adozona.hu
BH 1996.8.444
BH 1996.8.444
Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását elutasította, és az eljárást megszüntette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező 139 391 000 Ft tőke, valamint 9 249 014 forint zárlati költség címén jelentette be az igényét. Az eljárás során az M. Bank Rt. 1993. március 31-i hatállyal megvásárolta a követelést annak minden járulékával együtt. A vevő mint jogutód a felszámolóval egyezséget kötött, és kérte az eljárás megszüntetését. ...
BH 1996.8.444 Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását elutasította, és az eljárást megszüntette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező 139 391 000 Ft tőke, valamint 9 249 014 forint zárlati költség címén jelentette be az igényét. Az eljárás során az M. Bank Rt. 1993. március 31-i hatállyal megvásárolta a követelést annak minden járulékával együtt. A vevő mint jogutód a felszámolóval egyezséget kötött, és kérte az eljárás megszüntetését. Erről tudomást szerezve a hitelező kifogásában az 1992. negyedik negyedévi zárlati költség és kamatok megtérítését kérte. Az elsőfokú bíróság a bekövetkezett jogutódlásra tekintettel - mivel az 1992. december 15-i állapotnak megfelelően a tőkeköveteléssel együtt a járulékok is átszálltak a jogutódra - a hitelező kifogását a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította, és a jogutód kérelmére a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján az eljárást megszüntette.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését annak érdekében, hogy az új eljárás keretében bizonyíthassa a követelésének a fennállását és a jogalapját. Előadta, hogy az adásvételi szerződés ellenére fenntartja az igényét, különösen az 1992. november 30-a után felmerült 19 208 941 Ft kamatra és 5 870 692 Ft késedelmi kamatra. Bár a követelések értékesítésre kerültek, a követelések kezelése változatlanul nála maradt. Ennek a kezelési feladatnak az alapján tartja fenn az igényét, ezek a követelések megilletik. A felszámoló az M. Bank Rt.-vel kötött megállapodásról nem tájékoztatta, így nem volt lehetősége nyilatkozatra sem. Az eljárást a bíróság úgy fejezte be, hogy lényegében annak kezdeményezőjét az eljárás tárgyáról nem tájékoztatta.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetésével eljárási jogszabályt sértett, így az eljárás megismétlése szükséges. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást a rendelkezésére álló adatok alapján, részben téves azonban az annak alapján lefolytatott eljárása és a meghozott jogi döntése. A nem vitás tényállás szerint a hitelező a bankkonszolidációba bevont pénzintézetek egyike. Az eljárás keretében az M. Bank Rt. a Ptk. 375. §-a szerinti opciós jogával élt, ennek alapján jött létre az 1992. február 12-én kelt adásvételi szerződés az adós gazdálkodó szervezet rossz minősítésű hitelének a "kivásárlására". A szerződéssel a vevő megvásárolta a 139 391 000 Ft hitel tőkekövetelést, annak valamennyi kamatával és egyéb járulékával, továbbá az ehhez kapcsolódó összes mellékkötelezettséggel és biztosítékával együtt. Ezzel ebben a körben 1993. március 31-ei hatállyal a hitelszerződést kötő hitelező jogutódjává vált. Ebből eredően a Pp. 61. §-a alapján jogszerűen tett nyilatkozatot az ügyben, miután a megszerzett hitelezői minőségét, jogutódlását a szerződés becsatolásával valószínűsítette.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor elfogadta a jogutód hitelező és a felszámoló azon bejelentését, hogy a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötöttek, és ennek alapján kérték az eljárás megszüntetését. A Cstv. 41. §-ának (2) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a bíróság az egyezségi javaslat alapján köteles egyezségi tárgyalást kitűzni, a Cstv. 41-44. §-aiban foglalt szempontok szerinti eljárást lefolytatni. A Cstv. 45. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a bíróság dönt az egyezség jóváhagyásáról, illetve ellenkező esetben megtagadó végzést hoz. Az elsőfokú bíróság a fenti rendelkezések mellőzésével - jogszabálysértően eljárva - eljárást megszüntető végzést hozott. Az egyezséggel kapcsolatos bírósági eljárás nem mellőzhető a bankkonszolidációs eljárásra tekintettel. A Magyar Közlöny 1994. február 1-jei 13. számában közzétételre került a Pénzügyminisztérium közleménye az adóskonszolidáció eljárási szabályairól. Ebben is egyértelmű utalás van arra, hogy amennyiben az eljárásban részt vevő adós ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, akkor a Cstv. szerint kell eljárni.
Ezen túlmenően nem kerülhetett volna sor a jogutód hitelező 1994. május 26-án benyújtott, elállására alapított "permegszüntetési" kérelmének az elbírálására sem. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező kérelmétől való elállás folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a cégközlönyben való közzététele még nem történt meg, mert a felszámolási eljárásnak a felszámolás közzétételével kezdődő második szakaszában félként már nemcsak az eljárást kezdeményező, illetve adós vesznek részt, hanem az adóson kívül annak valamennyi hitelezője is. A jelen esetben is ez áll fenn.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan az eljárást kezdeményező hitelező kifogásának alapját az adásvételi szerződés 22. pontjának b) alpontja képezi. Eszerint a vevő és az eladó között a vevő által megvásárolt követeléseknek az eladó általi kezelésére vonatkozóan szerződés történt. Ebből a kezelési szerződésből ered a hitelezőnek a fellebbezésében részletezett, 1992 negyedik negyedévében keletkezett kamat- és késedelmikamat-igénye. Az elsőfokú bíróságnak tehát az egyezségi eljárásban kell tisztáznia azt, hogy ez az igény érvényesíthető-e a kezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően ebben az eljárásban, vagy annak érvényesítése a vevő és eladó közötti peres eljárásban lehetséges. Ennek vizsgálatához a kezelési szerződés becsatolása is szükséges.
A fenti bizonyítási eljárás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon az ügyben. (Legf. Bír. Fpk. II. 30.094/1995. sz.)