adozona.hu
BH 1996.4.224
BH 1996.4.224
A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a szövetkezet egyes tagjai által a felszámoló azon mulasztása ellen előterjesztett kifogást, hogy az 1993. december 23. napján létrejött adásvételi szerződést nem támadta meg, elutasította. Megállapította, hogy az adós S. F. Szövetkezet tagjai a felszámolási eljárásban félnek nem minősülnek, ennek következtében a felszámoló intézkedésével szemben akkor emelhetnek kifogást, ha az jogos érdeküket sérti. Az adott esetben a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a t...
BH 1996.4.224 A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a szövetkezet egyes tagjai által a felszámoló azon mulasztása ellen előterjesztett kifogást, hogy az 1993. december 23. napján létrejött adásvételi szerződést nem támadta meg, elutasította. Megállapította, hogy az adós S. F. Szövetkezet tagjai a felszámolási eljárásban félnek nem minősülnek, ennek következtében a felszámoló intézkedésével szemben akkor emelhetnek kifogást, ha az jogos érdeküket sérti. Az adott esetben a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a tagok jogos érdeke a felszámoló intézkedése folytán sérelmet szenvedett. A megállapított tényállás szerint még a felszámolási eljárás megindítása előtt, 1993. december 23. napján a Z. M. Kft. és az S. F. Szövetkezet között adásvételi szerződés jött létre, melyben 7 500 000 Ft-ért a szövetkezet ingatlant adott el a vevő részére. Az adós ellen a felszámolási eljárás az 1994. május 10-én benyújtott kérelem alapján, 1994. július 25-én jogerőre emelkedett és 1994. július 28-án a Cégközlönyben közzétett végzéssel indult meg.Ezt követően a szövetkezetnek kifogást is előterjesztő tagjai a felszámolóhoz - első ízben 1994. augusztus 5-én - intézett levelükben olyan kérelemmel fordultak, hogy az adásvételi szerződést feltűnő értékaránytalanság címén támadja meg, mert a szövetkezet által értékesített ingatlan a kikötött vételárnál lényegesen magasabb összeget ér. A felszámoló a szövetkezet tagjainak kérését nem teljesítette, mert az volt az álláspontja, hogy nincs a birtokában olyan adat, amelyből az következnék, hogy az ingatlan vételára feltűnően aránytalan. 1994. szeptember 16-i levelükben jogi képviselőjük útján a kifogást előterjesztők ismét a felszámolóhoz fordultak, és kérelmüket megismételték, a felszámoló azonban a kérelmet elutasította.
A felszámoló mulasztása miatt a szövetkezet tagjai kifogást terjesztettek elő, melyben a felszámolót kérték utasítani a szerződés megtámadására feltűnő értékaránytalanság jogcímén.
Az elsőfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a kifogást előterjesztők által hivatkozott tények nem a felszámoló intézkedésének a következményei, hiszen az ingatlan értékesítését nem a felszámoló rendelte el, hanem az már a felszámolás kezdete előtt megtörtént. A szövetkezet tagjait a felszámoló által esetlegesen indítandó megtámadási kereset sem hozza kedvezőbb helyzetbe, hiszen a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélkül történő megszüntetése során a hitelezők igényének kielégítése. Így a szövetkezeti tagokat a bíróság nem sorolta azon személyek körébe, akik az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolónak a szerződés megtámadása iránt előterjesztett igényt elutasító intézkedését kifogásolhatják. Nem látta igazoltnak azt a jogos igényt, amelyet a felszámoló intézkedésével megsértett.
Ezen túlmenően is alaptalannak találta a kifogást azért, mert a szövetkezet tagjai olyan adatot nem hoztak sem a bíróság, sem a felszámoló tudomására, amely a feltűnő értékaránytalanság megállapítására szolgálhatna.
A végzés ellen a kifogást előterjesztők nyújtottak be fellebbezést, melyben annak a kifogásuk szerinti megváltoztatását kérték. A fellebbezésben előadták: az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felszámoló birtokában nincs olyan adat, amelyből a feltűnő értékaránytalanságra következtetni lehetne. A szövetkezet ugyanis a vétel tárgyát képező ingatlanra értékbecslést szerzett be, és hiteleket is felvett; ezek fedezeteként a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanok szolgálnak, így a kifogásban megjelölt ingatlan is. Az értékelést a hitelező bankok elfogadták. Az iratok, illetve értékbecslés a szövetkezet irattárába kerültek, így a felszámolónak bármikor lehetősége van ezek megtekintésére. Álláspontjuk szerint a feltűnően alacsony vételáron történt értékesítés azért sérti a tagok érdekeit, mert végkielégítésük kifizetése a jelenlegi helyzetben kilátástalan, és reális vételáron történő értékesítés esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után nagyobb esély lett volna, hogy a fennmaradó vagyon a tagok között felosztásra kerüljön.
Az adós felszámolója a korábbi álláspontja fenntartásával az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak egy éven belül megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.
E törvényi megfogalmazásból következik, hogy a Cstv. mint speciális jogszabály - a Ptk.-ban szabályozott szerződésmegtámadási lehetőségeken felül - rövidebb határidők megtartása mellett, speciális megtámadási lehetőséget biztosít a korábban megkötött szerződésekre vonatkozóan. A megtámadási lehetőséget nemcsak a felszámoló részére, hanem a hitelező részére is biztosítja. A Cstv. 3. §-ának c) pontja szerint hitelezőnek minősül a felszámolási eljárásban mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van.
Ebből következik, hogy a vagyoni követeléssel fellépő személyek maguk is jogosultak a szerződés megtámadására a törvényben meghatározott határidőn belül. A törvény szóhasználatából következik, hogy a felszámoló számára a szerződés megtámadása nem kötelező, hanem egy lehetőség, amelynek során a felszámoló mérlegelési jogkörében eldöntheti, hogy él-e ezzel a jogosultsággal vagy sem. Ebből következően, valamint mert a jogsérelmet, illetve érdeksérelmet a hitelezők is elháríthatják, a felszámolót meggyőződése ellenére nem lehet kötelezni perindításra, illetőleg ennek elmulasztása esetén őt felelősség sem terhelheti, és mulasztása miatt alappal kifogással sem lehet élni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - részben módosított indokolással - helybenhagyta. (Zala Megyei Bíróság 20-94-020055/12. sz. - Legf. Bír. Fpkf. VI. 33.156/1994. sz.)