adozona.hu
BH 1995.11.668
BH 1995.11.668
A felszámolás alatt álló szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosa a felszámolási eljárásban nem minősül hitelezőnek és üzletrésze ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt, hanem csak a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonból részesedhet [1991. évi IL. tv. 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 55-58. §, 91. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban. A hitelező mint kívülálló üzletrész-tulajdonos az adós szövetkezetben 99 000 Ft értékű szövetkezeti üzletrésszel rendelkezik. A hitelező 99 000 Ft megfizetése iránt a munkaügyi bíróságnál keresetet indított az adós ellen; a keresetlevél áttételt elrendelő végzés következtében került az adós felszámolását lefolytató elsőfokú bírósághoz.
Az első fokú eljárásban az adós felszámolója a hitelezői igény elutasítását kérte annak megalapozatlanságá...
BH 1995.11.668 A felszámolás alatt álló szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosa a felszámolási eljárásban nem minősül hitelezőnek és üzletrésze ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt, hanem csak a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonból részesedhet [1991. évi IL. tv. 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 55-58. §, 91. § (1) bek.].
Az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban. A hitelező mint kívülálló üzletrész-tulajdonos az adós szövetkezetben 99 000 Ft értékű szövetkezeti üzletrésszel rendelkezik. A hitelező 99 000 Ft megfizetése iránt a munkaügyi bíróságnál keresetet indított az adós ellen; a keresetlevél áttételt elrendelő végzés következtében került az adós felszámolását lefolytató elsőfokú bírósághoz.Az első fokú eljárásban az adós felszámolója a hitelezői igény elutasítását kérte annak megalapozatlanságára tekintettel.
Az elsőfokú bíróság végzésében a hitelező kérelmét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az üzletrésztőke a szövetkezet vagyonához tartozik, a szövetkezet pedig vagyonával felel tartozásaiért. Mindaddig, amíg a szövetkezet hitelezői teljes kielégítést nem kaptak, még szövetkezeti tagok esetében sem kerülhet sor az üzletrészek ellenértékének kifizetésére; a tagok és a nem tag üzletrész-tulajdonosok között - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 61. §-ának (3) bekezdése és a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdése értelmében - a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyont kell felosztani.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben kizárólag arra hivatkozott, hogy nem ért egyet az elsőfokú bíróság döntésével.
Az adós felszámolója az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A kérelmező tagsági jogviszonya 1972-ben megszűnt az adós szövetkezetnél, a szövetkezet azonban igénybejelentés alapján őt vagyonnevesítésben részesítette, és az 1992. május 25-én kelt értesítés szerint szövetkezeti üzletrészének mértékét 99 000 Ft-ban határozta meg. A kérelmező tehát mint kívülálló üzletrész-tulajdonos az adós szövetkezetben üzletrésszel rendelkezik (1992. évi I. törvény 55-58. §), és a szövetkezeti vagyon résztulajdonosának kell tekinteni.
A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a felszámolási eljárás közzétételének elrendelése előtt az adós szövetkezet megalkotta-e a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény szerint új alapszabályát, és ezt a tényt illetve az ennek folytán bekövetkezett változásokat a cégbíróság bejegyezte-e az adós cégjegyzékébe. A kívülálló üzletrész-tulajdonos mind az új alapszabály megalkotásának bejegyzése előtt, mind annak bejegyzése után átruházhatta üzletrészét a szövetkezetre, egyéb jogcímen azonban nem követelhette üzletrésze értékének megtérítését, sőt - mivel a kiválás tagi jog - vagyontárgyak természetbeni kivitelére sem volt jogosult. A kérelmező nem hivatkozott arra, hogy üzletrészét a szövetkezetre átruházta volna.
A felszámolási eljárás megindítására tekintettel a szövetkezeti üzletrésztőke, mint a szövetkezeti vagyon része a hitelezők kielégítésének alapjául szolgál. Ezen vagyon terhére a hitelezői követeléseket kell kielégíteni, és csak ezt követően kerülhet sor a megmaradó vagyon felosztására a jogosultak között.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bí
róság megalapozott döntését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Baranya Megyei Bíróság 5. Fpk. 267/1992. sz. - Legf. Bír. Fpkf. II. 30. 487/1994. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv.-t az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, a módosítás hatálybalépése előtt indult eljárásokban azonban a tétel továbbra is irányadó.