adozona.hu
BH 1996.1.62
BH 1996.1.62
A munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset azért következik be, mert a munka irányításával megbízott dolgozó a munkavégzés helyéről eltávozott [1975. évi II. tv. 108. §, 47/1979. (XI. 30). MT r. 30. § (2)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per adatai szerint a felperes dolgozója, J. G. 1992. április 7-én üzemi balesetet szenvedett a R. sz.-i telepén az asztalosműhelyben.
Az alperes fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen összesen 92 235 Ft táppénz és egyéb költségek, továbbá 1993. március 31-ig összesen kifizetett 4907 Ft baleseti szolgáltatás, valamint 1993. április 1-jétől kezdődően havi 1082 Ft baleseti ellátás megfizetése iránt. Az indokolásból kitűnően a munkáltató megszegte az óvó rendszabályokat, a baleset e...
BH 1996.1.62 A munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset azért következik be, mert a munka irányításával megbízott dolgozó a munkavégzés helyéről eltávozott [1975. évi II. tv. 108. §, 47/1979. (XI. 30). MT r. 30. § (2)-(3) bek.].
A per adatai szerint a felperes dolgozója, J. G. 1992. április 7-én üzemi balesetet szenvedett a R. sz.-i telepén az asztalosműhelyben.Az alperes fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen összesen 92 235 Ft táppénz és egyéb költségek, továbbá 1993. március 31-ig összesen kifizetett 4907 Ft baleseti szolgáltatás, valamint 1993. április 1-jétől kezdődően havi 1082 Ft baleseti ellátás megfizetése iránt. Az indokolásból kitűnően a munkáltató megszegte az óvó rendszabályokat, a baleset ezért következett be. A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, mert a balesetet kizárólag a károsult, illetve a sérült elháríthatatlan magatartása idézte elő.
A városi bíróság 1993. november 10-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a tsz. tagjai a téli hónapokban különböző munkahelyeken végeztek munkákat. J. G. sérült 1992. április 7-én a szövetkezet asztalosműhelyében dolgozott. A fűrészelési munkáknál B. J. volt a szalagfűrész kezelője és a munka irányítója, míg J. G. és K. E. segédmunkát végzett. A baleset idején B. J. elhagyta a munkavégzés helyszínét, a segédmunkás így felügyelet nélkül maradt. A baleset úgy következett be, hogy J. G. sérült a szalagfűrészgép vágóéle elé nyúlt - miközben a munkadarabot igazította -, és az bevágta a bal csuklóját. A bíróság álláspontja szerint a baleset azért következett be, mert a munkáltató nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, nem gondoskodott a munkavégzés biztonságos feltételeiről.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes a módosított Pp. 270. §-a (1) bekezdése alapján 1994. április 21-én felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A jogszabálysértést a következőkben jelölte meg:
A 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 30. §-a (2) bekezdésében előírt, a munkavégzéshez szükséges megfelelő számú és szakképzettségű dolgozót a szövetkezet biztosította, ezért a bíróság megsértette az 1975. évi II. tv. 108. §-ában foglaltakat, amikor megállapította, hogy a felperes a munkavégzés feltételeit nem biztosította.
B. J. engedéllyel volt távol a munkavégzéstől. Ez a körülmény azonban nincs okozati összefüggésben a balesettel.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a felülvizsgálati kérelem érvelésében foglaltakkal. A 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 30. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy minden munkához - a hatékonysági követelményeket is figyelembe véve - annyi és olyan képzettségű dolgozót kell biztosítani, amely a munka egészséges és biztonságos elvégzéséhez szükséges. A (3) bekezdés szerint pedig ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik dolgozót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Az 1975. évi II. törvény 108. §-a akként rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező baleset-elhárító és egészségvédő, -óvó rendszabályokat vagy óvintézkedéseknek nem tett eleget.
A perbeli munkákat a motorfűrész-kezelő képesítéssel rendelkező B. J. irányításával és ellenőrzésével végezték. A nevezett azonban a munkahelyéről a munkaidő alatt eltávozott. Ezzel a munkáltató megsértette a biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Miután a felperes nem gondoskodott a munkavégzés feltételeiről, és a baleset ezért következett be, így köteles megtéríteni a baleseti ellátását.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. (Legf. Bír. Kfv. II. 25.604/1994. sz.)