adozona.hu
BH 1996.7.394
BH 1996.7.394
Nem hatósági jogkörben, hanem tulajdonosi jogkörben jár el az önkormányzat, amikor határozatával elfogadja egy gazdasági társaság alapító okiratát, és dönt annak vagyonáról [1957. évi IV. tv. 3. § (3) bek., 1990. évi LXV. tv. 11. § (3) bek., 80. §, 99. § (1)-(2) bek., Pp. 324. § (2) bek., 327. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per adatai szerint az alperes városi önkormányzat az 1994. március 7-én tartott testületi ülésén határozatával elfogadta a D.-i Kft. alapító okiratát, a kft. első ügyvezetőjének T. I.-t jelölte ki 1994. július 1-től 1996. május 31-ig. A nevezett munkabérét is megállapította. Megválasztotta a Kft. könyvvizsgálóját. Felhatalmazta a polgármestert az alapító okirat aláírására, és egyben úgy döntött, hogy a kft. alapításához 5 millió forintot biztosít az 1994. évi költségvetésből. Végül arról is...
A felperes vállalat keresetében a határozat felülvizsgálatát kérte. A keresettel kapcsolatban előadta, hogy az alperesi határozat azért törvénysértő, mert a vállalat által használt és rá bízott vagyont a vállalattól elvonta, és azt a kft. ingyenes használatába adta. Ugyanakkor a közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén vonhatta volna el a közüzemtől. Másodlagos kereseti kérelmében pedig előadta, hogy az alperesi közgyűlési határozatnak azon része, amely a köztemetőt a létrehozott kft.-nek ingyenes használatba adja, érvénytelen, ugyanis lehetetlen szolgáltatásra irányul. A felperest a szerződés szerint e tekintetben jogok illetik meg.
A városi bíróság az 1994. október 6-án kelt ítéletével a keresetet elutasította.
Fellebbezés folytán a megyei bíróság 1994. december 16-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint az alperes határozata nem minősül polgári jogi aktusnak. Így a felperes a Ptk. szabályaira hivatkozással is tévesen támadta a határozatot. Ezért a másodlagos kereseti kérelem is alaptalan.
A megyei bíróság álláspontja szerint azt, hogy mi minősül hatósági ügynek, az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése határozza meg. A perbeli esetben a képviselő-testület nem hatósági jogkörben, hanem tulajdonosi minőségében járt el, amikor a kft. alapításáról, az ügyvezető megbízatásáról, munkabéréről, a költségvetésben biztosított támogatás nyújtásáról, valamint az alperes tulajdonát képező vagyon térítésmentes használatba adásáról rendelkezett. Mindezek az ügyek államigazgatási hatósági ügynek nem tekinthetők, így a határozat felülvizsgálata iránt a felperest keresetindítási jog nem illeti meg [Pp. 324. § (2) bek. a) pont, Pp. 327. § (1) bek.].
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a Pp. 146. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a felperes a keresetben egyidejűleg közigazgatási határozat felülvizsgálatát, valamint polgári jogi vita elbírálását kérje. Amikor a képviselő-testület arról határozott, hogy a köztemetőt az általa létrehozott társaság használatába adja, polgári jogi vonatkozású jognyilatkozatot tett, és ez a nyilatkozat lehetetlen szolgáltatásra irányult [Ptk. 227. § (2) bek.], és mint ilyen, semmis [200. § (2) bek.]. A Pp. 123. §-ában foglalt rendelkezés szerint kérheti a semmisség megállapítását a felperes. E kérelem elutasítása ezért törvénysértő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint e fejezet alkalmazása szempontjából közigazgatási határozatnak minősül az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek a hatósági államigazgatási ügyben (1957. évi IV. tv. 3. §) hozott határozata. Ezzel kapcsolatban helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli esetben a képviselőtestület nem hatósági jogkörben járt el, amikor a kft. alapításáról, az ügyvezető megbízásáról, munkabérétől, a költségvetésben biztosított támogatás nyújtásáról, valamint az alperes tulajdonát képező vagyon térítésmentes használatba adásáról rendelkezett, mert ezáltal a helyi önkormányzatokról szóló, az 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80. §-a szerinti tulajdonosi jogait gyakorolta. A képviselő-testületi határozat felülvizsgálata iránt a felperest keresetindítási jog nem illette meg a már hivatkozott Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az Ötv. 11. §-ának (3) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján. A Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata is közigazgatási határozat, de az Ötv. 99. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében ilyen ügyekben csak a köztársaság megbízott, illetve jogutódja, a közigazgatási hivatal jogosult a törvényesség ellenőrzésére és a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére.
Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a perben szereplő képviselő-testületi határozat nem minősül a Ptk. 199. §-a szerinti egyoldalú jognyilatkozatnak, mert csak felhatalmazást adott a polgármester részére kft. alapító okiratának aláírására. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem megalapozatlanul hivatkozott a Ptk. 200. és a Ptk. 227. §-ára is.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27.104/1995. sz.)