BH 1996.11.609

A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet volt ügyvezetőivel szemben személyenként 15 000 Ft pénzbírságot szabott ki, mert a nevezettek nem tettek eleget a bíróság azon végzése rendelkezésének, amely a szakértői díj előlegezésére vonatkozott. A végzés indokolása szerint a letétbe helyezés teljesítése hiányában a felszámolónak nincs módjában szakértőt megbízni a zárómérleg elkészítésével, illetve felülvizsgálatával. A bíróság ezért az ...

BH 1996.11.609 A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet volt ügyvezetőivel szemben személyenként 15 000 Ft pénzbírságot szabott ki, mert a nevezettek nem tettek eleget a bíróság azon végzése rendelkezésének, amely a szakértői díj előlegezésére vonatkozott. A végzés indokolása szerint a letétbe helyezés teljesítése hiányában a felszámolónak nincs módjában szakértőt megbízni a zárómérleg elkészítésével, illetve felülvizsgálatával. A bíróság ezért az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 5. §-ának (3) bekezdése alapján a Pp. 120. §-ában meghatározott keretek között szabta ki a pénzbírságot.
A végzésnek a pénzbírságot kiszabó rendelkezése ellen a volt ügyvezetők nyújtottak be fellebbezéseket, amelyekben a végzés megváltoztatásával mentesítésüket kérték a pénzbírság alól. Hivatkoztak arra, hogy a Cstv. 31. §-ában előírt kötelezettségüknek eleget tettek; a korábban kijelölt felszámolóbiztos, S. P. részére - a csatolt emlékeztető tanúsága szerint - 1993. március 24-én a főkönyvi mérlegeket az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt átadták. A felszámolóbiztos semmilyen hiánypótlást nem kért, így az új felszámolóbiztosnak is nyilvánvalóan birtokában kell lennie minden olyan dokumentumnak, amelyet a korábbi felszámolóbiztos tőlük átvett. Hivatkoztak arra, hogy e főkönyvi mérlegek elkészíttetésének költsége is személyesen őket terhelte, mivel a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek erre pénzfedezete nem volt. Jelenlegi anyagi helyzetük egyébként a kiszabott pénzbírság megfizetését nem teszi lehetővé.
A fellebbezésekre adott észrevételeiben az adós felszámolója a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy változatlanul nincsenek a felszámoló birtokában azok az adatok, amelyek a felszámolási eljárás folytatásához szükségesek. Nem állnak rendelkezésre azok a tételes leltárak, amelyek az adós által korábban leadott zárómérleg megalapozottságát támasztanák alá.
A fellebbezések az alábbiak miatt alaposak.
A felszámolói névjegyzékbe történő felvételt korábban a 165/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályozta. A névjegyzékbe pályázat alapján azok a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek vehetők fel, akik megfelelnek a rendeletben írt szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek. Ezek között szerepel, hogy könyvvizsgálói vizsgával vagy közgazdasági egyetemi, illetve pénzügyi főiskolai végzettséggel rendelkező személyeknek kell a felszámoló szervezetekben működniük, illetve magánszemély esetében ilyen végzettséggel kell rendelkezniük. Meghatározott pénzügyi biztosíték nyújtása is szükséges a névjegyzékbe kerüléshez. Gazdálkodó szervezet pedig akkor vehető fel a névjegyzékbe, ha megfelelő biztosítékot nyújtott és munkaviszonyban alkalmaz a magánszemélyre előírt iskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magánszemélyt, vagy ilyen tagja van. A szakszerűség biztosítása érdekében írja elő a kormányrendelet legalább három fő közgazdász vagy jogász végzettségű tag vagy alkalmazott közreműködését, akik a felszámolási eljárásban a felszámoló feladatainak ellátására alkalmasak.
A jelenleg hatályos 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése a felszámolói névjegyzékbe való felvétel feltételeként határozza meg, hogy a gazdasági társaság tagként vagy alkalmazottként legalább egy-egy büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztasson.
Mindezekből következően a felszámolónak magának kell alkalmasnak lennie arra, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének a Cstv. 31. §-ában felsorolt adatszolgáltatását ellenőrizze, az általa készített mérleget felülvizsgálja, s annak eredményeként az esetleges hibákat maga korrigálja.
A Cstv. 33. §-ának (2) bekezdéséből azonban következik, hogy a felszámoló a 31. §-ban foglalt feladatok elvégzésére szakértőt vehet igénybe. Az így igénybe vett szakértő díjának a viselésére az a vezető kötelezhető, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta vagy valótlan adatot közölt. Ebből következően a felszámolónak magának van lehetősége szakértő igénybevételére a törvényben meghatározott előfeltételek esetében, és nem a bíróság feladata az ügyben a szakértő bevonása.
Az iratokból megállapítható, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetői adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek, a korábbi felszámolóbiztosnak a szükséges iratokat átadták, aki a további adatok szolgáltatását nem tartotta szükségesnek.
Minthogy a felszámolási eljárásban a felszámolási mérleg elkészítésére, az adós gazdálkodó szervezet vezetői által szolgáltatott adatok elemzésére magának a felszámolónak kell alkalmasnak lennie, és e végett a bíróságnak szakértő kirendelésére - a felszámolási törvény fent idézett rendelkezéséből következően - nincs lehetősége, az ezzel kapcsolatos letétbe helyezésre vonatkozó felhívás nem teljesítése esetén pénzbírság kiszabásának sem lehet helye. Amennyiben a szakértő kirendelésére a felszámoló szervezet igényt tart, az ezzel kapcsolatban felmerült költség a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolási költségnek minősül, és a Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint annak esedékességekor kell kiegyenlíteni.
A szakértő felszámolási eljárásban való igénybevételének más esete az, amikor a hitelezői igény elbírálása miatt szükséges a szakértő bevonása az ügyben. Ez esetben a Pp. általános szabályai szerint azt a felet kell kötelezni a bizonyítással járó költségek előlegezésére, akinek a Pp. 164. §-a értelmében érdekében áll, hogy a bíróság az adott bizonyítékot valónak fogadja el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a fellebbező volt ügyvezetőket a kiszabott pénzbírság alól mentesítette. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 31.573/1994. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.