adozona.hu
BH 1996.5.274
BH 1996.5.274
Abban a kérdésben, hogy valamely cég jogosult-e pénzintézeti tevékenységet végezni, illetve hogy az általa végzett tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében nem járhat el. E kérdésben a Bankfelügyelet államigazgatási hatáskörben jogosult dönteni [1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (1), (3) és (4) bek., 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 1994. január 28-án jegyezte be a W. és Társa Tanácsadó és Kereskedelmi Betéti Társaságot (a további okban: cég) a cégjegyzékbe az 1992. április 24-én kelt társasági szerződés alapján. A társasági szerződés szerint a társaság beltagja és egyben képviselője G. S. W., kültagja pedig D. Z.-né született P. E. A bejegyző végzés 1994. április 11-én jogerőre emelkedett.
A cég bejegyzését megelőzően - 1993. november 10-én - a kérelmező közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a cég engedély ...
BH 1996.5.274 Abban a kérdésben, hogy valamely cég jogosult-e pénzintézeti tevékenységet végezni, illetve hogy az általa végzett tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében nem járhat el. E kérdésben a Bankfelügyelet államigazgatási hatáskörben jogosult dönteni [1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (1), (3) és (4) bek., 54. § (1) bek.].
A cégbíróság 1994. január 28-án jegyezte be a W. és Társa Tanácsadó és Kereskedelmi Betéti Társaságot (a további okban: cég) a cégjegyzékbe az 1992. április 24-én kelt társasági szerződés alapján. A társasági szerződés szerint a társaság beltagja és egyben képviselője G. S. W., kültagja pedig D. Z.-né született P. E. A bejegyző végzés 1994. április 11-én jogerőre emelkedett.A cég bejegyzését megelőzően - 1993. november 10-én - a kérelmező közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a cég engedély nélkül garanciafinanszírozási és hitelezési tevékenységet végez, és erre tekintettel kérte, hogy a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a céggel szemben. Előadása szerint ismerőseitől hallotta, hogy a cég foglalkozik nagy összegű hitelközvetítésekkel. G. S. W.-t egy lakótelepi lakásban kereste fel, majd a nevezettel mint hitelezővel 10 000 000 Ft összegű kölcsönszerződést kötött. A későbbiekben jogvita alakult ki közte és G. S. W. között, és e jogvita kapcsán az MNB-nél eljárva értesült arról, hogy a cég engedély nélkül folytat banki tevékenységet. Nem vitatta, hogy a kölcsönszerződésben hitelezőként G. S. W. neve szerepel, de álláspontja szerint a hitelező valójában a cég nevében járt el. Ezt bizonyítja, hogy a cég "fejrészes" papírján, kifejezetten a cég finanszírozási tevékenységéről kapott írásbeli tájékoztatót, és a cég pénztárába kellett költség és garancia címén - a kölcsönszerződés aláírásának feltételeként - 250 000 Ft-ot befizetnie.
A fellépő Főügyészség 1993. december 14-én indítványozta, hogy a bíróság figyelmeztesse a céget arra, hogy nem foglalkozhat hitelügyletekkel.
Az elsőfokú bíróság 14. sorszámú végzésében a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. A végzés indokolásában megállapította, hogy a kölcsönszerződést G. S. W. nem a cég képviselőjeként, hanem mint magánszemély kötötte meg a kérelmezővel. A cég nem folytat jogszabályellenes tevékenységet. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a cégnek a törvényes működés látszatára is ügyelnie kell, ezért figyelmeztette a cég képviselőjét, hogy a jövőben ne alkalmazzon megtévesztő és félreérthető "ajánlati kiadványokat".
A kérelmező fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 14. sorszámú végzést helyezze hatályon kívül, és állapítsa meg, hogy a cég jogszabálysértő tevékenységet folytat. Hangsúlyozta, hogy a cég hitelezési tevékenységét folyamatosan hirdette, G. S. W. mindvégig a betéti társaság nevében nyilatkozott, a kérelmezőt 250 000 Ft költségnek a bt. javára történő befizetésére hívta fel, majd a befizetést a bt. bevételezte.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-ának (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyben államigazgatási eljárásnak van helye.
A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított 1991. évi LXIX. törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint a Bankfelügyelet feladata, hogy elősegítse a törvény alkalmazását, elbírálja az engedélykérelmeket, nyilvántartsa a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személyek adatait, ellenőrizze a törvény, valamint a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályok rendelkezéseinek megtartását, és indokolt esetben a törvény rendelkezései szerint megtegye a szükséges intézkedéseket. A törvény 53. §-ának (3) bekezdése szerint a Bankfelügyelet határoz vitás esetben abban a kérdésben is, hogy valamely tevékenység a törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minősül-e. A törvény 53. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint a Bankfelügyelet a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv, és a hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás szabályai szerint járt el. Mindezek alapján azt kell megállapítani, hogy a kérelemben írtak kivizsgálása államigazgatási eljárásra tartozik. A Bankfelügyelet jogosult állást foglalni abban a kérdésben is, hogy a kérelemben kifogásolt tevékenység jogszabálysértő-e, és amennyiben igen, a céggel szemben milyen intézkedés megtétele szükséges. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva nem vonhatja el a Bankfelügyelet hatáskörét. (Természetesen nincs elzárva az elsőfokú bíróság attól, hogy a Bankfelügyelet államigazgatási jogkörben meghozott határozatának meghozatala után, az abban foglaltakra figyelemmel, szükség esetén törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazzon a céggel szemben.)
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító rendelkezését. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.998/1994. sz.)