adozona.hu
BH 1995.12.709
BH 1995.12.709
Pályakezdők és munkanélküliek kedvezményes kölcsönszerződésének feltételei és hatálya [Ptk. 523. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 53. § (1) bek., 1/1989. (III. 12.) ABMH r. 6. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek között 1990. május 30. napján az újrakezdők és pályakezdők vállalkozási kölcsönéről szóló 1/1989. (III. 12.) ÁBMH rendelet (a továbbiakban: R.) által szabályozott kölcsönszerződés jött létre. Ebben az alperes házastársak a főfoglalkozású vállalkozói tevékenység folytatása céljára kiállított okirat 2. pontjában kötelezték magukat, hogy főfoglalkozású vállalkozói tevékenységük fennállását a felperes előtt évente igazolják. Erre tekintettel a 13. pont szerint - utalással az R. szab...
BH 1995.12.709 Pályakezdők és munkanélküliek kedvezményes kölcsönszerződésének feltételei és hatálya [Ptk. 523. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 53. § (1) bek., 1/1989. (III. 12.) ABMH r. 6. § (1) bek.].
A peres felek között 1990. május 30. napján az újrakezdők és pályakezdők vállalkozási kölcsönéről szóló 1/1989. (III. 12.) ÁBMH rendelet (a továbbiakban: R.) által szabályozott kölcsönszerződés jött létre. Ebben az alperes házastársak a főfoglalkozású vállalkozói tevékenység folytatása céljára kiállított okirat 2. pontjában kötelezték magukat, hogy főfoglalkozású vállalkozói tevékenységük fennállását a felperes előtt évente igazolják. Erre tekintettel a 13. pont szerint - utalással az R. szabályaira - a kölcsönszerződést terhelő kamatok és egyéb banki költségek 4 éven keresztül, a Foglalkoztatási Alap terhére, részükre megtérítésre kerülnek.A felperes pénzintézet módosított keresetében 100 000 Ft hátralékos tőke 129 098 Ft ügyleti kamat, e tételek után 1994. január 1-jétől a kifizetésig járó, törvényes mértékű késedelmi kamat fizetésére kérte kötelezni az alpereseket egyetemlegesen. Követelését arra alapította, hogy az I. rendű alperes 1990. augusztus 11. napjától rokkantnyugdíjban részesül, ezért javára nem állnak fenn a kölcsön folyósításának a szerződésben előírt, valamint a törvényben meghatározott feltételei.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták. Hangsúlyozták, hogy vállalkozói tevékenységüket a rokkantnyugdíjazás ellenére is folytatják, és szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 100 000 Ft tőkét, valamint ez után 1994. január 1-jétől a kifizetésig évi 1% kezelési költséget és 6% késedelmi kamatot. Marasztalta őket továbbá 129 098 Ft ügyleti kamatban és ennek 1994. január 1-jétől a kifizetésig járó évi 6% késedelmi kamatában is. Úgy foglalt állást, hogy az alperesek javára nem állnak fenn a kamat és banki költségek megtérítésének az R. 6. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételei.
A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperest sem a hitel felmondásának, sem kamatozóvá tételének a joga nem illette meg. Rámutatott, hogy az I. rendű alperes rokkantnyugdíjazása ellenére vállalkozói tevékenységével nem hagyott fel, ezért a kölcsönt az eredeti feltételek mellett jogosult visszafizetni.
A felperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, melyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a törvényben előírt feltételek hiányában is a kamatmentesség kedvezményében részesítette az alpereseket.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést abban jelölte meg: a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kamatmentességnek az alperesek javára korábban fennállott feltételei időközben megszűntek [Pp. 270. §-ának (2) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A perben nem vitás tényállás szerint a felek között a [Ptk. 523. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kölcsönszerződés jött létre. Ennek értelmében az alperesek 1994. április 30-i lejárattal, 400 000 Ft újrakezdési kölcsönt vettek fel. A megállapodás e sajátos tárgyára tekintettel a jogügyletre az okiratban foglaltakon túlmenően az R. előírásait kell alkalmazni. Az R. létrehozásával a jogalkotót olyan cél vezérelte, hogy kedvezményes hitelben részesítse azokat a pályakezdőket és munkanélkülieket, akik megélhetésüket egyéb állami pénzalapok igénybevétele nélkül, önálló vállalkozás keretében, új munkahely megteremtése útján kívánják biztosítani. Ennek megfelelően az R. 6. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adós a kölcsön után a kamat és egyéb banki költségek megfizetése alól a felvételtől számított 4 esztendőn keresztül mentesül abban az esetben, ha vállalkozását főfoglalkozásként folytatja. A törvény idézett rendelkezéséből okszerűen következik, hogy e feltételeknek - köztük a főfoglalkozású vállalkozói tevékenységnek is - mind a 4 éven keresztül fenn kell állnia. Ezzel összhangban írta elő a szerződés 2. pontja, hogy az alperesek főfoglalkozású vállalkozási tevékenységük fennállását évente kötelesek igazolni.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdése szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik. A törvény e rendelkezésével a jogalkotó kizárta, hogy a rokkantnyugdíjas főállású munkát végezhessen, mert annak fogalmi eleme a rendszeres tevékenység kifejtése. Ebből az következik, hogy az I. rendű alperes által, a rokkantnyugdíj egyidejű folyósítása mellett folytatott vállalkozás a nyugdíjra való jogosultság elvesztése nélkül főfoglalkozású munkavégzésnek nem fogadható el.
A törvény idézett rendelkezéseinek, valamint a fent megállapított tényállásnak az egybevetéséből az következik, hogy az alperesek javára a kamatmentesség feltételei csak 1991. augusztus 11-ig álltak fenn. Ezt követően évente valótlan adatokat közöltek a felperessel főfoglalkozású vállalkozásuk fennállásáról. Ez pedig azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a továbbiakban nem illette meg őket az ügyleti kamatnak és a banki költségeknek a Foglalkoztatási Alap terhére történő megtérítésének joga, hanem azt maguknak kell viselniük. Ezért a felperes keresete megalapozott.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 449/1995. sz.)