adozona.hu
BH 1996.7.386
BH 1996.7.386
A hiánypótlási kötelezettség elmulasztása a cégeljárásban sem jár pénzbírság kiszabásával. Ebben az esetben a cégbejegyzési - változásbejegyzési - kérelem elutasításának van helye [Pp. 95. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 14. § (2)-(3) bek., 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A korlátolt felelősségű társaságot a cégbíróság az 1988. évi VI. tv. 332. §-ában előírt módosításokkal egységes szerkezetben 1991. október 2-án jegyezte be a cégjegyzékbe.
A korlátolt felelősségű társaság 1990. december 28-án törzstőke leszállításáról, 1990. december 29-én üzletrészfelosztásról, -átruházásról, székhelyváltozásról és az ügyvezető személyében bekövetkezett változásról hozott határozatokat. Új ügyvezetőül D. L.-t választotta meg a taggyűlés.
A társaság az 1990. december 28-ai ...
BH 1996.7.386 A hiánypótlási kötelezettség elmulasztása a cégeljárásban sem jár pénzbírság kiszabásával. Ebben az esetben a cégbejegyzési - változásbejegyzési - kérelem elutasításának van helye [Pp. 95. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 14. § (2)-(3) bek., 25. § (1) bek.].
A korlátolt felelősségű társaságot a cégbíróság az 1988. évi VI. tv. 332. §-ában előírt módosításokkal egységes szerkezetben 1991. október 2-án jegyezte be a cégjegyzékbe.A korlátolt felelősségű társaság 1990. december 28-án törzstőke leszállításáról, 1990. december 29-én üzletrészfelosztásról, -átruházásról, székhelyváltozásról és az ügyvezető személyében bekövetkezett változásról hozott határozatokat. Új ügyvezetőül D. L.-t választotta meg a taggyűlés.
A társaság az 1990. december 28-ai határozat szerinti törzstőkeváltozás cégbejegyzése iránti kérelmet 1992. február 20-án, míg az 1990. december 29-i változások bejegyzése iránti kérelmét 1992. április 14-én nyújtotta be, mindkettőt a Zs.-K. és Társai Ügyvédi Iroda ügyintézője, dr. K. Gy. útján. Az ügyvédi meghatalmazás kelte mindkét kérelem esetében 1992. február 20-a volt.
A Cégbíróság a kérelmek alapján a változásokat - hiánypótlási eljárást követően - 1993. május 10-én kelt végzéssel bejegyezte a cégjegyzékbe, de ezt megelőzően, az 1993. május 6-án kelt végzésével 30-30 000 Ft pénzbírságot szabott ki a kft. ügyvezetőjére, D. L.-re és a Zs.-K. és Társai Ügyvédi Irodára is. Végzése indokolásában kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a késedelmes benyújtás esetén az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. §-ának (3) bekezdése alapján pénzbírság kiszabásának van helye, s hogy a cég belső ügykezelési, ügyintézési körülményeire történő hivatkozás nem teszi indokolttá a késedelmes benyújtást, kimentési okként nem fogadható el. A cég felelős képviselője az ügyvezető, akit a bejelentési kötelezettség terhel, annak elmulasztásáért az ügyvezető adott esetben a tagok közrehatására figyelemmel utóbb átháríthatja a bírságot.
Az ügyvédi iroda bírságolását az elsőfokú bíróság azért tartotta indokoltnak, mert annak ellenére, hogy a meghatalmazás 1992. február 20-án kelt, az iratok hiányos benyújtására figyelemmel csak a hiánypótlást követően, 1992. szeptember 2-án váltak bejegyezhetővé a kérelmek. Kifejtette, hogy megfelelő előkészítés mellett nem kerültek volna hiányosan beadásra a kérelmek. Arra tekintettel, hogy az ügyféllel az ügyvédi iroda áll jogviszonyban, az ügyintéző ügyvéd magatartásáért az irodának kell felelnie, ezért a pénzbírságot az ügyvédi irodával szemben szabta ki.
