adozona.hu
BH 1996.4.222
BH 1996.4.222
A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 1994. december 5-én előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárás során az első fokon eljárt bíróság végzésével - a módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva - megállapította az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét. Döntését azzal indokolta, hogy a hitelező beadványában foglaltakat valósnak, az adósnak az eljárás megszüntetése, illetve felfüggesztése iránti kérelmét pedig alaptalannak találta, mert nem akadálya a felszámolási ...
BH 1996.4.222 A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §].
A hitelező 1994. december 5-én előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárás során az első fokon eljárt bíróság végzésével - a módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva - megállapította az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét. Döntését azzal indokolta, hogy a hitelező beadványában foglaltakat valósnak, az adósnak az eljárás megszüntetése, illetve felfüggesztése iránti kérelmét pedig alaptalannak találta, mert nem akadálya a felszámolási eljárásnak a korlátolt felelősségű társaság folyamatban lévő átalakulása. A bíróság egyúttal elrendelte az adós felszámolását és kijelölte a felszámolót.Az adós gazdálkodó szervezet az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott s kiegészített fellebbezésében elsődlegesen az első fokú határozat megváltoztatásával az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig az eljárásnak - a cég szétválása miatt folyamatban lévő cégeljárás jogerős befejezéséig való - felfüggesztését érte. Indokolásul előadta, hogy a hitelező által adósként megjelölt korlátolt felelősségű társaság 1994. szeptember 1-jétől nem létezik. A Z. K. Korlátolt Felelősségű Társaság ugyanis három társaságra vált szét. Az ennek következtében létrejött Z. P. Korlátolt Felelősségű Társaság vált a hitelezővel fennálló jogviszonyok tekintetében jogutóddá.
Az adós véleménye szerint az átalakulás tényéről tudomással bíró hitelező annak ellenére kívánta és kívánja megalapozatlan indokok alapján megakadályozni a szervezeti változást, hogy a jogutód korlátolt felelősségű társaság rendelkezik minden olyan biztosítékkal, illetve garanciával, amelyet a hitelező a korábbiakban kikötött. A fellebbező fél álláspontja az, hogy - a hasonló esetekben folytatott bírósági joggyakorlatra tekintettel - a szétválási és felszámolási eljárások párhuzamossága felmerülésekor a felszámolási eljárásban figyelembe kell venni a cégeljárás során létrejövő változást, függetlenül attól, hogy változás bejegyzésre került-e. Ennek megfelelően legalábbis az ellene kezdeményezett felszámolási eljárás felfüggesztésének lett volna helye.
Az ügy érdemét illetően kifejtette az adós, hogy a hitelező kérelmét azért is alaptalannak tartja, mert a jogutódként létrejövő Z. P. Korlátolt Felelősségű Társaság a fizetési kötelezettségeit teljesíti. Sérelmezte a fél azt is, hogy a hitelező sem a korlátolt felelősségű társaság szétválása előtt, sem a jogutód cég létrejötte után a követelése megfizetésére sem a jogelőd sem a jogutód korlátolt felelősségű társaságot nem szólította fel. Nézete az, hogy így a hitelezői kérelem mind a jogelőd, mind a jogutód irányában eljárási - és anyagi jogi szempontból is megalapozatlan.
Fellebbezése kiegészítéseként az adós megerősítette, hogy a hitelező eljárása rosszhiszemű, hiszen a jogutód Z. P. Korlátolt Felelősségű Társaság részéről az eljárás alá vont korlátolt felelősségű társaság nevében való teljesítéseket elfogadta, s a jogutód céggel új bankszámlaszerződést is kötött.
A kérelmező hitelező a fellebbezésre tett észrevételében a fellebbezés "elutasítását" és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Az eljárást kezdeményező beadványában foglaltakat megismételve állította, hogy az adós a 300 000 000 Ft lejárt tőketartozása és annak járulékai 60 napon belüli ki nem egyenlítése következtében az 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetésképtelennek minősül; ezért megalapozottnak tartotta az elsőfokú bíróság végzését. Álláspontja szerint a jelen ügy tipikusan az az eset, amikor - figyelemmel arra, hogy az adós többletbiztosíték adását megtagadta, és a szétválás ily módon a hitelek fedezettségét csökkenti - a felszámolási eljárásnak kell elsőbbséget biztosítani a cégeljárás egyidejű felfüggesztése mellett. Utalt arra a hitelező, hogy ezt a véleményét a cégbíróság előtt az adós szétválása tárgyában folyamatban lévő eljárásban is kifejtette, kérve az eljárás felfüggesztését a felszámolási kérelem jogerős elbírálásáig.
