adozona.hu
BH 1996.9.493
BH 1996.9.493
Gazdálkodó szervezetek részére az illetékfeljegyzési jog megadásánál irányadó szempontok [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében - amely 25 000 000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére irányult - az illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte arra hivatkozva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetében az illeték lerovása aránytalan nagy terhet jelentene a számára.
Az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt 1994. évi mérlegadatok, a társaság eszközállományáról készített kimutatás és a banki számlakivonatok alapján megállapította, hogy a felperes gazdálkodása nem veszteséges, és egyéb vagyonnal i...
Az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt 1994. évi mérlegadatok, a társaság eszközállományáról készített kimutatás és a banki számlakivonatok alapján megállapította, hogy a felperes gazdálkodása nem veszteséges, és egyéb vagyonnal is rendelkezik, más gazdálkodó szervezetekben is van részesedése, nem indult ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, ezért az illetékfeljegyzési jog megadása iránt előterjesztett felperesi kérelmet elutasította.
Ezen végzés ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és az illetékfeljegyzési jog megadását kérte. Előadta, hogy nem volt a gazdálkodása veszteséges, de ahhoz közel áll, azok a gazdálkodó szervezetek pedig, amelyekben gazdaságilag érdekelt, valamennyien végelszámolás vagy felszámolás alatt állnak.
A fellebbezés alapos.
Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, abban az esetben az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény 60. §-ának (1) bekezdése alapján mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Az illeték előzetes megfizetése alóli mentesítésnek a fenti illetéktörvényben írt feltételei fennállását a kérelmező félnek igazolnia kell. A felperes a kérelméhez több bankszámlakivonatot csatolt, amelyek több mint egy hónapon át a felperesi bankszámlán történt pénzmozgást igazolják, becsatolta továbbá az 1994. évi egyszerűsített éves beszámolót és a tárgyi eszközök és a befektetett eszközök leltárát. A becsatolt okiratok alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek más gazdálkodó szervezetben is van részesedése. A másodfokú bíróság azonban, figyelemmel a bankszámlakivonatra, amely szerint jelentéktelen összegű a felperesi bankszámlán a pénzmozgás, és az éves mérlegadatok szerint az 1994. évi gazdálkodása mindössze 29 000 Ft eredménnyel zárult, valamint a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök értéke alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes részére a kereseti illeték előzetes lerovása aránytalan megterheléssel járna.
A kimutatások szerint ugyanis a felperes nem rendelkezik olyan értékű tárgyi eszközökkel és üzleti részesedéssel amelyek mobilizálásával a 750 000 Ft kereseti illeték aránytalan áldozat nélkül előteremthető lenne. A tárgyi eszközök értéke mindössze 142 000 Ft, és olyan jellegűek, amelyek a felperes mindennapi gazdasági, üzleti tevékenysége végzéséhez szükségesek. Az üzletrészek értékesítése - már önmagában annak időigényessége miatt - sem adna módot az illeték lerovásához szükséges pénzösszeg időbeni előteremtésére. Ezen körülmények együttes mérlegelése alapján a másodfokú bíróság megítélése szerint a perbeli esetben fennállanak a fenti illetéktörvény 60. §-ának (1) bekezdésében írt feltételek.
A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ában foglaltakra figyelemmel a 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes részére az illetékfeljegyzési jogot megadta.
Az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás illetékmentes. (Legf. Bír. Gf. I. 31.581/1995. sz.)