adozona.hu
BH 1996.2.100
BH 1996.2.100
I. A büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott kártalanítási eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért az eljárás lefolytatására az ügyben egyébként illetékes büntetőbíróság a székhelye szerint illetékes polgári helyi bíróságnak küldi meg az iratokat [1973. évi I. tv. (Be.) 383. §, 385/A. §, 385/B. §, 385/D. §, Pp. 22. § (1) bek., 29-30. §, 37. §, 23/1995. (IV. 5.) AB hat.]. II. A büntetőeljárási törvényben szabályozott kártalanítási eljárás illetékmentes [1993. évi I. tv. (Be.) 381. §, 383.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság ítéletével a felperest az ellene benyújtott, 97 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A felperes a büntetőbírósághoz 1994. december 23-án kérelmet terjesztett elő, amelyben 485 000 forint kártalanítás megállapítását kérte.
A városi bíróság végzésével az iratokat a megyei bíróságnak küldte meg a Be. 385/B. §-ának (1) bekezdése alapján. A megyei bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat...
BH 1996.2.100 I. A büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott kártalanítási eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért az eljárás lefolytatására az ügyben egyébként illetékes büntetőbíróság a székhelye szerint illetékes polgári helyi bíróságnak küldi meg az iratokat [1973. évi I. tv. (Be.) 383. §, 385/A. §, 385/B. §, 385/D. §, Pp. 22. § (1) bek., 29-30. §, 37. §, 23/1995. (IV. 5.) AB hat.].
II. A büntetőeljárási törvényben szabályozott kártalanítási eljárás illetékmentes [1993. évi I. tv. (Be.) 381. §, 383. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 54. § (2) bek.].
A városi bíróság ítéletével a felperest az ellene benyújtott, 97 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A felperes a büntetőbírósághoz 1994. december 23-án kérelmet terjesztett elő, amelyben 485 000 forint kártalanítás megállapítását kérte.A városi bíróság végzésével az iratokat a megyei bíróságnak küldte meg a Be. 385/B. §-ának (1) bekezdése alapján. A megyei bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező városi bírósághoz áttette. A végzés indokolása szerint a Be. 383. §-a alapján a büntetőbírósághoz benyújtott kártalanítási ügyben a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében - amennyiben a per tárgyának értéke a 10 000 000 forintot nem haladja meg - a helyi bíróságnak van hatásköre, a Pp. 37. §-a értelmében pedig a károkozás helye szerinti helyi bíróság illetékes az ügyben.
E végzés ellen az igazságügy-miniszter által képviselt magyar állam alperes (Be. 385/A. §) nyújtott be fellebbezést azzal, hogy a hasonló természetű ügyekben eltérő gyakorlat alakult ki, ezért indokolt a végzés fellebbezés során történő felülbírálata.
A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a felperes kérelmét kártalanítási igényként, és helytálló jogszabályokra hivatkozással állapította meg hatáskörének hiányát. Az illetékes helyi bíróság meghatározásánál is helytállóan járt el. Az 1973. évi I. tv.-nek (Be.) az Alkotmánybíróság 23/1995. (IV. 5.) AB határozatával megállapított 385/B. §-a (1) bekezdése szerint "a bíróság az iratokat az eljárás lefolytatása végett a kártérítés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel bíró polgári bíróságnak küldi meg". A kártalanítási kérelem ezt követően kártérítés megfizetésére irányuló és a polgári per szabályai szerint elbírálandó keresetlevélnek minősül. A Be. 385/D. §-a értelmében a polgári bíróság eljárása során a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári perrendtartás szabályai szerint jár el, a perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a magyar állam képviseletében az igazságügy-miniszter vesz részt. Ezen objektív kártalanítási eljárásnak a polgári bíróság előtti lefolytatása esetén nem alkalmazható a Pp.-nek a megyei bíróság hatáskört előíró 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt szabály, mert nem államigazgatási (bírói) jogkörben okozott kár megtérítéséről van szó. Ebből következik, hogy a törvény kifejezett rendelkezése hiányában a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a pertárgy értéke a 10 000 000 forintot meghaladja. A perbeli esetben a felperes kártalanítási igénye ezt a fenti értékhatárt nem éri el, ezért a kereset elbírálására a helyi bíróságnak van hatásköre.
Az illetékesség általános szabályaként (Pp. 29. és 30. §) irányadó alperesi lakóhely, illetőleg székhely nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az alperes az állam. Ezért az ügyben egyébként illetékes büntetőbíróság a székhelye szerint illetékes polgári helyi bíróságnak küldi meg az iratokat, illetve a már hivatkozott értékhatár fölött a megyei bíróságnak. Ezzel lényegében a Pp. 37. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásáról van szó, amely lehetővé teszi a károkozás helyének bíróság előtti igényérvényesítést, illetőleg az előtt a bíróság előtt, amelynek területén a kár bekövetkezett. Erre tekintettel nem tévedett a megyei bíróság, amikor megállapította hatáskörének hiányát és a keresetlevelet az illetékes helyi bírósághoz áttette.
Az illetékfizetési kötelezettség az előtt a hatóság előtt merül fel, ahol az igényt előterjesztik. A Be. XVIII. fejezetében foglalt különleges eljárások tekintetében egyetlen esetben sincs illetéklerovási kötelezettség, sem az első-, sem a másodfokú eljárásban, akkor sem, ha vagyoni jellegű igény érvényesítéséről van szó, kivéve a bíróság mentesítés [Be. 381. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 54. § (2) bek.] esetét. Ez utóbbi esetben is csak a kérelem benyújtásakor (első fokú eljárás) kell illetéket leróni, a fellebbezési eljárásban a mentesítési eljárás is illetékmentes. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ebből az következik, hogy a Be. keretében szabályozott, a büntetőeljárásban induló különleges kártalanítási eljárás illetékmentes.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 22 515/1995. sz.)