Az ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban lévő cégeljárások irataiból megállapíthatóan a Z. K. Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai az 1994. június 15-én és augusztus 31-én megtartott taggyűléseken 1994. szeptember 1-jével a társaság három korlátolt felelősségű társaságra történő szétválását határozták el. A szétválási szerződés 1994. augusztus 31-én kelt, a Z. K. V. Korlátolt Felelősségű Társaság, a Z. C. V. Korlátolt Felelősségű Társaság és a Z. P. Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződéseinek aláírására 1994. szeptember 1-jén került sor.
A cégeljárás adataira is figyelemmel, a fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését nem találta megalapozottnak.
Az adott, 1993. szeptember 2-a után indult felszámolási eljárásra irányadó, a több egyéb törvény mellett az 1993. évi LXXXI. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) rendelkezései szerint a jogszabály személyi hatálya - a hitelezők mellett - a törvényben felsorolt gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Ezek körébe tartozik a gazdasági társaság is [Cstv. 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának a) pontja]. A gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) előírásai alapján a gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélkül szűnhetnek meg. A Gt. a gazdasági társaságok szétválását mint az általános jogutódlás sajátos esetét a törvénynek az átalakulásra vonatkozó VIII. fejezetében rendezi.
Átalakulásnak akkor nincs helye, ha a gazdasági társaság már a jogutód nélküli megszűnésére irányuló felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll [Gt. 331. §-ának (1) bekezdése). Ilyen, az átalakulást kizáró eljárások folyamatban létének hiányában, átalakulás esetén - a Gt. 367. §-ának rendelkezése értelmében - a gazdasági társaság létrejöttének és a korábbi gazdasági társaság megszűnésének időpontja a társasági szerződés vagy az alapító okirat aláírásának, illetve az alapszabály elfogadásának ideje, illetve az egyesülési szerződésben meghatározott, esetleg az alapítók által megjelölt időpont. A gazdasági társaság létrejöttét azonban az átalakulást kimondó határozat meghozatalától, illetve ha a két időpont eltérő, a jogutód társaság létesítő okiratának aláírásától (az egyesülési szerződés jóváhagyásától, az alapszabály elfogadásától) számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbíróságnak [Gt. 368. §-ának (1) bekezdése]. Amennyiben a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább [Gt. 369. §-ának (1) bekezdése].
A jelen ügyben a hitelezővel ellenérdekű adós gazdasági társaság - a cégeljárás adataiból kitűnően - 1994. szeptember 1-jével jogutódlással való megszűnéséről, szétválásáról határozott, s ezen a napon a társasági szerződések aláírásával létrejöttek a jogutód gazdasági társaságok, és a korábbi azaz az ellenérdekű gazdasági társaság megszűnt. A hitelező csak eztkövetően, 1994. december 5-én kezdeményezte a már megszűnt, de a cégjegyzékből még nem törölt korlátolt felelősségű társaság elleni felszámolási eljárást. Mivel az ellenérdekű gazdasági társaság jogutódlással való megszűnésére, szétválására a felszámolási eljárás megindítása előtt került sor, ebben az esetben a felszámolási eljárás nem gátolhatja meg az átalakulást, nem alkalmazható a Gt. idézett 331. §-ának (1) bekezdésében írt tiltó szabály. Tekintettel azonban arra, hogy a jogutód társaságok cégjegyzékbe való bejegyzése, illetve az ellenérdekű korlátolt felelősségű társaság törlése még nem történt meg, a cégeljárás folyamatban van, nem állapítható meg az sem, hogy az ellenérdekű gazdasági társaságnak - a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó - Pp. 48. §-a szerint eljárási jogképessége már megszűnt. A gazdasági társaság létének e függő helyzete következtében nem dönthető el, hogy az ellenérdekű gazdasági társaság eljárási jogképességének hiányában a felszámolási eljárás megszüntetésének vagy a hitelező kérelme érdemi vizsgálatának van-e helye. Ez utóbbira az adott ügyben - a fellebbezésben előadottak, az ahhoz csatolt bizonyítékok figyelembevételével, a felek meghallgatása után - csak akkor lesz lehetőség, ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, s ezért az ellenérdekű korlátolt felelősségű társaság a korábbi formájában működik tovább.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor az előzetes kérdésnek minősülő szétválás cégbejegyzése, illetve a korábbi cég törlése iránt folyamatban lévő cégeljárások jogerős befejezése előtt érdemi döntést hozott az ügyben. Minthogy pedig abban az esetben is a bizonyítási eljárás viszonylag nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltak folytán alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás keretében az elsőfokú bíróságnak be kell szereznie a gazdasági társaság fenti cégiratait. A cégeljárások adataitól függően kell határoznia - a már kifejtettek szerint - vagy a felszámolási eljárásnak a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján való felfüggesztése vagy a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjára - az eljárás megszüntetése felől, avagy - a bizonyítási eljárás kiegészítését követően - újabb érdemi döntést hozhat az ügyben. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30.298/1995. sz.)