adozona.hu
BH 1996.7.391
BH 1996.7.391
Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 47. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §, Ptk. 428. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet és T. Á. magánvállalkozó között 1991. március 1-jétől kezdődően helyiségbérleti szerződés jött létre határozatlan időre, 6 hónapos felmondási idővel. A bérlő a helyiséget pékség céljára kívánta átalakítani, melyhez a szükséges hatósági engedélyeket megszerezte.
Az adós gazdálkodó szervezet ellen ezt követően felszámolási eljárás indult, ennek közzétételére 1992. június 25-én került sor. 1992. augusztus 27-én az adós felszámolója a bérleti szerződést 1992. szeptem...
BH 1996.7.391 Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 47. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §, Ptk. 428. § (2) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet és T. Á. magánvállalkozó között 1991. március 1-jétől kezdődően helyiségbérleti szerződés jött létre határozatlan időre, 6 hónapos felmondási idővel. A bérlő a helyiséget pékség céljára kívánta átalakítani, melyhez a szükséges hatósági engedélyeket megszerezte.Az adós gazdálkodó szervezet ellen ezt követően felszámolási eljárás indult, ennek közzétételére 1992. június 25-én került sor. 1992. augusztus 27-én az adós felszámolója a bérleti szerződést 1992. szeptember 1-jei határidővel felmondta.
Ezt követően a felek között egyezségi tárgyalások folytak. 1992. szeptember 1-jén közöttük megállapodás jött létre, melyben rögzítették, hogy a bérlő 1992. április hótól 1992. október 1-jéig 535 941 Ft bérleti díjjal tartozik. Ennek biztosítékául szolgálnak az üzletben lévő berendezési tárgyak. A bérlő 1992. október 15-ig vállalta a hátralékos összeg megfizetését azzal, hogy amennyiben nem fizet, a felszámoló jogosult a bérletet azonnali hatállyal felmondani.
1992. október 10-én a megállapodást akként módosították, hogy a bérlő október 30-ig fizeti ki a hátralékos bért.
A határidőre a bérlő nem fizetett, ezért a felszámoló 1993. január 13-án 8 napon belüli teljesítésre hívta fel. Mivel az eredménytelen volt, az elsőfokú bíróság 1993. március 1-jén a bérlő ellen fizetési meghagyást bocsátott ki az adós felszámolójának kérelmére 732 818 Ft, ennek kamatai és a költség erejéig; az összeg hátralékos bérleti díj volt. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában 1993. március 30-án jogerőre emelkedett.
Ezt követően az adós felszámolója 1993. április hó 1-jével a bérleti szerződést véglegesen felmondta. A felszámoló 1993. május 11-én a bérlő üzletében jegyzőkönyvet vett fel, annak mellékleteként kimutatást készített az őrzésre átvett árukról, és 1993. május 20-án felhívta a bérlőt, hogy az őrzött áruk elszállításáról gondoskodjék, mert ellenkező esetben tárolási díjat fog felszámolni.
A bérlő a felszámoló intézkedései miatt kifogást terjesztett elő, és kérte, hogy a felszámolót törvénysértő magatartása és eljárása miatt a bíróság zárja ki a felszámolási eljárásból, egyben jelöljön ki más felszámolót. Kérte a felszámolót kötelezni a "jelenlegi és jövőbeni" kárának megtérítésére is. Sérelmezte, hogy a felszámoló a bérleti szerződést felmondta, és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után a berendezési tárgyakat, árukészletet ismeretlen helyre szállította.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a felszámolási eljárás mintegy két éve folyik, annak rövidesen várható a befejezése, ekként az eljárásból a felszámolót "kirekeszteni", más felszámolót kijelölni, nem volna célszerű.
A Cstv. 54. §-ából következik, hogy a felszámoló az eljárása során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Az ilyen igény érvényesítését azonban a Cstv. nem a felszámolási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja, hanem az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe. A D. Városi Bíróság előtt a bérleti szerződés felmondásából eredő károk és költségek megfizetése iránt a peres eljárás már folyamatban is van. Alaptalan a kifogás a bérleti szerződés felmondása tekintetében is.
