adozona.hu
BH 1996.10.549
BH 1996.10.549
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében - erre irányuló kifejezett kérelemre sem - nem jogosíthatja fel, és nem is kötelezheti a cég felügyelőbizottságának egyik tagját a közgyűlés összehívására [1988. évi VI. tv. 32. §, 38. § (1) bek., 45. § (1)-(2) bek., 184. §, 212. §, 1989. évi 23. tvr. 19. § (3) bek., 20. § (1) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1994. június 15-én az MTM. Kft. (a továbbiakban: kft.) felügyelőbizottságának tagja, a kérelmező, törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felügyelő bizottság elnökét, illetve az ügyvezetőt az 1993-as üzleti év jogszabályi előírások szerinti lezárására, így különösen az 1994. évi rendes taggyűlés összehívására, a felügyelőbizottság működésének megtartására, az úgynevezett letéti mérleg megállapítására és a nyereség felosztására. E...
BH 1996.10.549 A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében - erre irányuló kifejezett kérelemre sem - nem jogosíthatja fel, és nem is kötelezheti a cég felügyelőbizottságának egyik tagját a közgyűlés összehívására [1988. évi VI. tv. 32. §, 38. § (1) bek., 45. § (1)-(2) bek., 184. §, 212. §, 1989. évi 23. tvr. 19. § (3) bek., 20. § (1) bek. d) pont].
1994. június 15-én az MTM. Kft. (a továbbiakban: kft.) felügyelőbizottságának tagja, a kérelmező, törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felügyelő bizottság elnökét, illetve az ügyvezetőt az 1993-as üzleti év jogszabályi előírások szerinti lezárására, így különösen az 1994. évi rendes taggyűlés összehívására, a felügyelőbizottság működésének megtartására, az úgynevezett letéti mérleg megállapítására és a nyereség felosztására. Előadta, hogy őt - a felügyelőbizottsági tagsága ellenére - a felügyelőbizottság ülésére nem hívják meg, így a cég törvénysértő módon működik.A kft. a kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az A. Rt.-t a kft. 1993. október 27-i taggyűlésén kizárták, a kft. tehát egyszemélyes kft.-ként működik, így a kérelmező sem kérheti taggyűlés összehívását.
Ugyancsak észrevételt nyújtott be az eljárás során a kft. kizárt tagja. Az A. Rt. előadta, hogy a kft. rosszul értelmezte a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, azt nem az A. Rt., hanem L. T., a felügyelőbizottság tagja nyújtotta be, az abban foglaltakkal azonban az A. Rt. egyetért. Hivatkozott arra, hogy kizárása tárgyában a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett állandó választottbíróság előtt peres eljárás van folyamatban, de ez nem érinti a kérelmező felügyelőbizottsági tagságát.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1994. július 18-án kelt végzésével kötelezte a kérelmezőt, hogy hívja össze a társaság taggyűlését, és kezdeményezze az 1993-as üzleti év gazdasági lezárását.
A végzés ellen a kft. nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 20. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a cégbíróságnak nem volt jogi lehetősége a felügyelőbizottság egyik tagját arra kötelezni, hogy taggyűlést hívjon össze. Az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 212. §-a alapján a taggyűlés összehívására a felügyelőbizottság köteles, amelyet a kft. ügyrendje szerint a felügyelőbizottság elnöke képvisel. Egyébként is a kft. az A. Rt. kizárására tekintettel egyszemélyes kft.-ként működik. Az iratok között megtalálható bizonylat szerint a kérelmező a taggyűlést 1994. augusztus 18-ára összehívta, ez a taggyűlés azonban nem volt határozatképes, mert a kft. külföldi tagja nem jelent meg.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A kérelmező mint a kft. felügyelőbizottságának tagja, törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem előterjesztésére a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a Ctvr. 19. §-ának (3) bekezdése alapján - jogosult volt, hiszen mint a felügyelőbizottság tagját a Gt. 32. §-a alapján polgári jogi felelősség terheli a tisztségével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben. Így tehát jogi érdeke a társaság törvényes működésével kapcsolatban fennáll. A felügyelőbizottsági tagsága pedig a rendelkezésre álló adatok szerint nem szűnt meg, hiszen az csak a Gt. 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamelyik megszűnési ok megvalósulása esetén szűnne meg. Ilyen megszűnési ok bekövetkezése pedig a cégiratokból nem állapítható meg.
A kérelmező kérelme egyrészt a taggyűlés összehívására irányult. Annak eldöntése azonban, hogy e kérelem egyáltalán előterjeszthető-e az adott tényállás mellett, annak függvénye, hogy a társaság 1993. október 27-én hozott, az A. Rt.-t kizáró határozatát megtámadó peres eljárásban a választottbíróság hozott-e olyan döntést, mely a fenti határozatot hatályon kívül helyezte [Gt. 45. § (2) bek.], avagy a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztett-e [Gt. 45. § (1) bek.] az eljárás folyamán, esetlen a cégbíróság a kizárt tag törlésére irányuló kérelmét elutasította-e. Amennyiben ugyanis e három eset egyike sem valósult meg, az MTM egyszemélyes kft.-nek minősül, ahol taggyűlés nem működik. Hatáskörét az alapító (a tag) gyakorolja (184. §), így taggyűlés összehívása sem kérhető, hacsak a kizárt tag üzletrészét nem értékesítették. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy önmagában a pernek a kizáró határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
Az elsőfokú bíróság végzése azonban a fent kifejtetteknek megfelelően nemcsak megalapozatlan, mivel úgy kötelezte az elsőfokú bíróság a felügyelőbizottság egyik tagját a taggyűlés összehívására, hogy nem tisztázta, a társaságnál működik-e, működhet-e taggyűlés, hanem törvénysértő is. Az elsőfokú bíróság ugyanis a felügyelőbizottság egyik tagját kötelezte a taggyűlés összehívására, holott arra jogi lehetősége nem volt, hiszen a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében csak a Ctvr. 20. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazhatja. Ennek megfelelően a felügyelőbizottság egyik tagját taggyűlés összehívására nem jogosíthatja fel, illetve nem kötelezheti.
A törvényességi felügyeleti kérelem másrészt annak a megállapítására is irányult, hogy a felügyelőbizottság nem működik törvényszerűen. E kérdéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság nem döntött [Pp. 213. § (1) bek.], de e vonatkozásban fellebbezés sem érkezett, így e kérdésben a Legfelsőbb Bíróság nem foglalhatott állást.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartotta a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a cégbíróságnak először is tisztáznia szükséges, hogy a kft.-nél taggyűlés működik, működhet-e; amennyiben igen és a kérelemben foglaltak szerint szükségesnek tartja a taggyűlés összehívását, a Ctvr. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon biztosíthatja ezt. Amennyiben a kérelmező eltérő nyilatkozatot nem tesz, az elsőfokú bíróságnak a felügyelőbizottság működésének törvényességével kapcsolatban is állást kell foglalnia. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.616/1994. sz.)