adozona.hu
BH 1995.11.626
BH 1995.11.626
I. A felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs helye azon a címen, hogy a terhelt ügyében hozott jogerős felmentő ítélet téves jogcímre hivatkozott [Be. 214. § (3) bek. a), b) és c) pont, 284/A. §, 287/B. §]. II. A terhelt, illetőleg a védője részéről előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem esik illetékfizetési kötelezettség alá, ezért a tévesen lerótt illeték visszakövetelésének helye van [1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A terheltet a városi bíróság ítéletével halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 140 napi tétel - napi tételenként 250 forint összegű - pénzbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az általa 60 km/óra sebességgel vezetett pótkocsis tehergépkocsiból kb. 40 méter távolságról észlelte a vele szemben, az úttest menetirány szerinti baloldalán közlekedő, erősen ittas gyalogosokat. Aktív fékezés helyett - amellyel még meg tudott volna állni - kormánymanőverr...
BH 1995.11.626 I. A felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs helye azon a címen, hogy a terhelt ügyében hozott jogerős felmentő ítélet téves jogcímre hivatkozott [Be. 214. § (3) bek. a), b) és c) pont, 284/A. §, 287/B. §].
II. A terhelt, illetőleg a védője részéről előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem esik illetékfizetési kötelezettség alá, ezért a tévesen lerótt illeték visszakövetelésének helye van [1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].
A terheltet a városi bíróság ítéletével halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 140 napi tétel - napi tételenként 250 forint összegű - pénzbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az általa 60 km/óra sebességgel vezetett pótkocsis tehergépkocsiból kb. 40 méter távolságról észlelte a vele szemben, az úttest menetirány szerinti baloldalán közlekedő, erősen ittas gyalogosokat. Aktív fékezés helyett - amellyel még meg tudott volna állni - kormánymanőverrel szándékozott a balesetet elkerülni és a gyalogosok mellett akart elhaladni. A balra kikerülésüket meg is kezdte, kb. 20 méter megtétele után azonban őket a járda felé látta elmozdulni. Ezért fékezéssel egyidejűleg balra rántotta a kormányt. Az oldaltávolság helytelen megválasztása miatt azonban az ütközés bekövetkezett. A sértettek közül az egyik a helyszínen meghalt, a másik 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.A másodfokú bíróság az általa felvett bizonyítás alapján tényként állapította meg, hogy a terhelt 34-35 méter távolságról észlelhette a sértetteket, a lejtős útszakaszon azonban ilyen távolságból a járműszerelvény 50 km/óra sebesség mellett sem lett volna megállítható. A terhelt az egyidejű elkormányzás és fékezés alkalmazásával az adott körülmények mellett a tőle elvárható legkedvezőbb megoldást választotta a baleset elkerülése érdekében. A másodfokú bíróság az így megállapított tényállásra figyelemmel az 1994. szeptember 2. napján meghozott ítéletével a terheltet az ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján bizonyítékok hiányában felmentette.
A megyei bíróság ítélete ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság a, jogszabályt helytelenül alkalmazta, amikor azt állapította meg, hogy bizonyítékok hiányában kell felmenteni a terheltet". A vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, így a megyei bíróságnak a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján kellett volna a döntését meghoznia.
A legfőbb ügyész a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.
A Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a büntető anyagi jog szabályainak a megszegése esetén, míg a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdése konkretizálja azokat az eljárásjogi szabályszegéseket, amelyeknek a fennállása esetén sor kerülhet a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Ez utóbbi törvényhely szerint a Be. 250. §-ának II. és III. pontjában, valamint a Be. 349/A. §-ában és a Be. 355/A. §-ában felsorolt ún. abszolút eljárási szabálysértésekkel meghozott határozatok felülvizsgálatára van csak törvényi lehetőség.
A vád a tartalmát tekintve anyagi jogi jellegű ugyan, a felmentés okának meghatározására azonban mindig az eljárásjogi szabályok alkalmazásával, éspedig a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a), b) vagy c) pontjának megfelelően kerülhet sor. Az az eljárásjogi szabályszegés, amely abban jelentkezik, hogy a bíróság a felmentés jogcímét szabálysértő módon, az itt megjelölt pontok valamelyikét tévesen alkalmazva jelöli meg, a felülvizsgálatra alapot adó eljárási szabálysértések között (Be. 284/A. §) nem szerepel. A terhelt és a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítvány ily módon a törvényben kizárt, és érdemben nem vizsgálható. E vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész képviselőjének a nyilvános ülésen elhangzott felszólalásával egyetértett.
A Be. 289/A. §-ának (3) bekezdése szerint a tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyet nyilvános ülésre is utalhatja, ha úgy látja, hogy az indítvány csak az ülésen bírálható el. A Be. 291. §-ának (7) bekezdésében szabályozott, a megtámadott határozatot hatályában fenntartó végzés meghozatalára azonban csak akkor kerülhet sor, ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást lefolytatta, és az indítványt érdemben alaptalannak találta. Az adott esetben a Legfelsőbb Bíróság a Be. 289/A. §-ának (3) bekezdése alapján kitűzött nyilvános ülésen azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának a törvényi előfeltételei fennállanak-e. Miután e kérdést nemlegesen döntötte el, a megtámadott határozatot érdemében már nem vizsgálta. Ez okból pedig azt hatályában fenntartó döntést sem hozhatott, hanem a felülvizsgálati indítványt - mint a törvényben kizártat - a Be. 2878 §-ára figyelemmel elutasította.
A terhelt, illetőleg a védője részéről a felülvizsgálati indítvány előterjesztése illetékkötelezettséggel nem jár. Ezért felhívta a Legfelsőbb Bíróság az indítvány előterjesztőit arra, hogy a szükségtelenül lerótt 6000 forint illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja, illetve 80. §-a (1) bekezdésének i) pontjára figyelemmel visszakövetelhetik. (Legf. Bír. Bfv. IV. 178/1995. sz.)