fedezet hiányában csak 25,4% arányban kerülhetnek kielégítésre. A további követelések kielégítésére - fedezet hiányában - lehetőség nincs.
A végzés - annak az anyagoknak %-os arányban történő tulajdonba adásáról rendelkező része - ellen az egyik hitelező nyújtott be fellebbezést. A végzés részbeni megváltoztatását kérte úgy, hogy az értékesítetlen vagyontárgyak
piaci értéken, nevesített módon (az egyes vagyontárgyak konkrét megjelölésével) kerüljenek a törvény 57. §-ának (1) bekezdésében foglalt sorrend figyelembevételével az egyes hitelezők részére átadásra, mert ennek hiányában a felszámoló és a hitelezők között a vagyontárgyak átadás-átvétele ténylegesen nem realizálható.
A fellebbezésre az adós felszámolója észrevételeket nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság - a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó - Pp. 253. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel a fellebbezett részében bírálta el.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság végzésének a fellebbezéssel érintett része az ott felhívott jogszabályok alapján helyes. A törvény részleteiben nem írja elő, hogy az értékesítetlen vagyontárgyakat külön-külön, piaci értéken nevesítetten kell az egyes hitelezők részére átadni. A Cstv. 55. §-ának (6) bekezdése csak arra tartalmaz rendelkezést, hogy az 57. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend szerint kell az átadásnak megtörténnie.
Az adott esetben az elsőfokú bíróság által alkalmazott vagyonfelosztási mód nem kifogásolható, mert az egyszerűsített felszámolási eljárás kereteit meghaladja annak eldöntése, hogy mely vagyontárgyakat, mely azonos besorolási sorrendben lévő hitelezők kapjanak meg. A végzésben foglalt döntés azért sem kifogásolható, mert a végzéshez csatolt táblázat valamennyi vagyontárgynak a becsült, a nyilvántartott és az ún. kimentési értékét is tartalmazza. Ez a hitelezők közötti vagyonmegosztást megegyezés útján is lehetővé teszi, illetve a hitelezők a vagyontárgyakkal a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint rendelkezhetnek, azokat birtokolhatják, használhatják, hasznosíthatják (Ptk. 140-150. §-ai). Ennek hiányában lehetőségük van a közös tulajdon megszüntetésére, amelyet bármelyik tulajdonostárs kérhet, amennyiben a felek között a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megállapodás nem járna eredménnyel. A közös tulajdont megszüntető perben az ellentétesen érdekelt valamennyi alperes perbenállása mellett a felperes kérelme alapján - melyben maga jelöli meg, hogy mely vagyontárgyakra milyen értéken tart igényt - lehetséges a vagyontárgyak átadása az azt kérő társtulajdonos részére, az elsőfokú bíróság végzésében meghatározott tulajdoni arány figyelembevételével.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VI. 31.003/1995. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv.-t az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, a módosítás előtt indult felszámolási eljárásokban azonban továbbra is a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.