adozona.hu
BH 1996.2.110
BH 1996.2.110
A mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetésére a kérelem visszavonása - a kérelemtől való "elállás" - következtében a fizetési meghagyás kibocsátását követően kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) és (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a jogosult kérelmére 16 348 586 Ft és kamatai, valamint a perköltség megfizetése iránt fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezett ellen. A fizetési meghagyás benyújtásakor a jogosult igazolta, hogy átutalással a 300 000 Ft eljárási illetéket az illetékhivatalnál befizette. A jogosult az elsőfokú bírósághoz 1994. november 30-án érkezett beadványában bejelentette, hogy a követelésétől eláll, mert a kötelezettel peren kívüli egyezséget kötött és az abban foglaltak teljesít...
BH 1996.2.110 A mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetésére a kérelem visszavonása - a kérelemtől való "elállás" - következtében a fizetési meghagyás kibocsátását követően kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) és (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság a jogosult kérelmére 16 348 586 Ft és kamatai, valamint a perköltség megfizetése iránt fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezett ellen. A fizetési meghagyás benyújtásakor a jogosult igazolta, hogy átutalással a 300 000 Ft eljárási illetéket az illetékhivatalnál befizette. A jogosult az elsőfokú bírósághoz 1994. november 30-án érkezett beadványában bejelentette, hogy a követelésétől eláll, mert a kötelezettel peren kívüli egyezséget kötött és az abban foglaltak teljesítése is megtörtént. Kérte egyúttal a lerótt illeték mérséklését és a visszatérítés iránti intézkedés megtételét.Az elsőfokú bíróság az 1994. december 2-én kelt végzésével a Pp. 157. §-ának e) pontjára hivatkozással az eljárást megszüntette. Az ugyanazon a napon kelt végzésével pedig megállapította, hogy a jogosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §-ának (3) bekezdése alapján 150 000 Ft illetéket visszaigényelhet.
Az elsőfokú bíróságnak az illeték visszatérítéséről rendelkező végzése ellen a jogosult élt fellebbezéssel, amelyben arra hivatkozott, hogy a felek között első tárgyalás tartása előtt jött létre egyezség, ezért az illeték visszatérítésére az illetéktörvény 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése alkalmazandó. Ennek értelmében pedig csak az eljárási illeték 10%-át lenne köteles megfizetni.
A fellebbezés nem alapos.
Az eljárás során keletkezett iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyást a kötelezett nem támadta meg ellentmondással, az eljárás nem alakult át perré, hanem a bíróság a jogosult "elállása" folytán a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetéséről döntött. Ebből következően pedig az eljárási illeték mérséklésére vonatkozóan az 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a (5) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. Eszerint az (1) bekezdés a) pontja rendelkezéseit a nem peres eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. A fizetési meghagyásos eljárásban azonban a bíróság érdemi határozatának a fizetési meghagyás és annak kibocsátása tekintendő. A fizetési meghagyás kibocsátása után történő "elállás" - a kérelem visszavonása - esetében tehát a jogosult illetékkedvezményben nem részesíthető, abban az esetben sem, ha a kérelem visszavonása az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül történt. Erre akkor van csak lehetőség, ha a kérelmét még a fizetési meghagyás kibocsátása előtt vonja vissza.
A fenti indokolásból következően tehát az illeték további mérséklésére lehetőség nincs, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gpkf. V. 31 477/1995. sz.)