adozona.hu
BH 1996.7.377
BH 1996.7.377
Közkereseti és betéti társaság esetében az átalakulásról valamennyi tag részvételével hozott, minden tag aláírását tartalmazó jegyzőkönyvben (okiratban) rögzített, egyhangú határozattal hozható joghatályos döntés [1988. évi VI. tv. 64. § (4) bek., 66. § (1) bek., 336. § (1) bek., 341. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (2) bek., 25. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A korlátolt felelősségű társaság jogi képviselője útján 1993. szeptember 10-én nyújtotta be bejegyzés iránti kérelmét, melyben 1993. szeptember 1-jei hatállyal bejegyzett C.-P. Kereskedelmi Szolgáltató és Termelő Betéti Társaságból átalakulással létrehozott azonos elnevezésű korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzését kérte. Ezzel egyidejűleg a jogelőd betéti társaság irataihoz szintén benyújtotta az átalakulási tervet és az 1993. augusztus 31-én kelt szerződésmódosítást, mely szerint a bel...
Az elsőfokú bíróság - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - 1993. október 11-én két határozatot hozott.
A betéti társaság cégjegyzékszáma alatt hozott 4-es sorszámú végzésével megállapította, hogy a betéti társaság 1993. augusztus 31-én - az egyetlen beltag tagsági viszonyának megszűnése miatt - a Gt. 102. §-ának (1) bekezdése alapján megszűnt. Erre tekintettel végelszámolásnak van helye, és 1993. szeptember 1-jei hatállyal nem kerülhet sor más gazdasági társasággá való átalakulásra.
A kft. cégjegyzékszáma alatt hozott 2-es sorszámú végzésével pedig megtagadta a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzését azzal az indokkal, hogy a betéti társaság az egyetlen beltag kilépése miatt a törvény erejénél fogva megszűnt, a megszűnt társaság pedig nem alakítható át korlátolt felelősségű társasággá.
A cég képviseletében Dr. M. T. ügyvéd fellebbezést nyújtott be a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékszámára hivatkozással. A fellebbezés indokolást nem tartalmazott, ezért az elsőfokú bíróság felhívta a fellebbezőt arra, hogy indokolását 3 napon belül nyújtsa be, továbbá nyilatkozzék a tekintetben, hogy a betéti társaság változásbejegyzésével kapcsolatos végzéssel szemben kíván-e fellebbezni, amennyiben igen, nyújtson be a Pp. szerint szabályszerű fellebbezést.
A felhívást követően Dr. M. T. ügyvéd fellebbezésének indokait a bíróságnak megküldte, külön azonban nem nyilatkozott arról, hogy a betéti társaság változásbejegyzésével kapcsolatos végzéssel szemben kíván-e fellebbezni. Az indokolásban a korlátolt felelősségű társaság kérelmének megfelelő cégbejegyzését kérte. Utalt arra, hogy a beltag kilépése éppen a kft.-vé átalakulásra tekintettel azzal egyidejűleg történt, mert a beltag nem kívánt a kft. tagjává válni. Ezt az átalakulási terv is rögzíti.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A többször módosított 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint a cégeljárásban is megfelelően alkalmazandóak a polgári peres eljárás szabályai. A Pp. 3. §-a szerint a beadványokat nem megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni.
A korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzésének elutasításával szembeni fellebbezésben a cég tartalmilag a betéti társaság megszűnését megállapító végzést is támadta, így a fellebbezés e határozatra is kiterjed. Erre tekintettel pedig az utóbbi határozat sem emelkedett jogerőre. A betéti társaság irataihoz benyújtott tagváltozás bejegyzése és a kft.-vé átalakulás bejegyzése iránti két kérelem a tárgyánál fogva olyan szorosan összefügg, hogy az egy eljárásban történő elbírálásuk indokolt.
A módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 336. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakulás elhatározása, az átalakulási terv és vagyonmérleg-tervezet elfogadása a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, mely erről legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetén pedig egyhangúan dönt. Betéti társaság esetében azonban a társasági törvény nem intézményesít legfőbb szervet. A Gt. 64. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben valamennyi tag részvételével hozott döntésre van szükség. A 66. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy valamennyi tagnak egy szavazata van.
Mindezen rendelkezésekből következik, hogy betéti társaság átalakulásának csak valamennyi tag egyetértése esetén van helye. Legfőbb szerv hiányában pedig nem jegyzőkönyv felvételére kerül sor, hanem a tagok döntését kell okiratba foglalni, s azt valamennyi tagnak alá kell írnia. Egyetértés esetén sincs azonban társulási kényszer. Mint ahogy arra a fellebbezés helyesen utalt, a Gt. 341. §-a lehetővé teszi, hogy az átalakulással egyebekben egyetértő tag az új társaságba ne lépjen be tagként. "Ha az átalakuló gazdasági társaság tagja az új társaságba tagként nem kíván részt venni, e törvénynek azokat a szabályait kell alkalmazni, amelyek a gazdasági társaságtól megváló taggal történő elszámolásra vonatkoznak."
A benyújtott iratokból az látszik megállapíthatónak, hogy a beltag kilépésére az átalakulásra tekintettel, azzal egyidejűleg került sor. Az átalakulási terv szerint "az új társaságba nem lép át a betéti társaság üzletvezetője, B. J.-né, aki írásban közölte lemondását (ennek szövegét mellékeljük)".
Kétségtelen, hogy a betéti társaság irataihoz becsatolt szerződésmódosítás kelte 1993. augusztus 31., míg a korlátolt felelősségű társaság alapító szerződésének kelte 1993. szeptember 1. Egyidejűség hiányában tehát az átalakulás, pontosabban a korlátolt felelősségű társasági szerződés érvénytelen. A Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdése szerint ha a cégbíróság a bejegyzés alapjául szolgáló okirat semmisségét észleli, a céget fel kell hívnia érvényes okirat benyújtására.
A korlátolt felelősségű társasági szerződés érvénytelensége az átalakulási tervben megjelölt határidő szerinti módosítással kiküszöbölhető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban a Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdésére tekintettel lehetőséget kell adni a cégnek arra, hogy az okiratok ellentmondásából fakadó érvénytelenséget kiküszöbölje; attól feltételezetten vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az átalakulás cégbejegyzésének feltételét képező valamennyi okirat beadásra került-e, s csak ezt követően - esetlegesen hiánypótlási eljárás után - hozható megalapozott határozat az ügyben. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30.036/1994. sz.).