BH 1995.12.735

Társaságiadó-bejelentési kötelezettségének elmulasztása címén mulasztási bírság alaptalan kiszabása [1991. évi LXXXVI. tv. 18. §, 1990. évi XCI. tv. 11. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az 1993-ban alakult gazdasági társaság felperes 1993. január 11-én az elsőfokú adóhatóságnál adóalanyiságát az előírt módon bejelentette. Az elsőfokú adóhatóság 1993. május 14-én kelt határozatával - az 1993. évi várható társasági adó bejelentésének elmulasztása miatt - a felperessel szemben 49 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki, hivatkozva arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint a vállalkozónak - ha az adóévben alakult - a várható társasági adója összegét az adóhatósághoz tör...

BH 1995.12.735 Társaságiadó-bejelentési kötelezettségének elmulasztása címén mulasztási bírság alaptalan kiszabása [1991. évi LXXXVI. tv. 18. §, 1990. évi XCI. tv. 11. § (1) bek.].
Az 1993-ban alakult gazdasági társaság felperes 1993. január 11-én az elsőfokú adóhatóságnál adóalanyiságát az előírt módon bejelentette. Az elsőfokú adóhatóság 1993. május 14-én kelt határozatával - az 1993. évi várható társasági adó bejelentésének elmulasztása miatt - a felperessel szemben 49 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki, hivatkozva arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint a vállalkozónak - ha az adóévben alakult - a várható társasági adója összegét az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel együtt kell bejelentenie.
Az alperes a felperes fellebbezését elutasítva - 1994. január 19-én kelt - határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy az törvénysértő, mert az adózás rendjéről szóló törvény az adóévben várható adó bejelentését az adót megállapító törvény előírásához köti. A társasági adóról szóló törvény pedig a felperes részére bejelentési kötelezettséget nem írt elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. Az első fokú ítélet indokolásában a bíróság rámutatott, hogy az adózás rendjéről szóló - többször módosított - 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-ának (10) bekezdése szerint két együttes feltétel fennállása esetén köteles az adóalany az adóévben várható adóját bejelenteni. Egyrészt ha a vállalkozó az adóévben alakult, vagy adókötelezettsége az adóévben keletkezett, másrészt ha ezt az adóját megállapító törvény előírja.
A felperesre irányadó - a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. - törvény 17-18. §-ai azonban a társasági adónak az adóévben várható összegéve vonatkozóan bejelentési kötelezettséget nem írnak elő. Mivel a felperes terhére így mulasztás nem állapítható meg, a vele szemben mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú közigazgatási határozat és az alperes azt helybenhagyó határozata jogszabálysértő. Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a keresetet elutasító másodfokú határozat hozatalát kérve.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rámutatva, hogy az irányadó jogszabályokat az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte. A társasági adóról szóló törvény a várható adó bejelentésének kötelezettségét a felperes számára valóban nem írta elő. Mivel pedig ilyen tételes szabály nincs, a felperes terhére mulasztás nem állapítható meg, ezért vele szemben a bírság kiszabása jogszabálysértően történt.
A másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt az alperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala iránt. Állította, hogy az eljárt bíróságok téves jogi álláspontot elfoglalva hozták meg ítéletüket, mert az Art. 11. §-ának (10) bekezdése valójában azt szabta feltételül, hogy az anyagi adótörvény adóelőleg-fizetési kötelezettséget állapítson meg. Ilyen kötelezettséget pedig a társasági adóról szóló törvény 18. §-ának (1) bekezdésében a felperes részére előírt. Továbbra is hivatkozott arra, hogy amennyiben a felperes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy adóelőleg-fizetési kötelezettségének sem tud eleget tenni, mert az adóhatóság az éves várható adó ismerete nélkül a fizetési meghagyást nem tudja kibocsátani. Álláspontja szerint az 1995. évi törvénymódosítások is a bejelentési kötelezettség korábbi fennálltát támasztják alá.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a felülvizsgálati kérelem érvelésében foglaltakkal. Az alperes ugyanis alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperest - az 1993. évre vonatkozóan - az évi várható adó tekintetében megalakulását követően bejelentési kötelezettség terhelte. Az Art. 1993. évben hatályos 11. §-ának (10) bekezdése ugyanis úgy rendelkezett, hogy a vállalkozó ha az adóévben alakult, vagy adókötelezettsége az adóévben keletkezett, és ha ezt az adóját megállapító törvény előírja, az (1) bekezdésben foglalt bejelentéssel egyidejűleg az állami adóhatóságnak az adóévben várható adóját is bejelenti. Ez a jogszabályi rendelkezés tehát az adóévben várható adó bejelentését az adót megállapító törvény előírásához kötötte. A felperesre vonatkozó és a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy az adóalany adóelőleget köteles fizetni, melynek alapja - a (2) bekezdésének e) pontja szerint - az adóévben jogelőd nélkül létrejött adóalanynál az adóévben várható adó.
A társasági törvény azonban az adóévben várható adó bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem írt elő, így az Art. 11. §-a (10) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltétel bekövetkezésének hiányában a felperesnek az 1993. évben várható adóját nem kellett bejelentenie. Esetében a bejelentési kötelezettség elmulasztása sem állhatott tehát elő, így vele szemben a mulasztási bírság alkalmazása az Art. 74. §-ában foglaltak alapján jogszabálysértő módon történt. A felperest mint adózót a jogszabály hiányos rendelkezése folytán hátrány nem érheti.
Az Art. 11. §-ának (10) bekezdését az 1993. évi CII. törvény I. §-a csak 1994. január 1-jei hatállyal módosította oly módon, hogy az adóévben alakult vállalkozó az adóhatóságnál a 11. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg az adóévben várható adóját is bejelenti, ha az adót megállapító törvény a várható adó alapján adóelőleg-fizetési kötelezettséget ír elő.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Mindezek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27. 126/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.