adozona.hu
BH 1996.10.551
BH 1996.10.551
A hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtől való elállás folytán csak akkor szüntethető meg, ha a kérelmétől a hitelezők mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 157. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 1993. szeptember 7. napján kelt végzésével - az S. Kft., M. R., K. J. és a P. Kft. felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmére - megállapította az adós fizetésképtelenségét. A végzés ellen benyújtott fellebbezés alapján a Legfelsőbb Bíróság 1994. október 6-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az adós 1994. április 15. napján kelt beadványában az elsőfokú bíróságtól a felszámolási eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság felhívására...
Az adós 1994. április 15. napján kelt beadványában az elsőfokú bíróságtól a felszámolási eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság felhívására a hitelezők - M. R. kivételével - úgy nyilatkoztak, hogy az adós tartozását megfizette, ezért hozzájárulnak a felszámolási eljárás megszüntetéséhez. M. R. 1994. április 29-én kelt nyilatkozatában a felszámolási eljárás megszüntetéséhez nem járult hozzá, hivatkozva arra, hogy követelése az adóssal szemben továbbra is fennáll.
Az elsőfokú bíróság 1994. június 22-én kelt végzésével az adósnak a felszámolási eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz, a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek következtében a felszámolási eljárás megszüntetésének csak a felszámolást kérő kérelmétől való elállása vagy a felek erre irányuló közös kérelme esetén lett volna helye [Pp. 157. § e), illetőleg f) pont], ezek a feltételek viszont nem állnak fenn. A felszámolási eljárás jelenlegi szakaszában, amikor az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés még nem jogerős, és a felszámolás elrendelése, valamint az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele nem történt meg, a hitelező és az adós közötti jogvitát a bíróság a felszámolási eljárás keretében nem bírálhatja el.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1995. február hó 27. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését az adós fellebbezése alapján helybenhagyta. A végzés indokolása szerint az adós az eljárás során - a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében - nem bizonyította, hogy M. R. követelését kiegyenlítette. Erre figyelemmel, illetve mert a hitelező M. R. az adós felszámolására irányuló kérelmétől nem állt el, a felszámolási eljárás megszüntetésére nem volt törvényes lehetőség. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az adósnak az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét - a végzés indokolásában hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően - elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - kérelme tartalmát tekintve - a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a felszámolási eljárás megszüntetését kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság megsértette a felszámolási eljárás szabályait, mert az 1991. évi IL. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem küldte meg az adósnak M. R. hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét, hanem ennek mellőzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét. Az adósnak ezért nem volt lehetősége arra, hogy a követelés tekintetében a törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkozatát megtegye. Az eljárás szabályainak megsértését jelentette az adós kft. taggyűlése egyetértésének hiányában való - a fizetésképtelenségről szóló - határozathozatal is; az egyetértés megszerzését az 1991. évi IL. törvény - időközben módosult, de az ügyben még irányadó - 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja írta elő.
Az adós felülvizsgálati kérelmében előadta azt, hogy M. R. követelését valóban nem fizette meg. A meg nem fizetett követelés azonban "uzsorakamat", amely a hitelezőt nem illeti meg. Ezzel kapcsolatban az adós hivatkozott arra, hogy a kft. egyik ügyvezetője - hatáskörét túllépve, a taggyűlés határozata nélkül - M. R. budapesti lakostól kölcsönt vett fel, és - bár erre sem volt jogosult - évi 100%-os kamatfizetést vállalt. A kft. ennek ellenére a kölcsön összegét meghaladó összeget fizetett vissza a hitelező részére, és a folyamatban levő bírósági eljárás eredményeképpen meghozatalra kerülő jogerős ítélet "várható anyagi fedezetének biztosítására előre letétbe helyezett megfelelő összeget", de "uzsorakamatot" nem fizet a hitelezőnek.
