adozona.hu
BH 1996.4.192
BH 1996.4.192
A társaságból való kizárás közlése nincs alakszerűséghez kötve [1988. évi VI. tv. (Gt.) 16. §, 45. § (1) bek., 78. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a bírósághoz 1994. április 27-én érkezett keresetlevelében az RP alperes betéti társaság 1993. február 26-án kelt, a felperest a társagából kizáró határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. A felperessel a társaságból való kizárását - annak indokaira is kiterjedően - egy 1993. március 3-án kelt olyan levélben közölték, amely a V. N. Kft. fejlécével és pecsétjével volt ellátva, a levél két aláírója közül az egyik pedig az alperes képviseletére önállóan jogosult beltag volt. A ...
BH 1996.4.192 A társaságból való kizárás közlése nincs alakszerűséghez kötve [1988. évi VI. tv. (Gt.) 16. §, 45. § (1) bek., 78. § (3) bek.].
A felperes a bírósághoz 1994. április 27-én érkezett keresetlevelében az RP alperes betéti társaság 1993. február 26-án kelt, a felperest a társagából kizáró határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. A felperessel a társaságból való kizárását - annak indokaira is kiterjedően - egy 1993. március 3-án kelt olyan levélben közölték, amely a V. N. Kft. fejlécével és pecsétjével volt ellátva, a levél két aláírója közül az egyik pedig az alperes képviseletére önállóan jogosult beltag volt. A felperes ezt a közlést nem tekintette jogszerűnek, annak ellenére, hogy 1993. augusztus 17-én vagyoni betétjét és az őt illető osztalékrészt is kifizette részére az alperes. A felperes álláspontja szerint a kizárásáról csak a jogi képviselője 1994. április 5-i levelére az alperestől kapott, 1994. április 18-án kelt válaszlevélből értesült joghatályosan, ehhez képest pedig keresetét határidőben terjesztette elő.Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, mert az 1993. március 3-i levelet az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 16. §-ának (1) bekezdése szerinti joghatályos közlésnek minősítette. Ehhez képest pedig a felperes a perindítással elkéste a harmincnapos jogvesztő határidőt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését. A végzés indokolása szerint az 1993. március 3-i levelet az alperes cégjegyzésére önállóan jogosult egyik személy aláírta, noha nem cégjegyzésszerűen, ez azonban nem is követelmény, mert a törvény az írásbeli közlést sem teszi kötelezővé. A levél tartalma viszont egyértelmű: a felperesnek az alperes társaságból való kizárásáról hozott határozatot, és annak okait közli.
A jogerős végzés ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására való utasítását. A felperes álláspontja szerint az 1993. március 3-i levél az alperes nevében tett jognyilatkozatnak és így joghatályos közlésnek nem tekinthető.
Az alperes ellenkérelme a jogerő végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes elkéste a Gt. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti harmincnapos jogvesztő perindítási határidőt. E határidő a Gt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a perbeli esetben a kizárási határozat felperessel történt közlésével vette kezdetét. A közlés a szó általánosan elfogadott értelme szerint tudomásra hozás jelent. Az 1993. március 3-i közlés tartalma egyértelmű volt, annak alapján a felperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy őt a társaságból kizárták. Nem alapos a felülvizsgálati kérelemnek a közlés alakiságával kapcsolatos kifogása, mert - amint erre a jogerős végzés helyesen rámutatott - a Gt. nem ír elő cégszerűen aláírt írásbeli közlést. Az 1993. március 3-i levelet az alperes egyik önálló képviseletre jogosult beltagja aláírta, így azt a felperes saját veszélyére nem tekintette az alperestől származó joghatályos közlésnek. A felperes akkor járt volna el saját érdekeinek megfelelően, ha a közlést követően nyomban - és nem több mint egy év után - közli az alperessel a levéllel kapcsolatos alaki kifogásait.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban értékelhető költsége nem merült fel, így e tárgyban nem kellett határozni. Ugyancsak nem kellett határozni a felülvizsgálati illeték tárgyában, mert az eljárás az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának a) pontja alapján illetékmentes. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23.167/1994. sz.)