adozona.hu
BH 1996.4.223
BH 1996.4.223
A felszámoló olyan aláírási címpéldányt köteles a cégbírósághoz benyújtani, amelyből a képviselő képviseleti jogosultsága megállapítható. Az erre vonatkozó hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt azonban nem pénzbírság kiszabásának, hanem a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 12. § (1)-(2) bek., 14. § (2)-(4) bek., 20. § (1) bek. b) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság 1994. január 27-én értesítette az elsőfokú cégbíróságot - az 1994. január 24-én kelt 11. sorszámú végzésének egyidejű megküldésével - az O. Kft. (a továbbiakban: cég) elleni felszámolási eljárás megindításának közzétételéről.
A cég felszámolója 1994. február 15-én - hivatkozva a felszámolás közzétételére - megküldte az elsőfokú bíróságnak M. M. aláírási címpéldányát, amely szerint a nevezett személy mint elnök-igazgató jogosult a S. Vagyonértékelő Részvénytársaság cégjegyzés...
A cég felszámolója 1994. február 15-én - hivatkozva a felszámolás közzétételére - megküldte az elsőfokú bíróságnak M. M. aláírási címpéldányát, amely szerint a nevezett személy mint elnök-igazgató jogosult a S. Vagyonértékelő Részvénytársaság cégjegyzésére.
Az elsőfokú cégbíróság 1994. június 7-én kelt végzésében felhívta a felszámolót, hogy 30 napon belül elutasítás terhe mellett jelölje meg a képviseletében eljáró személyt, és csatolja közjegyzővel hitelesített címpéldányát, mert az ez ideig csatolt aláírási címpéldány "nem az adott személy felszámolói minősítését igazolja". Az elsőfokú bíróság végzésében figyelmeztette a felszámolót arra is, hogy a bejegyeztetési kötelezettségét elmulasztó felet pénzbírsággal sújthatja.
A hiánypótlási eljárás során a cég az 1994. február 15-én csatolt aláírási címpéldánnyal azonos tartalmú újabb aláírási címpéldányt csatolt.
Az elsőfokú bíróság ezt követően - 1994. július 18-án - hozta meg végzését, melyben a S. Vagyonértékelő Rt.-t a sikertelen hiánypótlásra tekintettel, a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. §-ának (3) bekezdésében írtakra hivatkozással 30 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a felszámoló tévesen értelmezte a hiánypótlásra felszólító végzést, nem vette figyelembe, hogy "felszámolási tevékenységet az ilyen tevékenység folytatására jogosult személy is elláthat, de a szabályokat a szervezet e tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni".
A végzés ellen a felszámoló élt fellebbezéssel, fellebbezési kérelme a kiszabott pénzbírság elengedésére irányult. Álláspontja szerint a cég megfelelően igazolta felszámolói jogosultságát.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A Ctvr. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata (címpéldány) tartalmazza. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a címpéldány magában foglalja a cég elnevezését, a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosult aláírásának mintáját. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 34. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, és a felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét "a felszámolás alatt", illetve "f. a." toldattal kiegészítve kell használni. A fentiekből kitűnően a felszámolónak olyan aláírási címpéldányt kellett volna csatolnia az eljárás során, mely a felszámolás alatt álló cég nevében eljáró felszámoló képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát tartalmazza. A felszámoló ilyen aláírási címpéldányt felhívás ellenére sem csatolt.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a felszámolót a Ctvr. 14. §-ának (3) bekezdésében írtakra tekintettel sújtotta pénzbírsággal. Ezen jogszabályhely alapján ugyanis pénzbírság kiszabására akkor van lehetőség, ha a cég képviseletében eljáró személy nem tesz eleget a változástól számított 30 napon belül változásbejegyzési kötelezettségének [Ctvr. 14. § (2) bek.]. A jelen esetben a felszámoló részéről ilyen jellegű mulasztás nem történt.
A Ctvr. 14. §-ának (4) bekezdése szerint ha a cégbíróság elutasítja a cégjegyzékben szereplő valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozásának bejegyzése iránti kérelmet, emellett a Ctvr. 20. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket is alkalmazhatja. Mivel az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem elutasításáról nem döntött, a pénzbírság kiszabásának a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írtak alapján sem volt jogalapja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban rövid határidőt kell biztosítani a fentebb írt jogszabályoknak megfelelő aláírási címpéldány csatolására, és érdemi döntést kell hozni a változások bejegyzése ügyében. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.551/1994. sz.)