Az adós felülvizsgálati kérelméhez csatolta a perbíróság a felperes fellebbezése következtében nem jogerős - ítéletét, amely az M. R. által az adós ellen 4 427 500 Ft tőke évi 100%-os kamata címén 1 385 876 Ft tőke és ennek évi 100%-os kamata megfizetése iránt indított perben az adóst 373 243 Ft tőke és e tőkeösszeg évi 28%-os kamata megfizetésére kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adós kifejtette azt az álláspontját, hogy a felszámolási ügyben az eljárást kérelmének megfelelően az 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróságnak a per jogerős befejezéséig fel kellett volna függesztenie.
A Legfelsőbb Bíróságon tartott felülvizsgálati tárgyaláson az adós felülvizsgálati kérelmét fenntartotta. A tárgyaláson személyesen megjelent M. R. hivatkozott arra, hogy kamatkövetelése azért keletkezett, mert az adós fizetési kötelezettségét a vállalt határidőre nem teljesítette.
A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
Az adós fizetésképtelenségét a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1994. október 6-án kelt végzésével jogerősen megállapította. Ezt a végzést az adós a Pp. 272. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, hanem a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1995. február hó 27. napján kelt, a felszámolási eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet jogerősen elutasító végzésével szemben terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért nem vizsgálhatta, hogy a fizetésképtelenség megállapításának feltételei fennállottak-e [Pp. 275. § (2) bek.]. A vizsgálat a felülvizsgálati kérelem elbírálása során csak arra terjedhetett ki, hogy megvalósultak-e a felszámolási eljárás megszüntetésének a feltételei.
Az 1991. évi IL. törvénynek a módosításokat megelőző szabályai a felszámolási eljárás megszüntetéséről nem rendelkeznek, csupán a felszámolási eljárásban a hitelezők és adós között létrejövő egyezséget szabályozzák (41-45. §). A törvény 6. §-ának (2) bekezdése kimondta, hogy azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, de az eljárás félbeszakadásának és szünetelésének nincs helye.
Hasonló szabályozást ad a törvény módosított szövegű - de az ügyben még nem irányadó - 6. §-ának (2) bekezdése is. Az előbbiekből következik, hogy a felszámolási eljárás megszüntetésére - megfelelően - a Pp.-nek a per megszüntetéséről szóló rendelkezéseit (Pp. 157. §). kell alkalmazni.
A Pp. 157. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazására akkor kerülhetne sor, ha a bíróságnak a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania [1991. évi IL. törvény 25. §-ának (1) bekezdése]. Ennek a feltételei az ügyben nem állnak fenn, a Pp. 157. §-ának b), c) vagy d) pontjainak alkalmazása - törvényes képviselő és külföldi fél hiányában, illetőleg mert a nem peres eljárásban a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem elbírálása tárgyaláson kívül történik - nem jöhet szóba, közös kérelmet a felszámolási eljárás megszüntetése iránt pedig a felek nem terjesztettek elő [Pp. 157. §-ának f) pontja]. A felszámolási eljárás megszüntetésére ezért - a Pp. 157. §-a e) pontjának megfelelő alkalmazásával - csak a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelezőknek a kérelmüktől való elállása adhatna alapot.
A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelezők közül az S. Kft., K. J. és a P. Kft. - tartalmát tekintve - olyan nyilatkozatot tett, hogy kérelmétől eláll, M. R. azonban kérelmét fenntartotta, a felszámolási eljárás megszüntetéséhez nem járult hozzá. A Pp. 157. §-ának e) pontjában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint a felszámolási eljárás megszüntetésére csak az adott volna alapot, ha a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmétől valamennyi hitelező eláll. Ez a feltétel azonban nem valósult meg, ezért a felszámolási eljárás megszüntetésére a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján sem volt lehetőség. Az jelen felülvizsgálati kérelem elbírálásának szempontjából - a fentiekben kifejtettek szerint - nincs jelentősége annak, hogy M. R. követelése mennyiben megalapozott, ezért a Pp. 152. §-ának megfelelő alkalmazásával a felszámolási eljárás megszüntetése iránt folyamatban levő eljárásnak az adós és M. R. közötti per jogerős befejezéséig való felfüggesztésére sem volt lehetőség.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 31.381/1995. sz.)