adozona.hu
BH 1996.4.225
BH 1996.4.225
Nincs lehetőség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezéséről a bíróság ugyan jogszabálysértően döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből már törölték. Ilyen esetben a hitelező követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 52. § (1) bek., 60. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 46. § (1) és (2) bek., 54. § (2) és (3) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. § (1) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós ellen megindított felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította és az adóst megszüntette azzal, hogy a cégjegyzékből való törléssel kapcsolatos eljárást a felszámolónak kell kezdeményeznie a cégbíróságon. Megállapította, hogy az adósnak 59 972 Ft pénzeszközön kívül más vagyona nincs, így a felszámolási költségek teljes kiegyenlítésére és a hitelezői igények kielégítésére nem kerülhet sor. Az adós megszüntetését az 1991. évi IL. ...
BH 1996.4.225 Nincs lehetőség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezéséről a bíróság ugyan jogszabálysértően döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből már törölték. Ilyen esetben a hitelező követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 52. § (1) bek., 60. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 46. § (1) és (2) bek., 54. § (2) és (3) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. § (1) bek., 22. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós ellen megindított felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította és az adóst megszüntette azzal, hogy a cégjegyzékből való törléssel kapcsolatos eljárást a felszámolónak kell kezdeményeznie a cégbíróságon. Megállapította, hogy az adósnak 59 972 Ft pénzeszközön kívül más vagyona nincs, így a felszámolási költségek teljes kiegyenlítésére és a hitelezői igények kielégítésére nem kerülhet sor. Az adós megszüntetését az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 60. §-ának (1) bekezdésével indokolta.A végzés ellen benyújtott fellebbezésében az APEH megyei igazgatósága mint hitelező annak hatályon kívül helyezését kérte. Ennek indokaként hivatkozott arra, hogy őt az elsőfokú bíróság a zárótárgyalásról nem értesítette, emiatt azon nem tudott részt venni. Az adós cég tevékenységének vizsgálata még nem zárult le. A felszámoló felszámolási zárójelentést és záró adóbevallást a hivatalhoz a Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján nem nyújtott be, ezért az adós elleni felszámolási eljárás befejezetté nyilvánításához, az adós megszüntetéséhez és törléséhez nem tud hozzájárulni.
A fellebbezésre az adós felszámolója észrevételeket nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az adós elleni felszámolási eljárás közzétételére 1993. május 6-án került sor. A hitelező a Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott 30 napos határidőn belül, 1993. május 19-én a felszámolóhoz érkezett nyilatkozatával jelentette be hitelezői igényét, amelyet 1994. július 13-án érkeztetett igénybejelentésével pontosított. Így a fellebbezőt a Cstv. 3. §-ának c) pontja szerint hitelezőnek kell tekinteni. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak az egyes eljárási cselekményekről a hitelezőt tájékoztatnia kellett volna, őt a tárótárgyalásra is meg kellett volna hívnia, vele a zárójelentést, zárómérleget közölni kellett volna. Mindezeket az elsőfokú bíróság elmulasztotta, ezzel az eljárás lényeges szabályait sértette meg.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során, arra tekintettel, hogy az iratokból megállapíthatóan az eljárást befejezetté nyilvánító és az adóst megszüntető végzés közzététele a Cégközlönyben már megtörtént, az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a cégbíróság az adós gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből törölte-e, vagy sem. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A Ctvr. 22. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a bíróság a felszámolási eljárás megindítását elrendelő és a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzését bejegyzés végett megküldi a cégbíróságnak.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 46. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a társaság megszűnik, ha a bíróság a felszámolási eljárás során megszünteti. A bíróságnak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzése alapján történik a cég törlése a cégjegyzékből, amely a cég megszűnését jelenti. [Gt. 46. §-ának (2) bekezdése.] A jelen eljárás ezért abban az esetben folytatható az elsőfokú bíróság előtt, ha a cég törlésére még nem került sor. Amennyiben az elsőfokú bíróság a cégbíróság megkeresése eredményeként azt állapítaná meg, hogy a cég törlésére már sor került, az eljárás nem folytatható, annak megszüntetésére kell, hogy sor kerüljön; ez esetben a hitelező a Gt. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében a társaság tagjaival szemben érvényesítheti - a törvényes feltételek esetén - a ki nem elégített hitelezői igényét.
Amennyiben a cég törlésére még nem került sor, az elsőfokú bíróságnak az eljárást folytatnia és a hitelezőt a zárójelentés és a zárómérleg adatairól tájékoztatnia kell, szükség esetén a zárótárgyalást meg kell ismételnie. A megismételt eljárás azonban a hitelező számára kedvezőbb eredménnyel csak akkor zárulhat, ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyairól szerez tudomást, amelyek mellett hitelezői igénye kielégítésére is sor kerülhet. Ez idő szerint a hitelező fellebbezésében a gazdálkodó szervezet vagyonára vonatkozó bejelentést nem tett. Az elsőfokú bíróságnak ezért mindenekelőtt a hitelezőt arra kell felhívnia, hogy amennyiben az adós gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét nem vitatja, a követelését ilyen körülmények között is fenntartja-e vagy sem.
A fentieknek megfelelő eljárás után az elsőfokú bíróságnak új határozatot kell hoznia. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 32.942/1994. sz.)