A végzés ellen D. L. képviseletében és az ügyvédi iroda képviseletében is dr. K. Gy. ügyvéd nyújtott be fellebbezést. Kérte a bírság kiszabásának mellőzését. D. L.-lel szemben elsődlegesen a bírság elengedését kérte azzal az indokkal, hogy a törzstőke tisztázása körüli nehézségekre figyelemmel és a FÖLDGÉP ÁMV tag kilépése körüli bonyodalmakra tekintettel nem adta be a bejegyzési kérelmet, és ezért a bírság kiszabása vele szemben indokolatlan. Másodlagosan azt kérte, hogy a bírságot a bíróság a kft.-vel szemben szabja ki. Az ügyvédi irodával szembeni bírság mellőzését pedig arra figyelemmel kérte az ügyvéd, hogy az ügyfél által késedelmesen szolgáltatott iratok késedelmes benyújtásáért a jogi képviselő nem tehető felelőssé. Az iratok hiányos benyújtása hiánypótlási felhívást von maga után, arra a jogszabályok hátrányos jogkövetkezmény nélkül lehetőséget adnak. A jogi képviselő pedig jelen ügyben a lehető legrövidebb időn belül eleget tett a hiánypótló végzésben foglaltaknak.
A fellebbezés részben alapos.
A többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 197. §-ának (1) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság képviseletét az ügyvezető látja el. A Ctvr. 14. §-ának (2) bekezdéséből következik, hogy a bejegyzési kérelem benyújtása az ügyvezető joga és kötelessége, ennek a kötelezettségének a változástól számított 30 napon belül kell eleget tennie.
A cégjegyzékbe bejegyzett adatok megváltozásáról a társaság 1990. december 28-án és 1990. december 29-én hozott határozatot, a kérelmet tehát késedelem nélkül 1991. január 28-ig, illetve 29-ig lehetett és kellett volna benyújtani. A kérelemnek e határnapot követő benyújtása a Ctvr. 14. §-ának (3) bekezdésében írt - 5000-től 100 000 Ft-ig terjedő - pénzbírság kiszabását vonhatja maga után.
Az ügyvezető 1992. február 20-ig a fent írt változásokkal kapcsolatosan a cégbírósághoz semmilyen beadványt nem intézett. A fellebbezésben előadott indokok nem alkalmasak arra, hogy az ügyvezető feltűnően hosszú időtartamú késedelmét kimentsék. A bírság összegét az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében szabta ki, annak megváltoztatására a Legfelsőbb Bíróság nem látott indokot. E körben tehát a fellebbezés megalapozatlan.
Az ügyvédi irodával szemben kiszabott pénzbírsággal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő. Az irodát 1992. február 20-án hatalmazta meg az ügyben való eljárásra az ügyvezető. Még aznap beadásra került az 1990. december 28-i változás bejegyzése iránti kérelem, majd nem sokkal azután 1992. április 14-én az 1990. december 29-i adatváltozások bejegyzése iránti kérelem.
A Ctvr. 14. §-ának (2) és (3) bekezdése pénzbírság kiszabását csupán a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtásának elmulasztásáért, illetve annak késedelmes benyújtásáért teszi lehetővé. Helytelen az elsőfokú bíróság jogszabály-értelmezése abban, hogy pénzbírság kiszabásának akkor is van helye, ha a kérelmet hiányosan nyújtják be és ez a körülmény - a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - a cégbejegyzést nem teszi lehetővé. A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint a cégeljárásban, amennyiben az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, megfelelően alkalmazandóak a polgári peres eljárás szabályai. A Pp. 95. §-a szerint a beadvány hiányos benyújtása hiánypótlási felhívást von maga után, annak nem teljesítése pedig a kérelem elutasítását eredményezheti. Önmagában tehát a kérelem hiányos benyújtása bírság kiszabását nem alapozza meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta és az ügyvédi irodával szemben a pénzbírság kiszabását mellőzte. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30.325/1994. sz.)