adozona.hu
BH 1996.7.397
BH 1996.7.397
A használatbavételi engedély megszerzése a feltétele az áfa visszaigénylésének [1989. évi XL. tv. (áfa-tv.) 48. §, 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. december 14-én megkötött adásvételi szerződésekkel az általa megépített társasházból négy lakást értékesített oly módon, hogy a vevők a vételárat 1992. december 31-ig, illetőleg 1993. január 10-ig fizetik meg. A vevők a tulajdonukat képező lakásra a használatbavételi engedélyt 1993. augusztus 30-án a polgármesteri hivatal jegyzőjétől határozattal kapták meg.
Az APEH megyei igazgatósága határozatával a felperes terhére 4 272 000 Ft általános forgalmiadó-hiányt, 2 136 000 Ft b...
BH 1996.7.397 A használatbavételi engedély megszerzése a feltétele az áfa visszaigénylésének [1989. évi XL. tv. (áfa-tv.) 48. §, 54. § (1) bek.].
A felperes 1992. december 14-én megkötött adásvételi szerződésekkel az általa megépített társasházból négy lakást értékesített oly módon, hogy a vevők a vételárat 1992. december 31-ig, illetőleg 1993. január 10-ig fizetik meg. A vevők a tulajdonukat képező lakásra a használatbavételi engedélyt 1993. augusztus 30-án a polgármesteri hivatal jegyzőjétől határozattal kapták meg.Az APEH megyei igazgatósága határozatával a felperes terhére 4 272 000 Ft általános forgalmiadó-hiányt, 2 136 000 Ft bírságot és 1 827 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg, és ennek megfizetésére kötelezte. A felperes az elsőfokú adóügyi határozat ellen fellebbezést nyújtott be, amelyre az alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata érdekében.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, azzal az indokolással, hogy a felperes által értékesített lakások után az általános forgalmi adóról szóló, a jogügylet időpontjában hatályos 1989. évi XL. törvény 54. §-ának (1) bekezdése értelmében érvényes használatbavételi engedély birtokában kerülhetett volna sor az áfa visszaigénylésére.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amelyet a megyei bíróság alaptalannak talált, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős bírósági ítéletben kifejtettek szerint az áfa-törvény 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében lakásépítés esetén az adóalany akkor jogosult nulla kulccsal adózni, ha kész lakást értékesít.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős bírósági ítélet ellen és kérte annak hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint az 1989. évi XL. törvény 54. §-ának (1) bekezdése alapján kész lakás az, amelyre az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt kiadta, vagy amelyet műszaki átadás-átvételi eljárás során kész lakásként átvettek. Ennek megfelelően kész lakásokat értékesített, mivel a vevővel megkötött adásvételi szerződés vételárelőlegről, a lakás elkészültekor, azaz a kész lakás átvételekor vételár kiegyenlítésről, teljes értékesítésről szól. Az adásvételi szerződés értelmében is ez az a nap, amikor megtörténik a műszaki átadás-átvétel, a vevő birtokba veszi az ingatlant, és kiegyenlíti a teljes vételárat. Így törvénysértő a jogerős bírósági ítélet, amikor figyelmen kívül hagyja azt, hogy a műszaki átadás-átvétel megtörtént, ezért az értékesített lakások után az áfa visszaigénylésére a felperes jogosult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és megalapozottan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes által az adásvételi szerződés keretei között lebonyolított műszaki átadás-átvétel nem minősül az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendeletben szabályozott használatbavételi illetőleg helyszíni szemle keretében lefolytatott műszaki átadás-átvételi eljárásnak. A fent idézett rendelet szerint a használatbavételi engedélyezési eljárás, illetőleg a műszaki átadás-átvétel olyan hatósági eljárás, amelynek során a fél (építtető, az építési engedély jogosultja) kérelmére az építési hatóság szabályozott eljárás keretében győződik meg arról, hogy az elkészült építmény megfelel-e az építési engedélynek és az építésügyi előírásoknak, illetőleg műszaki átadás esetében a szakhatóságok közreműködésével állapítja meg, hogy az épület használata az építési szabályoknak és egyéb előírásoknak megfelel. A felperes által hivatkozott eljárás nem hatósági eljárás volt, hanem az a vevő és az eladó között az adásvétel részét képező olyan eljárás, amelynek során az eladó birtokba adta, a vevő pedig birtokba vette az adásvétel tárgyát képező lakást. Ez az eljárás nem alkalmas arra, hogy az ennek során átadott lakás az áfa-törvény 54. §-ának (1) bekezdésében pontosan meghatározott kész lakás fogalmát kimerítse. Az eljárás nem vezethet a használatbavételi engedély megszerzéséhez, és nem alkalmas arra sem, hogy az építésügyi hatóság a műszaki átadás-átvétel eredményeként az építmény használatbavételét engedélyezze.
Az alperes az általános forgalmi adót megállapító eljárása során a jogszabályoknak megfelelően járt el, ezért a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az első- és másodfokú bíróságnak az alperes határozatát helyben kellett hagynia.
(Legf. Bír. Kfv. III. 27.447/1995. sz.)