A végzés ellen a kifogást előterjesztő nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatását kérte. Amennyiben a felszámoló a Cstv. 56. §-ában előírtak szerint az eljárás befejezéséről jelentését, valamint a mérleget előterjesztette, ezek jóváhagyásának felfüggesztését kérte. Ha e kérelme teljesítése a hitelezők és a felszámoló részére jelentős anyagi hátrányt eredményezne, úgy - jogfenntartással - a vitás kérdések végleges eldöntéséig a felszámolót 7 000 000 Ft letétbe helyezésére kérte kötelezni. A fenti kérelmeinek nem teljesítése esetére kérte az elsőfokú bíróságot arra kötelezni, hogy a záró tárgyalásra mint érdekeltet idézze meg, és részére a felszámoló mérlegét küldje meg. Kifogását kiegészítette azzal, hogy a szerződés szerinti bért - bár a helyiségeket rendeltetésszerűen nem tudta használni - 1992 augusztusáig pontosan fizette, és összesen 1 400 000 Ft bért fizetett ki. A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez rendkívül nagy értékű beruházásokat eszközölt.
Az adós felszámolója az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy valamennyi eljárása törvényszerű volt, ezért a kifogás megalapozatlan. A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az arra alapított jogi döntése is. A kifogást előterjesztő fellebbezésében olyan újabb tényre vagy jogi érvre nem hivatkozott, amely a végzés megváltoztatására alkalmas lenne.
A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése vagy mulasztása ellen - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - az adós gazdálkodó szervezet, a választmány vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A Cstv. 3. §-ának c) pontja szerint a kifogást előterjesztő hitelezőnek számít, mivel a felszámolás kezdő időpontjától hitelező az is, akinek vitás követelése van. A kifogás azonban alaptalan.
A Cstv. 47. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a felszámoló részére az adós által kötött szerződések azonnali hatállyal történő felmondását. A másik felet ennek folytán megillető követelés a felmondás közlésétől számított 30 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. A felszámolót azonban e felmondási jogcímen felül megilletik a Ptk.-ban meghatározott felmondási lehetőségek is. Így a Ptk. 428. §-ának (2) bekezdéséből következően a bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett. A per irataiból megállapítható, hogy a felszámoló a törvényben előírt valamennyi kötelezettségének eleget tett, a bérlő azonban a meghosszabbított határidő elteltéig sem fizetett. Ezt a körülményt jogerős fizetési meghagyás állapította meg, és megerősíti a bérlő által elismert és általa aláírt megállapodás is.
A felszámolónak az ezt követő és az elsőfokú bíróság végzésében felsorolt intézkedései szintén jogszerűek voltak, így a kifogás elutasítására megalapozottan került sor. A kifogásnak nem lehet tárgya a perbíróság előtt folyó kártérítési per, ezért azzal kapcsolatban a felszámolási ügyben eljáró bíróság a felszámolót kötelező intézkedést nem tehet. A másodfokú eljárás tárgya csak az elsőfokú bíróság kifogás tárgyában hozott intézkedése lehet. Ezt meghaladja a fellebbezőnek az a kérelme, amely az esetleg elkészült mérleg jóváhagyásának felfüggesztésére, illetve az elsőfokú bíróság arra való kötelezésére irányul, hogy a záró tárgyalásra őt mint érdekeltet idézze meg, és a felszámoló mérlegét küldje el részére. A fellebbezés kapcsán a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálja, hogy az elsőfokú bíróság a kifogás tárgyában megalapozottan döntött-e vagy sem. Amennyiben a döntés megalapozott, azt helybenhagyja, ellenkező esetben megváltoztatja, illetve megalapozatlanság vagy lényeges eljárási szabálysértés esetén hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróságot nem kötelezi a jövőben esedékessé váló intézkedések kapcsán olyan tevékenységre, amelyek a törvényből folynak; a szükséges rendelkezéseket az elsőfokú bíróságnak a törvény alapján kell megtennie.
Mivel az elsőfokú bíróság végzése megalapozott, a Legfelsőbb Bíróság azt a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 32.103/1994. sz.)