adozona.hu
BH 1996.4.226
BH 1996.4.226
A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik "letétként", ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt bíróság végzésével - az 1991. évi IL. törvény 55. §-a alapján - az adós egyszerűsített felszámolását befejezte, s rendelkezett a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. Megállapította, hogy az adósnak vagyona nincs, ezért a hitelezők kielégítéséről és a felszámoló díjának megfizetéséről való döntést mellőzte. Egyúttal megkereste a cégbíróságot a gazdálkodó szervezet cégjegyzékből való törlése iránt. A határozat indokolása szerint, az adós elleni, a Cégközlöny 1992. június ...
BH 1996.4.226 A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik "letétként", ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §].
Az első fokon eljárt bíróság végzésével - az 1991. évi IL. törvény 55. §-a alapján - az adós egyszerűsített felszámolását befejezte, s rendelkezett a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. Megállapította, hogy az adósnak vagyona nincs, ezért a hitelezők kielégítéséről és a felszámoló díjának megfizetéséről való döntést mellőzte. Egyúttal megkereste a cégbíróságot a gazdálkodó szervezet cégjegyzékből való törlése iránt. A határozat indokolása szerint, az adós elleni, a Cégközlöny 1992. június 18-i számában közzétett felszámolási eljárás során a bíróság a végzésével - a felszámoló 1993. szeptember 14-én benyújtott kérelmére - az eljárás technikai lebonyolíthatatlansága miatt elrendelte az adós egyszerűsített felszámolását. E végzés jogerőre emelkedése után a felszámoló a jogszabályi kötelezettségének eleget téve elkészítette a felszámolási záró egyszerűsített mérleget, amelyből megállapíthatóan az adós elismert összes tartozása 33 622 435 Ft. Vagyoni fedezet (értékesíthető vagyon) hiányában azonban a követelések kielégítésére vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot nem tudott előterjeszteni. A hitelezők a záró egyszerűsített mérlegben foglaltakra nem tettek észrevételt. A bíróság a felszámolónak az 1991. évi IL. törvény 55. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel történt meghallgatását követően hozta meg a fenti határozatát.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az R. M. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet élt fellebbezéssel, amelyben a határozat "hatályon kívül helyezését és a hitelezők kielégítésére vonatkozó döntés meghozatalát" kérte. Sérelmezte, hogy a bíróság nem rendelkezett a hitelezők kielégítéséről, holott az adós korlátolt felelősségű társaság a cégbíróság által 1992. január 10-én kiadott cégmásolatból kitűnően 1 000 000 Ft pénzbetétből álló törzstőkével rendelkezett. Emiatt - álláspontja szerint - téves az a bírósági megállapítás, hogy az adós vagyonának hiányában nincs fedezet a hitelezői követelések kielégítésére. A tagjegyzéken szereplő alapítók 1 000 000 Ft erejéig közvetlenül felelnek a társaság tartozásaiért.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az első fokú határozat helybenhagyását kérte. Érthetetlennek minősítette a felszámolás alatt álló hitelező fellebbezését. Kifejtette, hogy a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem letétként kezelik a gazdasági társaság működése során, hanem az szabadon felhasználható. Az adós korlátolt felelősségű társaság a törzstőkéjét gyakorlatilag felélte, a felszámolás kezdő napján már semmiféle vagyonnal nem rendelkezett. Emiatt nincs fedezet a hitelezőkkel szembeni tartozások kiegyenlítésére.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a megalapozottan megállapított tényállás alapján helytálló határozatot hozott. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt, nem hivatkozott olyan új bizonyítékra, amely alapul szolgálna az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztatásához.
A gazdasági társaságokból szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 22. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság működéséhez szükséges vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre. A korlátolt felelősségű társaságnál a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki, a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel [Gt. 155. § (1) bek.]. A Gt. 178. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak a törzstőke fedezéséhez szükséges vagyonából a tagok részére fizetést teljesíteni - bizonyos kivételekkel - nem szabad. Ez azonban - a felszámoló álláspontjával egyezően - nem jelenti a törzstőke működőképtelen "letétként" való kezelését.
Az adott ügyben a fellebbező fél csupán az adós korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékben szereplő vagyonára, alapításkori törzsbetétjére hivatkozott. Azt nem tudta bizonyítani - nem is állította -, hogy a felszámoló által készített záró egyszerűsített mérlegben feltüntetettek ellenére, az adós korlátolt felelősségű társaság ténylegesen rendelkezik a felszámolás körébe tartozó vagyonnal.
A jelen, 1993. szeptember 2-a előtt indult felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. törvény 44. §-ának (2) bekezdése folytán irányadó 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. §-ának (1) bekezdése a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak minősíti az adós minden vagyonát, amellyel a felszámolási eljárás közzétételének időpontjában rendelkezik, továbbá amelyet ezt követen az eljárás tartama alatt szerez. Ha pedig a felszámolás befejezésekor az adós vagyona nem elegendő a tartozásai kiegyenlítésére, vagy vagyona nincs, a ki nem elégített tartozásokért - főszabályként - az állam sem felel. Meghatározott, a csődtörvényben felsorolt gazdálkodó szervezetek - így az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat - vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel (Cstv. 63. §), de ezt a felelősséget csak a felszámolási eljárás befejezése után, külön eljárásban lehet érvényesíteni. A korlátolt felelősségű társaság esetében erre sincs lehetőség, mert ennek tagja a társaság megszűnése esetén a társaságot terhelő kötelezettségekért csak a felosztott társasági vagyonból neki jutó rész erejéig tartozik helytállni [Gt. 54. § (3) bek.].
A kifejtettekre figyelemmel, az adós korlátolt felelősségű társaság felosztható vagyonának hiányában helyesen határozott az elsőfokú bíróság akkor, amikor mellőzte a hitelezők követeléseinek kielégítéséről való rendelkezést.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdésére tekintettel megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Somogy Megyei Bíróság 2. Fpk. 10/1992. sz. - Legf. Bír. Fpkf. II. 31.664/1994. sz.)