adozona.hu
BH 1996.4.219
BH 1996.4.219
A szövetkezeti üzletrészre való jogosultság önmagában nem jelent olyan "jogi érdekeltséget", amely a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának kezdeményezésére való jogosultságot jelenthet [1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, 19. § (1)-(2) bek., 1992. évi I. tv. (Sztv.) 22. §, 1992. évi II. tv. (Át.) 48. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság által 1989. április 6-án cégnyilvántartásba vett szövetkezet 1992. április 22-én tartotta vagyonnevesítő közgyűlését.
B. L. 1993. február 26-án törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben bejelentette, hogy a szövetkezet 1992. április 22-i közgyűlése határozatképtelen volt, ezért az ott hozott döntések törvénysértőek. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a szövetkezetet új eljárásra és a törvényesség betartására. A kérelmet "mint üzletrés...
BH 1996.4.219 A szövetkezeti üzletrészre való jogosultság önmagában nem jelent olyan "jogi érdekeltséget", amely a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának kezdeményezésére való jogosultságot jelenthet [1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, 19. § (1)-(2) bek., 1992. évi I. tv. (Sztv.) 22. §, 1992. évi II. tv. (Át.) 48. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
A cégbíróság által 1989. április 6-án cégnyilvántartásba vett szövetkezet 1992. április 22-én tartotta vagyonnevesítő közgyűlését.B. L. 1993. február 26-án törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben bejelentette, hogy a szövetkezet 1992. április 22-i közgyűlése határozatképtelen volt, ezért az ott hozott döntések törvénysértőek. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a szövetkezetet új eljárásra és a törvényesség betartására. A kérelmet "mint üzletrészre jogosult" nyújtotta be.
A szövetkezet észrevételében arra hivatkozott, hogy a vagyonnevesítés időpontjában a szövetkezetekre két joganyag vonatkozott, s erre figyelemmel a 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának felhatalmazása alapján jogszerűen alkalmazta az alapszabályának a 8. pontjában írt szabályait. Megemlítette, hogy a kérelmező - közelebbről a vezetése alatt álló kft. és annak jogelődje - évek óta pereskedik a szövetkezettel.
Az elsőfokú bíróság 1993. július 19-én kelt végzésével megsemmisítette az 1992. április 22-i közgyűlés határozatait, s kötelezte a szövetkezetet, hogy 90 napon belül csatolja az "ismételten tartott közgyűlés" jegyzőkönyvét.
A végzés ellen a szövetkezet fellebbezett, ebben a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Megismételte azt az álláspontját, hogy a vagyonnevesítés időszakában a szövetkezetre két joganyag vonatkozott, ezért a közgyűlés jogszerűen alkalmazta a régi szövetkezeti törvénynek a közgyűlés határozatképességére vonatkozó előírásait.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az 1992. évi II. törvény (átmeneti törvény) tartalmazza az új típusú szövetkezetté alakítás, valamint a korábbi szövetkezeti jogszabályok és az 1992. évi I. tv. (Szvt.) alkalmazásának szabályait. Az átmeneti törvény 48. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonnevesítés, vagyonmegosztás és az új alapszabály elfogadása tárgyában külön közgyűlést kell tartani, melynek határozatképességére az Szvt. szabályait kell alkalmazni. Az átmeneti törvény 1. §-ából következően Szvt.-n az 1992. II. tv. értelmezésében az 1992. évi I. törvényt kell érteni. Az 1992. évi I. tv. 2. §-a szerint a közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Az átmeneti törvény 52. §-ának (1) bekezdése előírta a szövetkezeteknek, hogy többek között a vagyonnevesítésről tartott közgyűlési jegyzőkönyveket nyújtsák be a cégbíróságnak.
Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19. §-ának (1) bekezdése és 18/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint e jegyzőkönyveket, illetve határozatokat a cégbíróság hivatalból is köteles felülvizsgálni. Ugyanakkor a Ctvr. 19. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az ott meghatározott személyek, így többek között az is kezdeményezze, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A cégbíróság a felülvizsgálat eredményétől függően a Ctvr. 20. §-ában írt szankciókat alkalmazhatja. A bíróság e szankciók között választhat, egyik alkalmazása sem kötelező.
Tekintettel arra, hogy a Ctvr. 19. §-a (2) bekezdésében írt jogi érdekeltség mibenléte nincs meghatározva a cégeljárásban, a cégbíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet benyújtó jogosult-e az eljárás kezdeményezésére. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy fűződik-e jogi érdeke a kérelmezőnek a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához, és hogy esetlegesen nem a peres eljárásban érvényesíthető egyéni jogsérelemről van-e szó.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság B. L. törvényességi felügyeleti eljárás iránti kezdeményezés jogosultságát közelebbről nem vizsgálta. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint B. L.-nek az a bejelentése, hogy az eljárást mint üzletrészre jogosult kezdeményezi, nem alapozza meg a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultságát. Eljárási szabályt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmező által állított jogi érdek megalapozott vizsgálata nélkül folytatta le az eljárást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján.
Az újabb eljárásban elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy B. L. a Ctvr. 19. §-ának (2) bekezdése szerinti érdekeltnek tekinthető-e, továbbá annak tisztázása, hogy nem csupán olyan egyéni érdeksérelemről van-e szó, mely polgári peres eljárásra tartozik. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése ugyanis nem lehet egyéni érdeksérelmek orvoslásának eszköze.
Mindezek tisztázását követően kell az elsőfokú bíróságnak állást foglalnia abban, hogy eljárása során a kérelmet figyelembe veszi-e, vagy csupán hivatalból folytat eljárást. A törvényességi felügyeleti vizsgálat eredményeként alkalmazandó szankciók kiválasztásánál a jogsértés mértékéből kell kiindulni, melynek során attól sem lehet eltekinteni, hogy az ügyben más, az eljárás kezdeményezésére jogosult személy törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezett. Mindezen körülményeket figyelembe véve és mérlegelve kell a jogsértés mértékével arányban álló megfelelő szankciót meghatározni. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30.402/1994. sz.)