adozona.hu
BH 1996.3.172
BH 1996.3.172
A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 1993. október 6-án a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló - többször módosított - 1991. évi IL. törvény 51. §-ára hivatkozással kifogást terjesztett elő a szövetkezet végelszámolójának intézkedésével szemben. Sérelmezte, hogy a végelszámoló figyelmen kívül hagyta azt a megállapodást, amelyet a végelszámolás alatt álló szövetkezet képviselője a kérelmezővel megkötött, és így a megállapodásban foglaltak ellenére a Tanya 166. sz. alatti ingatlan átruház...
BH 1996.3.172 A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].
A kérelmező 1993. október 6-án a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló - többször módosított - 1991. évi IL. törvény 51. §-ára hivatkozással kifogást terjesztett elő a szövetkezet végelszámolójának intézkedésével szemben. Sérelmezte, hogy a végelszámoló figyelmen kívül hagyta azt a megállapodást, amelyet a végelszámolás alatt álló szövetkezet képviselője a kérelmezővel megkötött, és így a megállapodásban foglaltak ellenére a Tanya 166. sz. alatti ingatlan átruházásáról nem a kérelmezővel, hanem harmadik személlyel kötött szerződést. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság a kifogást érdemben bírálja el, állapítsa meg, hogy a végelszámoló a Tanya 166. sz. alatti ingatlan átruházásáról érvénytelen szerződést kötött, és az eredeti állapotot állítsa helyre.Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésének indoklása szerint, a Cstv. 51. §-ában megfogalmazott kifogás jogintézménye csak a felszámolási eljárásban érvényesülhet, a végelszámoló intézkedésével szemben kifogásnak nincs helye. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §-ában írtak alapján a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében sem jogosult elbírálni a végelszámoló intézkedéseit.
A kérelmező a végzés ellen benyújtott fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és a kifogásnak adjon helyt. Előadta, hogy a Cstv. 79. §-a folytán a végelszámoló intézkedésével szemben is van helye kifogásnak. A kifogást azért sem utasíthatta volna el az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül, mert törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálnia kellett volna, hogy a végelszámoló intézkedése nem ütközött-e a cég által, illetve a végelszámoló által meghozott korábbi okiratok rendelkezéseibe.
A fellebbezés nem alapos.
A módosított Cstv. 79. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: "a végelszámolás során az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön jogszabályok másként nem rendelkeznek." Ez a rendelkezés csupán azt jelenti, hogy a Cstv. és az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön jogszabályok az általános és a különös viszonyában állnak egymással. Tévesen értelmezte tehát a kérelmező ezen jogszabály rendelkezését akként, hogy a végelszámolási eljárás során a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. A végelszámolási eljárás a felszámolási eljárástól alapvetően különböző eljárás, a gazdálkodó szervezet keretén belül folyik, és a bíróság ellenőrző szerepe csak az eljárás megindításakor és az eljárás befejezésekor érvényesül. Ezzel szemben a felszámolási eljárást lefolytató bíróság jóváhagyhatja a hitelezők és az adós egyezségét (45. §), elbírálja a vitatott hitelezői igényeket [Cstv. 46. § (4) bek.], döntést hoz az adós által megkötött szerződések vagy jognyilatkozatok megtámadása esetén (Cstv. 40. §), és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen az adós vagy a hitelező által benyújtott kifogások ügyében határoz (Cstv. 51. §). Egyértelmű, hogy ez a bírósági jogkör csak a felszámolási eljárásban érvényesül. A végelszámolási eljárásban - ahol az adóst és a hitelezői pozíció csak a Cstv. 72. §-ában írt esetben jelenik meg - nincs jogszabályi lehetőség a végelszámoló intézkedéseivel szemben a bíróság előtt kifogás előterjesztésére.
A végelszámolási eljárás megindításának közzététele után a cégbíróság a Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ún. működési törvényességi felügyeletet a Cstv. IV. fejezetében szabályozottakkal összhangban gyakorolja. A cég nevében eljáró végelszámoló intézkedéseit törvényességi felügyelet jogkörében nem bírálhatja felül, a végelszámolói feladatok elvégzését csak a Cstv. keretein belül ellenőrizheti. Rámutat arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti jogkörében még végelszámolás alatt nem álló ún. működő cégek esetében sincs jogosultsága arra, hogy a cég által megkötött szerződések érvénytelensége tárgyában döntsön, ugyanis a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági eljárásnak van helye, és nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára sem [Ctvr. 18/A. § (2) bek.].
A fentiek alapján helyesen döntött az elsőfokú bíróság a kérelem elutasításáról, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 33.803/1993. sz.)