adozona.hu
BH 1996.10.550
BH 1996.10.550
I. A cégjegyzési jogosultság a cég vezető tisztségviselői megbízatásáról való - vissza nem vonható - lemondással megszűnik. E lemondás taggyűlési hozzájárulást nem igényel [1988. évi VI. tv. 38. § (1) bek. c) pont]. II. Lényeges eljárási szabályt sért a cégbíróság, ha a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet nem egységesen, kontradiktórius eljárásban és egységes határozattal bírálja el (GK 70.).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzett cégként működő T. S. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban céget) F. I. (340 000 Ft értékű törzsbetéttel), N. A. (290 000 Ft értékű törzsbetéttel) és L. L. (370 000 Ft értékű törzsbetéttel) alapította. Mindhárom tag egyben - önálló cégjegyzési jogosultsággal - a társaság ügyvezetője is volt.
1993. április 22-én a cég jogi képviselője bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy N. A. 290 000 Ft értékű üzletrészéből 150 000 Ft értékű üzletrészhányadot F. I., 140 000 Ft ...
1993. április 22-én a cég jogi képviselője bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy N. A. 290 000 Ft értékű üzletrészéből 150 000 Ft értékű üzletrészhányadot F. I., 140 000 Ft értékű üzletrészhányadot pedig L. L. üzletrészátruházás folytán megszerzett, N. A. pedig az ügyvezetői tisztségéről lemondott. Kérte, hogy a bíróság N. A. cégjegyzési jogosultságát törölje, a tagok személyében és üzletrészében bekövetkezett változásokat pedig vegye nyilvántartásba. Csatolta az 1993. április 6-án kelt üzletrész-átruházásról szóló megállapodást, N. A. 1993. április 5-én kelt lemondó nyilatkozatát, az új tagjegyzéket, az 1993. április 6-án készült taggyűlési jegyzőkönyvet és a társasági szerződést módosító okiratot.
1993. május 6-án benyújtott kérelmében N. A. bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy az üzletrész-átruházásról szóló szerződést tévedésből írta alá, azt keresettel megtámadta, az ügyvezetői tisztségről lemondó nyilatkozatát pedig visszavonta. Állította, hogy a változások ügyében taggyűlési határozat nem született, taggyűlés megtartására ténylegesen nem is került sor. Kérte, hogy a változásbejegyzési kérelmet a bíróság utasítsa el, és a céget kötelezze újabb taggyűlés összehívására.
Az elsőfokú bíróság 1993. június 28-án meghozott végzésében a "1993. április 7-i tagjegyzékkel bejelentett tagváltozás tudomásulvételét" megtagadta. Végzésének indoklásában arra hivatkozott, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv hitelessége kétséges, N. A. állítása szerint taggyűlés tartására és határozathozatalra nem került sor, így a jegyzőkönyvet a tagváltozás átvezetésének alapjául szolgáló okiratként nem lehet elfogadni.
A cég fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és a változásbejegyzési kérelmeknek adjon helyt. Fellebbezésében előadta, hogy az üzletrész átruházásáról szóló megállapodás, valamint az annak jóváhagyásáról szóló taggyűlési megállapodás megfelel a jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel arra is, hogy a tag részéről más tagokra történő üzletrészhányad-átruházások esetén nem kell a taggyűlésnek határoznia az üzletrész felosztásáról. Bejelentette, hogy a taggyűlés 1993. október 11-én - N. A. részvétele mellett - az elsőfokú bíróság 14. sorszámú végzésére tekintettel az üzletrész felosztása, az átruházás jóváhagyása és az ügyvezetői tisztségről való lemondás jóváhagyása tekintetében megerősítette korábbi döntését. Kifogásolta, hogy a 14. sorszámú végzés indoklásában hivatkozott, N. A. beadványában szereplő állításokról az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta a céget, a 14. sorszámú végzés indoklása pedig az okok kifejtése nélkül tartalmazta azt a megállapítást, hogy kétséges a csatolt jegyzőkönyv hitelessége. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a változásbejegyzési kérelemben megjelölt N. A. cégjegyzési jogosultságának törlése iránti kérelem felől. Csatolta a Budapest, II. és III. kerületi Bíróság 1995. április 20-án meghozott végzését, melyben elutasította N. A. felperesnek szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét.
