adozona.hu
BH 1996.7.387
BH 1996.7.387
Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a hitelező követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó jogára hivatkozva vagy egyéb okból - a követelés esedékességét teszi vitássá [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., Ptk. 306. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét.
A végzés ellen az adós fellebbezést nyújtott be, abban annak megváltoztatását és a fizetésképtelenség megállapításának mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy szavatossági igényt érvényesít a hitelezővel szemben, ezért a követelést vitatja.
A fellebbezés alapos....
BH 1996.7.387 Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a hitelező követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó jogára hivatkozva vagy egyéb okból - a követelés esedékességét teszi vitássá [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., Ptk. 306. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét.A végzés ellen az adós fellebbezést nyújtott be, abban annak megváltoztatását és a fizetésképtelenség megállapításának mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy szavatossági igényt érvényesít a hitelezővel szemben, ezért a követelést vitatja.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel megfelelően, emiatt végzése megalapozatlan.
A Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki. Az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós a hitelezői követelést azért vitatta, mert építőipari szavatossági munkák elvégzésének hiánya miatt vele szemben a megrendelő pert indított. A kivitelezési munkát a hitelező mint alvállalkozó végezte, ezért az adós az egyébként nem vitás vállalkozói díj arányos részét a kijavítással kapcsolatos jogvita elbírálásáig visszatartotta. E visszatartási jog a Ptk. 306. §-ának (5) bekezdése szerint megilletheti. Abban az esetben, ha az adós a hitelező követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó jogára hivatkozva vagy egyéb okból - annak esedékességét teszi vitássá, a fizetésképtelenség nem állapítható meg, mert a hitelezői követelés nem minősíthető nem vitatottnak.
Az említettek tisztázása nem mellőzhető, s minthogy az a másodfokú eljárás keretét meghaladja, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak be kell szereznie a folyamatban lévő per iratait, annak adatai és a szükségeshez képest lefolytatandó eljárás alapján kell döntenie abban a kérdésben, hogy a hitelezői követelés vitatottnak minősül-e, illetve az adós fizetésképtelensége fennáll-e. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 32.300/1994. sz.)