adozona.hu
BH 1996.9.499
BH 1996.9.499
A kártérítő felelősség megállapítását nem zárja ki, hogy büntetőeljárás során a sértett kizárólagos felelősségét állapították meg [1975. évi II. tv. 108. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes L. J. nevű munkavállalójának 1992. május 27-én történt üzemi balesete folytán felmerült ellátási költség megtérítésére az alperes fizetési meghagyásban kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás indokolása szerint a rendelkezésre álló foglalkozási baleseti jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a baleset a technológiai előírás hiánya, valamint az ellenőrzés elmulasztása miatt következett be, a sérült közrehatása mellett. A felperes megszegte a 47/1979. (XI. 30.) Korm. rendelet 43. §-...
BH 1996.9.499 A kártérítő felelősség megállapítását nem zárja ki, hogy büntetőeljárás során a sértett kizárólagos felelősségét állapították meg [1975. évi II. tv. 108. §].
A felperes L. J. nevű munkavállalójának 1992. május 27-én történt üzemi balesete folytán felmerült ellátási költség megtérítésére az alperes fizetési meghagyásban kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás indokolása szerint a rendelkezésre álló foglalkozási baleseti jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a baleset a technológiai előírás hiánya, valamint az ellenőrzés elmulasztása miatt következett be, a sérült közrehatása mellett. A felperes megszegte a 47/1979. (XI. 30.) Korm. rendelet 43. §-ában foglalt előírásokat, ezért a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (Tbtv.) 108. §-a értelmében a felmerült ellátási költségeket köteles az alperesnek megtéríteni.A felperesnek óvórendszabály-szegés hiányára, a balesetet elszenvedett dolgozó kizárólagos és elháríthatatlan magatartására alapított kereseti kérelmét, melyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, az első- és a másodfokú bíróság elutasította.
Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítást folytatott le; a perbe bevont igazságügyi munkavédelmi szakértő és a munkaügyi és munkavédelmi felügyelőség szakértői véleménye, valamint a Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség határozata alapján megállapította, hogy helyesen tünteti fel a módosított baleseti jegyzőkönyv a baleset elsődleges okaként a szervezési hibát, másodlagosként pedig a dolgozó munkavégzése ellenőrzésének elmulasztását. Megállapítható volt a balesettel összefüggésben az is, hogy a kérdéses szippantó kocsira kezelési-technológiai utasítás nem készült, erre csak a balesetet követően került sor. Ezen óvórendszabály-szegések a dolgozó vétkes közrehatása ellenére a felperes megtérítési felelősségét teljes egészében megalapozzák.
A másodfokú bíróság - K. A. szakértői véleményére alapítottan - megállapította, hogy a tehergépkocsinak műszaki hibája nem volt, az elsőfokú bíróság által felsorolt bizonyítékok alapján azonban a felperes óvórendszabály-szegése a baleset közvetett okaként feltétlenül megállapítható.
A jogerős ítélet ellen a felperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelme szerinti döntést kért. A rendkívüli perorvoslat igénybevételét - jogszabályhely megjelölése nélkül - elsődlegesen arra alapozta, hogy a polgári perben "bűnösséget megállapító" ítéletek sértik a jogbiztonságot, az ártatlanság vélelmét, továbbá a bűnüldöző szervekbe vetett bizalmat, hiszen a bűnüldöző szervek kizárólagosan a sérült dolgozó szabályszegését állapították meg a baleset okaként, az ezzel ellentétes bírósági megállapítások ezért törvénysértőek. Ezen túlmenően a Pp. 221. §-ának (1) bekezdését jelölte meg, kifogásolva, hogy sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem indokolta meg K. A. mérnök szakértői véleményének mellőzését, továbbá a felperesi és beavatkozói kérések, észrevételek alapján további bizonyítást nem foganatosított, és a mellőzés indokát nem adta.
A felperes a beavatkozó felülvizsgálati kérelmével egyetértett.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó. A beavatkozó tartalmilag a Pp. 9. §-át, illetőleg ténylegesen a Pp. 221. §-ának (1) bekezdését jelölte meg a rendkívüli perorvoslat igénybevételének indokául, ezért a jogerős ítélet ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. § (2) bekezdés]. Az a körülmény, hogy a baleset kivizsgálása során a bűnüldöző szervek kizárólagosan a sérült dolgozó: L. J. szabályszegését állapították meg, nem kizáró oka annak, hogy a baleset polgárjogi jogkövetkezményeit vizsgáló bíróság a foglalkozási baleseti jegyzőkönyv és egyéb, a perben beszerzett bizonyítékok alapján a felperes felelősségét is megállapíthassa. A Pp. 9. §-a rendelkezik más hatósági határozatok hatályáról a polgári perekben. A Pp. 9. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy fegyelmi határozat, illetőleg a bennük megállapított tényállás nem köti. A jogerős ítélet tehát a Pp. 9. §-át nem sértette meg.
A Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bírósági ítélet alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogerős döntés alapjául szolgáló tényállás nem iratellenes, nem okszerűtlen, nem tartalmaz lényeges logikai ellentmondást, és a bizonyítékokat kellő megalapozottsággal mérlegeli. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban jogi lehetőség nincs. Tény, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. fenti rendelkezésével ellentétesen a határozathozatalt megelőző tárgyaláson - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - szabálytalanul és feleslegesen, végzéssel utasította el a bizonyítási indítványokat, holott a felajánlott bizonyítás mellőzésére az eljárás befejező határozatában kellett volna a fent hivatkozott rendelkezések szerint utalnia. Ez a körülmény azonban az érdemi döntést nem befolyásolta. A fellebbező felek a fellebbezési eljárás során további bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, így a másodfokú bíróságnak ítéletében a felajánlott bizonyítás mellőzését nem kellett indokolnia.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet a felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 27.083/1995. sz.)