A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság végzése törvénysértő és megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt az N. A. részéről benyújtott - törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemnek minősülő - beadványt nem küldte meg a cég részére. A 14. sorszámú végzésének indokolása arra utal, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálása során az elbírálás tárgyává tette az N. A. beadványában írtakat, ugyanakkor a végzés rendelkező része a törvényességi felügyeleti kérelem tekintetében nem tartalmazott rendelkezést, és N. A. részére a 14. sorszámú végzés kézbesítése is elmaradt. Az elsőfokú bíróság ezen eljárásával figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében és a GK 70. állásfoglalása II/1. pontjában írt azon útmutatást, mely szerint, ha a változásbejegyzési eljárással egyidejűleg a változásbejegyzési eljárás tárgyát érintő törvényességi felügyeleti eljárás is folyamatban van, a változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti kérelmeket a kontradiktórius eljárás szabályainak figyelembevétele mellett, egy eljárásban és egységes határozatban kell elbírálni, és a határozatot mindkét kérelmezőnek kézbesíteni kell. Az elsőfokú bíróság nem ennek megfelelően járt el, s további eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy a 14. sorszámú végzésében - a Pp. szabályait megszegve - nem döntött az 1993. április 22-én előterjesztett változásbejegyzési kérelemben írt valamennyi kérelem tekintetében, így N. A. cégjegyzési jogosultságának törlése ügyében nem hozott döntést. A 14. sorszámú végzés ezen túlmenően megalapozatlannak is minősül amiatt, hogy az elsőfokú bíróság az okok megjelölése, tehát indokolás nélkül állapította meg, hogy a csatolt taggyűlési jegyzőkönyv hitelessége kétséges, és a végzés indokolása nem tartalmazta annak kifejtését sem, hogy a csatolt jegyzőkönyv tartalma mely okból tette szükségessé a tagváltozás nyilvántartásba vételének megtagadását.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban N. A. törvényességi felügyeleti kérelmét kézbesíteni kell a cég számára. Döntést kell hozni N. A. cégjegyzési jogosultságának törlése tárgyában. Ezen döntéssel kapcsolatban hivatkozik a Legfelsőbb Bíróság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 38. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írtakra, mely szerint a vezető tisztségviselői megbízatás a lemondással megszűnik, ebből kitűnően a lemondás taggyűlési hozzájárulást nem igényel, és utóbb vissza sem vonható.
Ismét állást kell foglalni az elsőfokú bíróságnak a vonatkozásban, hogy a jelenleg rendelkezésre álló valamennyi irat figyelembevételével megfelelt-e az üzletrész-átruházás a Gt. 174-176. §-ában írt jogszabályi rendelkezéseknek. Tisztáznia kell, hogy a tagváltozás nyilvántartásba vételének alapjául megjelölt átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított per időközben jogerősen befejeződött-e. Ezen per eredménye a jelen ügyben meghozandó döntés alapjául szolgáló tényállás lényeges részét képezi, erre figyelemmel - a tagváltozás nyilvántartásba vétele tekintetében - a jelen eljárás felfüggesztéséről kell rendelkezni abban az esetben, ha a Budapest II. és III. ker. Bíróság előtt indult eljárás még jogerősen nem fejeződött be. A törvényességi felügyeleti kérelem és a változásbejegyzési (nyilvántartásba vételi) kérelem ügyében meghozandó egységes döntést részletesen indokolni kell, és azt kézbesíteni kell mind a cég, mind N. A. kérelmező részére.
Mindezek tisztázása után hozható majd az ügyben megalapozott döntés. (Legf. Bír. Cgf. II. 30.960/1995. sz.)